2017. november 30., csütörtök

Kiderült: leginkább az oroszok szeretik a macskákat

A Dalia Research világszerte 43000 ember megkérdezésével végzett egy kutatást, hogy megvizsgálja, az egyes országok lakói milyen arányban tartanak macskát. A kutatás során kiderült, hogy leginkább az orosz társadalom szereti a macskákat.
Egy Berlin központtal működő kutatóintézet, a Dalia Research világszerte 43000 embert kérdezett meg arról, hogy tartanak-e macskát. Az eredmény megdöbbentő: a kutatás során az orosz társadalom bizonyult a leginkább macskabarátnak; az orosz válaszadók több mint fele, 59%-a nyilatkozta azt, hogy macskát tart.
A Gfk kutatása szerint ráadásul világszerte fokozatosan nő az állattartók száma. A legtöbb országban az emberek inkább kutyát tartanak (33%), és mindössze 23%-uk dönt macskatartás mellett. Példának okáért, az Egyesült Államokban a lakosok 49%-a kutyát tart, és csak 35%-uk próbálkozik macskatartással. Oroszországban éppen ennek ellenkezője igaz.
A Dalia Research kutatásból ráadásul az is kiderült, hogy az orosz társadalom macskaszeretete nem magányos házikedvenceket jelent; az érintett háztartások harmadában több macskát is tartanak.
Narancs és szürke – közös játék a buborékokkal.
A kutatás szerint az orosz lakosság 41%-a csak egy macskát tart, 10%-uk kettőt,
8 százalékuk pedig három macskát tart egyszerre.
Március elsején ráadásul nemzeti macskanapot is tartanak, és ezzel a kiemelkedő 59%-kal Oroszország macskatartásban is nagyhatalom – utána Ukrajna csak 49%-kal követi a rangsorban, az Egyesült Államokban pedig csak kevesebb mint a lakosság fele tart macskát.
http://www.hidfo.ru/2017/11/kiderult-leginkabb-az-oroszok-szeretik-a-macskakat/

Részeg férfi nyakonszúrt egy bevándorláspárti politikust Németországban

A “feltehetően politikailag motivált” elkövető Andreas Holsteinre, Altena város polgármesterére támadt rá, aki arról vált ismertté, hogy a kötelező kvóták által előírtnál jóval több migráns befogadását engedélyezte.
Hétfőn egy németországi kebab-bárban egy részeg ember késsel rátámadt Altena város polgármesterére, Andreas Holsteinre. Szemtanúk elmondása szerint az elkövető először csak összeszólalkozott későbbi áldozatával, ill. a polgármester migránspolitikáját hangosan kritizálta. Ezt követően támadt neki az 57 éves férfinak, akit egy késsel nyakon szúrt. A kebab-bár egy alkalmazottja a polgármester segítségére sietett, ő szintén megsebesült.
A politikust nyaki sérüléssel kórházba szállították, de nem szenvedett életveszélyes sérülést, így hamar hazaengedték.
Holstein későbbi nyilatkozata során azt mondta, a kebab-bár tulajdonosának és fiának segítsége nélkül valószínűleg nem élte volna túl a támadást.
Angela Merkel német kancellár szintén közleményt adott ki a történtek kapcsán. Azt mondta, sokkolta őt az incidens.
Az áldozat – Holstein – Angela Merkel pártjában politizál. A rendőrség megerősítette, hogy a támadás “politikailag motivált” volt; az elkövető német állampolgár, és migránspárti politikája miatt támadt a polgármesterre.
Altena városa korábban arról vált ismertté, hogy “önkéntesen” (a helyi lakosok megkérdezése nélkül) jóval több migránst fogadott be, mint amennyit a kötelező kvóták előírtak.

http://www.hidfo.ru/2017/11/reszeg-ferfi-nyakonszurt-egy-bevandorlasparti-politikust-nemetorszagban/

A Fenevad megadná Törökországnak a vízummentességet

Az Európai Unió migrációügyi biztosa bejelentette, hogy az EU nemsokára teljes vízummentességet biztosít a török állampolgárok számára a schengeni övezetbe beutazásához.
“Szoros együttműködést folytatunk Törökországgal ebben a kérdésben, így bátran értesíthetjük a török állampolgárokat a jó hírről; a közeljövőben vízum nélkül is egy biometrikus útlevéllel beléphetnek az EU-tagállamok területére” – mondta Dimitrisz Avramopulosz, az EU migrációügyi biztosa kedden egy isztamubli csúcstalálkozó során.
A Hürriyet török napilap szerint a biztos hozzátette, hogy a vízumkötelesség eltörlésére elsősorban a családegyesítések miatt van szükség, illetve annak okán, hogy a Törökországban élő törökök gyakrabban talákozhassanak az Európai Unióban élő török rokonaikkal, emellett az üzleti együttműködésekre is jó hatással lehet a korlátlan beutazás.

Avramopulosz elmondása szerint már nagyon várja a török államfő görögországi látogatását, mert a december 7-8-ára tervezett találkozó lesz az első alkalom, hogy 65 év után török vezető Görögországba látogat.
Avramopulosz korábban a Hürriyetnek nyilatkozva arról is beszélt, hogy ő hisz Törökország “európai útjában”, illetve abban, hogy Ankara közelebb kell lépjen az EU és a demokrácia értékeihez.
Az Európai Unió és Törökország közti viszony azt követően romlott meg, hogy 2016 júliusában katonai puccskísérlet történt Ankarában és Isztambulban, melynek során NATO-párti katonai vezetők megpróbálták magukhoz ragadni a hatalmat.
A múlt hónapban Erdogan bejelentette, hogy Törökországnak többé nincs szüksége EU-csatlakozásra, de ennek ellenére nem a török fél lesz az, aki megszakítja a csatlakozási tárgyalásokat.

http://www.hidfo.ru/2017/11/az-eu-megadna-torokorszagnak-a-vizummentesseget/

2017. november 29., szerda

Ilyen nincs, és mégis! Egy barlangrajzon tevét találtak a Déli-Urálban

Kétpúpú tevét találtak egy barlangrajzon a dél-uráli Kapova-barlangban – a barlangrajz megközelítőleg 14500-37700 éves lehet, és ez a lelet igen különlegesnek számít, tekintve, hogy ebben az időszakban nem élhetett teve az Urál-hegységben. A kutatók szerint ez azt igazolja, hogy a “művész” nagy távolságról, bevándorlóként érkezett a régióba.
A vörös okkerrel készült teve-alakzatot faszén kontúr keretezi. A felfedezés Eudald Guillamet nevéhez köthető, aki a Baskíria kulturális hagyatékának védelméért felelős állami hivatal kérésére érkezett abból a célból, hogy a barlangot megtisztítsa a nemkívánatos graffitiktől. A Moszkvai Állami Egyetem dél-uráli archeológiai expedíciójának vezetője szerint ez egy egyedi felfedezés, aminek francia és spanyolországi barlangokban sincs megfelelője.
A szakértő szerint egyelőre nem megállapítható a rajz pontos kora, de előzetes vizsgálatok szerint legkorábban 37700, legkésőbb 14500 évvel ezelőtt készülhetett.
A barlangban látható korai emberi tevékenység nyomai azt mutatják, hogy a felső paleolitikum földalatti kultuszainak hagyományai a kantábriai régióból eredeztethetőek, de tekintettel arra, hogy ez a lelet hatalmas távolságban található más európai leletektől, helyi fejlődési jellegzetességeket is mutat.
A régióban talált barlangrajzok fejlődési sora azt mutatja, hogy a jégkorszakban az Urál déli részein élő ember nem csak lovak, bölények, mamutok és orrszarvúk képeit festette – ami európai barlangokban is gyakran fellelhető -, hanem más fajták képviselőit is, az alkotó pedig esetleg délről vándorolhatott be a régióba.
A Kapova-barlang Baskíriában 400 kilométerre Ufa városától, a Sulgan-Tas természetvédelmi területen található. A barlang egyike a leghíresebb európai lelőhelyeknek, melyeken a paleolitikus korszakból származó barlangrajzokat találtak. Az eddig feltárt, 17-19 ezer éves képeken emberi és állati jegyeket egyaránt viselő alakzatokat is találtak.

http://www.hidfo.ru/2017/11/ilyen-nincs-es-megis-egy-barlangrajzon-tevet-talaltak-a-deli-uralban/

Fizetőssé tennék a liberális propagandát

Újabb liberális hírportált indítana az Index.hu volt főszerkesztője. Eddig alig több mint ezer fő jelezte, hogy fizetne a máshol ingyenesen is elérhető liberális propagandáért.
Új liberális hírportált indítana az Index.hu volt főszerkesztője, aki azt követően hagyta ott a liberális lap szerkesztőségét, hogy felvásárolta azt az euroatlanti integráció egyik magyarországi erős-embere, ezáltal függő helyzetbe taszítva az önmagát függetlennek eladni szándékozó lapot. Az online hírportál a tervek szerint olvasói előfizetésből működne; az alap koncepció az volt, hogy az emberek miért ne fizetnének azért, amit ingyen is megkapnak.
“A sajtószabadság, a magyar nyilvánosság a mi kezünkben is van, de tennünk kell érte. A közéleti fókuszú médiumok a világon mindenütt csak úgy és csak akkor életképesek, ha legalább részben közvetlenül az általuk nyújtott szolgáltatás, a tartalom árából élnek, azaz előfizetőik tartják el őket.” – írták.
Az előfizetők pénzén elindítani szándékozott Politis.hu azonban nem aratott nagy sikert. Mindössze alig több mint ezer ember jelezte, hogy hajlandó lenne fizetni azért, ami bármelyik, a nyugati sajtóorgánumok Magyarországot érő kritikáit lefordítgató hírportálon ingyen is elérhető.
“2017. november 28-án, bő egy héttel Dudás felhívása után 1057-en látnak fantáziát a Politisben, ők összesen 46.152 eurót, valamivel több, mint 14 millió forintot fizettek be. Mindez a kívánt előfizetői sokaság alulról karcolt 5 százaléka. És mivel egy ilyen projektben az első hét erős szokott lenni, így kijelenthető, hogy a Politis ügye nem áll túl jól.” – derült ki a Válasz.hu beszámolójából.
A hírportálon megjelent eddigi publicisztikák alapján a Politis.hu nem kínál semmilyen új tartalmat a bárhol máshol ingyen is elérhető nyugat-párti liberális propagandán felül. Demokrácia, fékek és ellensúlyok, emberi jogok, államtól függetlenség, nem-liberális politikusok és üzletemberek elleni oknyomozás – ezek bárhol máshol ingyen is elérhetőek az olvasó számára.
A Politis.hu célkitűzései szerint 30000 előfizető lenne szükséges ahhoz, hogy a lap a liberális alkalmazottak számára megfelelő bérezés mellett elindulhasson. Mint kiderült, az előfizetők száma eddig alig lépte túl az 1000 főt, annak ellenére, hogy a lap indítását szinte minden ellenzéki sajtóorgánumban beharangozták.
Amióta az országgyűlés megszavazta a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóvá tételét, több liberális sajtóorgánum – többek közt a 444.hu és az Átlátszó.hu – is erősebb próbálkozást tett arra, hogy a lehető legnagyobb arányban hazai forrásból, az olvasók segítségével fedezze működési költségeit.

http://www.hidfo.ru/2017/11/fizetosse-tennek-a-liberalis-propagandat/

Az USA szerint fel kell gyorsítani az Európai Unió felbomlását

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter szerint fel kell gyorsítani a Brexit-tárgyalásokat. Miután a britek kilépnek az Európai Unióból, Washington a britekkel és az EU-val is fenntartaná a szövetséges viszonyt.
Rex Tillerson amerikai külügyminiszter kedden Washingtonban, a Wilson Center rendezvényén felszólalva azt mondta, az Európai Uniónak arra kell törekednie, hogy jelentősen felgyorsítsa a Brexit – a britek Európai Unióból kilépésének – folyamatát.
Az Egyesült Államok arra éri az Európai Uniót, hogy tegyen gyors előrelépést és véglegesítse az Egyesült Királyság kilépésének folyamatát, ami Brexitként vált ismertté – mondta, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok függetlenül a tárgyalások kimenetelétől, a kilépés után is megpróbálja fenntartani régóta fennálló szövetségi viszonyát az Európai Unióval és az Egyesült Királysággal.
A külügyminiszter azt mondta, az Egyesült Államok semmilyen módon nem fog beavatkozni a Brexit-tárgyalások kimenetelébe.
A britek 2016. június 23-án tartottak népszavazást az uniós tagságról, melynek során a választók 51,9%-a, mintegy 17,4 millió ember döntött az Európai Unióból való kilépésről.
A britek kilépésével Európa második legnagyobb, és a világ ötödik legnagyobb gazdasága távozik az EU-ból.

http://www.hidfo.ru/2017/11/az-usa-szerint-fel-kell-gyorsitani-az-europai-unio-felbomlasat/

2017. november 27., hétfő

Az Egyesült Királyság egésze kilép az európai vámunióból

Egyre csak fokozódik a brit kormányfőre nehezedő nyomás, Észak-Írország megvétózhatja az Egyesült Királyság és az EU közti új kereskedelmi egyezményt, ameddig nem sikerül rendezni az ír határral kapcsolatos vitát.
Az Egyesült Királyság kormánya határozottan törekszik annak elkerülésére, hogy bármilyen határvédelmi infrastruktúrát kelljen építeni az Írországgal közös határszakaszra, miután a királyság kilép az Európai Unióból – lealábbis Theresa May brit kormányfő szóvivői ezt hangsúlyozzák, miközben azt is állítják, hogy a királyság kilép az európai közös piacból és vámunióból.
Egy héttel ezelőtt az ír kormány megfogalmazott egy figyelmeztetést Theresa May számára, mely szerint Észak-Írország “nem fogja tolerálni”, ha a brit-EU kereskedelmi egyezmény miatt szigorú határellenőrzést vezetnek be. E szerint Észak-Írország különleges státuszt akar kivívni, hogy a brit kilépés esetén is része maradhasson az európai vámuniónak és saját maga rendelkezhessen a külkereskedelem szabályozásáról. A brit kormány azonban kizártnak tartja, hogy az írek olyan különleges státuszt kapjanak, ami csökkentené a britek fennhatóságát az országban.
A kialakult szembenállásnak megfelelően, Dublin folyamatos nyomást gyakorol a brit kormányra, hogy maradjon része az európai vámuniónak a Brexit lebonyolítása után is, ezzel elkerülve a határellenőrzés bevezetését.
Az Egyesült Királyság 2019 márciusára állapította meg az Európai Unióból kilépés időpontját. Az utóbbi hónapok folyamán azonban holtpontra jutottak a kilépési tárgyalások, így felmerült annak lehetősége, hogy a britek egy az uniós szabályozás helyébe lépő új kereskedelmi megállapodás nélkül lépnek ki az Európai Unióból.

http://www.hidfo.ru/2017/11/az-egyesult-kiralysag-egesze-kilep-az-europai-vamuniobol/