Ne hagyd magad átverni!

- Levélben értesítik az ügyfeleket az elszámolásról és a forintosításról -

SzRTI: Nagyon szabályszerű lesz minden. – Elméletben legalábbis.

- Hír és kérdések -

Figyelem: Pénzügyi szakszöveg következik a devizahitelek elszámolásáról, – de a devizahitelesnek át kell rágnia magát ezen, sőt, kívülről kell fújni az egészet, – hogy sikeresen tudjon védekezni a bankár disznók rafináltságai ellen.

Mert ugye egy percig sem gondolta-e bárki is, – hogy ezek valaha is megjavulnak?

Nos, hát:

MTI: “Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) a múlt héten elfogadta a fogyasztók tájékoztatásáról szóló jegybanki rendeletet is, amelynek célja, hogy az elszámolásról és a forintosításról szóló értesítéseket valamennyi pénzügyi intézmény azonos elvek alapján készítse el, az elszámolás, a szerződésmódosítás és az erről való tájékoztatás szabályszerű legyen. A devizahitelesek jövő tavasszal levélben kapnak majd értesítést az elszámolásról és a forintosításról.

Bethlendi András, az MNB fogyasztóvédelemért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója a jegybank keddi sajtótájékoztatóján elmondta: a két elszámolási törvény és a kapcsolódó jegybanki rendeletek a tisztességtelen banki magatartásból fakadó fogyasztói károkat – ezek összege mintegy 1000 milliárd forint – kívánják rendezni. Fontos az is, hogy a fogyasztók a jövőben érthető, átlátható, tisztességes árazású hiteltermékekhez jussanak, ezt szolgálja a fair bankolásról rendelkező jogszabály. Végül, a háztartások árfolyamkockázatának megszüntetése érdekében forintosítják a jelzálogfedezetű devizahiteleket.

Az elszámolási törvény hatálya alá nem tartozó – 2010. november 27. után folyósított – hitelek esetében a jegybank vizsgálja az általános szerződési feltételeket (ászf), és a tisztességtelenség gyanúja esetén közérdekű keresetet indít. Az MNB arra számít, hogy sok ilyen per lesz.

A fogyasztóknak az elszámolásról és a szerződésmódosításról küldött levél az elszámolással kapcsolatban tartalmazza majd a tisztességtelenül felszámított összeget; a jóváírt, beszámított, kifizetendő összeget; az elszámolás előtti és utáni adatokról szóló tájékoztatást (lejárt tartozás összege, gyűjtőszámla hitelből, áthidaló kölcsönből eredő tartozás, nem esedékes tőketartozás); a hiteltörténeti adatokat (külön mellékletben) és a jogorvoslati lehetőségekről szóló tájékoztatást – ismertette Freisleben Vilmos fogyasztóvédelmi igazgató.

A szerződésmódosítással összefüggésben benne lesznek a levélben a szerződésmódosulás előtti és utáni adatok (nem esedékes tőketartozás, lejárt tartozás, gyűjtőszámla hitelből eredő tartozás, éves kamat, kezelési költség, kamatperiódus időtartama, az új kamatperiódus kezdő időpontja, törlesztőrészlet, a szerződésmódosulást követően fizetendő törlesztőrészlet első esedékessége, kölcsönszerződés lejárata). Része lesz a szerződésmódosulás lényegi elemeiről készített összefoglaló, az új törlesztőrészleteket tartalmazó táblázat, a felmondási jogról és a szerződésmódosulás mellőzésére irányuló lehetőségről szóló figyelemfelhívás, valamint tájékoztatás és a jogorvoslati lehetőségekről szóló tájékoztatás is.

Az elszámolásokat különböző időpontokban küldik meg a fogyasztóknak. A devizaalapú szerződések esetében március 1. és április 30. között kapják meg a hitelesek, kivéve, ha bankjuk peres eljárása 2015. március 1. után fejeződik be, mert akkor a per befejezését követő 60. napig.

A forintalapú, továbbá devizaalapúnak nem minősülő devizahitelek esetében 2015. augusztus 1. és szeptember 30. között kell megküldeni az elszámolásokat, ha pedig a polgári peres eljárás augusztus 1. után fejeződik be, a befejezést követő 60. napig.

A végtörlesztett fogyasztóknak 2015. november 30-ig kell megküldeni az igényelt elszámolást, az MNB arra számít, hogy többségüknek nem jár vissza pénz az elszámolás után.

Amennyiben a Nemzeti Eszközkezelő (NET) a pénzügyi intézmény elszámolási kötelezettségének teljesítése előtt megvásárolta az ingatlant, az utóbbinak nem kell elszámolnia a fogyasztóval, egyébként igen.

A fogyasztót megillető összeget az élő és a követeléskezelő által nyilvántartott szerződések esetében először a gyűjtőszámla terhére (amennyiben van), majd elsősorban a költségre, azután a kamatra, végül a tőketartozásra kell elszámolni. A költség, kamat és tőketartozás elszámolási sorrendje változhat, amennyiben a fogyasztónak az kedvezőbb, és lejárt tartozása van.

A megszűnt kölcsönszerződések esetében a fogyasztó bankszámlán vagy pénztári kifizetéssel kézhez kapja az elszámolást a szerződés megszűnésekor nem volt fennálló, lejárt tartozása. Ha azonban volt, először a tartozást egyenlítik ki, s a megmaradó összeget kapja meg az ügyfél.

Amennyiben valakinek megváltozott az értesítési címe, a devizaalapú kölcsönszerződések esetében 2015. február 1-jéig, a forintalapú és a deviza kölcsönszerződések esetében pedig 2015. július 1-jéig célszerű ezt bejelentenie.

Annak, akit kifizetendő összegről értesítenek, az elszámolás kézhez vételétől számított 30 napon belül kell bejelentenie a fizetési bankszámlaszámot a követeléskezelő által nyilvántartott, valamint megszűnt kölcsönszerződések esetében, ha pedigcs bankszámlája, az elszámolást végző pénzügyi intézménynél.

A jelzálog fedezete mellett nyújtott végtörlesztett kölcsönök esetében március 1-31. között lehet elszámolást igényelni.

A kölcsön forintra átváltásának és a kamatszabályoknak a mellőzését a módosuló jelzálogkölcsön-szerződés kézhezvételét követő 30 napon belül lehet kérni.

A fogyasztók részletes elszámolást igényelhetnek, amit a pénzügyi intézmény, illetve a követeléskezelő 5 munkanapon belül köteles rendelkezésére bocsátani.

A panaszt a pénzügyi intézményhez kell benyújtani az elszámolási és forintosítási információkat tartalmazó levél kézhezvételétől számított 30 napon, vagy a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül. Amennyiben a fogyasztó nem elégedett a válasszal, vagy 60 napon belül nem kapott választ, a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) fordulhat panaszával.”

SzRTI: Néhány kérdés: Vajon meghosszabbítják-e a kilakoltatási moratóriumot március 1-től?

Vajon mely esetben folynak tovább a végrehajtási eljárások, – s mely esetben nem?

Vajon megálljt tudnak-e parancsolni az interneten arctalanul folyó ingatlanárverezéseknek, – s a befektetési célú olcsó és tömeges lakásvásárlásoknak, – a devizahitelesek rovására?

Ceterum Censo: És a számlaadósokkal mi lesz?

Szabad Riport