Németország eltörölné az Oroszország elleni szankciókat

A Der Spiegel német lap szerint a német kormány egy olyan terven dolgozik, ami enyhítené az Oroszország elleni szankciókat, cserébe azért, hogy Moszkva közreműködjön a kelet-ukrajnai szakadár régiókban a választások lebonyolításában.

Németország mostanáig csak abban az esetben tartotta lehetségesnek a szankciók eltörlését, ha a minszki egyezmény feltételei maradéktalanul teljesülnek. A Der Spiegel azonban rámutat, hogy Berlin ma már hajlandó engedményeket tenni, ha a minszki egyezmény legalább részben teljesül. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter azt mondta, “mindig is az volt az állásfoglalásom, hogy önmagában nem a szankciók a cél. A szankciók feloldására kell törekedni, ha a minszki egyezmény megvalósításában előrelépés tapasztalható.”

A lap szerint Berlin hajlandó arra, hogy részben eltörölje az Oroszország elleni szankciókat, ha Moszkva segít megszervezni az országgyűlési választásokat Kelet-Ukrajnában. Ez azonban eleve csak akkor lehetséges, ha eltörik a beutazási tilalmat, vagy hatról három hónapra csökkentik a szankciók meghosszabbításának idejét. A Der Spiegel szerint “Németország ilyen módon Európa egységét próbálja fenntartani, mert a szankciók ellenzői és támogatói közti megbékélésre törekszik.”

Kapcsolódó: Steinmeier: Európa már nem támogatja az oroszellenes szankciók fenntartását

Hetekkel ezelőtt maga Steinmeier mondta, hogy az Európai Unióban megnövekedett a szankciókkal szembeni ellenállás, és ma már ez egy megosztó tényező az európai országok számára, mert nem lehet közös álláspontot kialakítani ebben a kérdésben.

A lap szerint azonban a német kormány számára nem az Oroszország ellen hozott kényszerítő intézkedések fenntartása a fontos, hanem, hogy megőrizze az Európai Unió egységét, és így az orosz államfőnek ne támadhasson az a benyomása, hogy megoszthatja az európai országokat.

http://www.hidfo.ru/2016/05/nemetorszag-eltorolne-az-oroszorszag-elleni-szankciokat/

Steinmeier: el kell törölni az oroszellenes szankciókat

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter hétfőn megismételte korábbi kijelentését, miszerint fontolóra kell venni az Oroszország elleni szankciók eltörlését.

A külügyminiszter hozzátette, hogy szerinte Berlin konstruktív párbeszédet kellene folytasson Moszkvával az európai értékek védelméről. Steinmeier a Berlinben tartott orosz-német fórumon felszólalva azt mondta, “az én javaslatom, amit múlt héten tettem, hogy vegyük fontolóra a szankciók lépésről lépésre eltörlésének lehetőségét, ha konkrét előrelépés mutatkozik a minszki egyezmény végrehajtásában.”

Az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió és néhány szövetséges ország azt követően hozott kereskedelmi korlátozásokat és egyéb “büntető célzatú” intézkedéseket az orosz gazdaság egyes szektorai ellen, hogy a Krím-félsziget egy népszavazást követően újracsatlakozott az anyaországhoz, és az Oroszországi Föderáció részévé vált. A nyugati országok a referendumot követően azzal vádolták Oroszországot, hogy beavatkozik az ukrán válságba, majd gazdasági szankciókkal próbálták “kikényszeríteni” az általuk elvárt változásokat az orosz külpolitikában.

A Nyugat legutóbbi “büntető intézkedése” július 31-én jár le. Meghosszabbításukat támogatja valamennyi európai politikus, aki a hazai gazdaságnak való károkozás ellenére is követi az amerikai külpolitika intézkedéseit. A kereskedelmi korlátozások a munkanélküliség növekedéséhez és vállalkozások tömeges csődbe jutásához vezetnek az Európai Unióban, mert a külpiacok egy részének elvesztése miatt bent rekedtek az uniós piacon azok a termékek, melyeket korábban orosz exportra gyártottak. Ennek hatása leginkább a tejipar terén szembetűnő, de Franciaországban a mezőgazdasági szektor egésze válságba jutott, ill. Németország is jelentős károkat szenved a szankciók miatt.

Oroszország csak azokra az országokra vonatkozóan tartja érvényben a szankciókra hozott ellenintézkedéseket (importtilalom), melyek ragaszkodnak a szankciók meghosszabbításához. Steinmeier korábban kijelentette, hogy az Európai Unió egysége megtört, ma már lehetetlen közös álláspontot kialakítani a szankciók támogatói és ellenzői közt.

http://www.hidfo.ru/2016/05/steinmeier-el-kell-torolni-az-oroszellenes-szankciokat/

A V4 vezetői támogatják a háborús készülődést

A Visegrádi Csoport támogatja a NATO kelet-európai haderőépítését – ez derült ki Antoni Macierewicz lengyel védelmi miniszter csütörtöki közleményéből, aki láthatóan a V4 egésze nevében nyilatkozik a háborús készülődésről.

Szerdán a Visegrádi Négyek (Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) egy cseh faluban találkoztak, hogy egyeztetést tartsanak a Varsóban július 8.-án kezdődő NATO-csúcstalálkozó előkészítése kapcsán. A Liblice területén tartott találkozó eredményeiről a lengyel védelmi miniszter azt mondta, hogy ott valamennyi visegrádi ország miniszterei egyetértésüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Varsóban döntést kell hozni a NATO kelet-európai jelenlétének további bővítéséről.

Macierewicz nyilatkozatáról a Telewizja Republika számolt be. A védelmi miniszter kijelentése szerint Oroszország ártani akar a NATO-országok és Európa biztonságának, és erre a legjobb válasz, ha a NATO fokozza katonai jelenlétét az orosz határ mentén, ennek részeként pedig amerikai katonák érkeznek térségünkbe.

Kapcsolódó: A Visegrádi Csoport rohadt almája

Varsóban július 8.-án kezdődik a NATO csúcstalálkozója. Lengyelország hatóságai a találkozó előkészületeinek részeként őrizetbe vettek és az oroszoknak kémkedéssel vádoltak meg egy ellenzéki vezetőt, aki a NATO-csúcstalálkozó idején szakszervezeti demonstrációkkal egybekötött ellentüntetést szervezett volna, tiltakozván a NATO háborús készülődése ellen, amiben a visegrádi országok lengyel vezénylet alatt részt vesznek.

Korábban számos európai vezető emelte fel hangját a Kelet-Európában zajló káros folyamatokkal szemben. Sahra Wagenknecht, a német Die Linke párt politikusa szerint a NATO vezetői nem beszámíthatóak, és az Amerikai Egyesült Államok szembefordította a lengyel kormányt Európával, hogy így megosztottságban tarthassa európai vetélytársait.


http://www.hidfo.ru/2016/05/a-v4-vezetoi-tamogatjak-a-haborus-keszulodest/

Megkezdődik Soros György civiljeinek kiszűrése

Soros György álcivil szervezetek sokaságát működteti Magyarországon, hogy ezáltal befolyásolja, irányítsa hazánk közéletét. Gyöngyösi Márton mai sajtótájékoztatóján azonban közölte: a Jobbik ismét javasolni fogja a civil szervezetek átvilágítását. A nem-kormányzati szervek átláthatósága nemzeti érdek, annak hiánya pedig nemzetbiztonsági kockázat.

“Az Információs Hivatalt is felügyelő kancelláriaminiszter a migráció kapcsán fölvetette Soros György felelősségét, illetve meglebegtette azt, hogy bár bizonyítékok rendelkezésre állnak, ezek nem nyilvánosak. A Fidesz képmutatását, kétszínűségét, opportunizmusát és hiteltelenségét mi sem mutatja jobban, minthogy képes korábbi bőkezű mentorával is szembefordulni, hogyha az érdekei éppen ezt diktálják.” – mondta Gyöngyösi Márton mai sajtótájékoztatóján. A kormánypárt politikusai az utóbbi hónapok során visszatérő jelleggel hangoztatják, hogy Soros György pénze fellelhető minden balliberális párt és számos civil szervezet mögött. Utóbb a 888.hu közölt egy rövid összesítést azokról a magyarországi szervezetekről, melyek Soros alapítványain keresztül kapják működési forrásaikat. Ennek kapcsán azonban tudható, hogy hazánkban nem csak a balliberális ellenzéket és a fél civil szférát fizeti Soros György: Magyarországot ma is olyan politikusok irányítják, akik közül sokan Soros pénzén váltak politikussá.

“Mit tudunk a Fidesz és Soros György kapcsolatáról? Azt például, hogy egy régi, egy szövevényes és egy igencsak sokrétű kapcsolatról beszélhetünk, hiszen már a ’80-as években Soros Györgynek óriási szerepe volt abban, hogy a kommunizmus/szocializmus idején már antikommunista követelésekkel fellépő Fidesz mint politikai mozgalom szárba szökhessen”. – mondta Gyöngyösi. “Ilyen módon rendszeres találkozókra is sor került a Fidesz alapítók – Kövér László és Orbán Viktor -, valamint Soros György közt. 1987-ben Soros György mint befektető és mint támogató támogatta a Századvég tanulmánysorozatoknak a megjelenését, amivel a Bibó kollégiumot támogatta, és ilyen értelemben maga Orbán Viktor és maga a Fidesz volt felelős annak a támogatásnak az elköltéséért, amit a Soros Alapítvány utalt ki nekik.”

A politikus azt mondta, nem csak Soros György volt a szponzora Orbán Viktor oxfordi tanulmányainak, de ugyanígy Soros György volt a szponzora a jelenlegi kormánykommunikációért felelős kormányszóvivőnek, Kovács Zoltánnak, akinek a teljes egyetemi tanulmányait a Közép-Európai Egyetemen (CEU) Soros György finanszírozta.

“Aki az elmúlt 25 évben követte a Fidesznek a politikáját, az jól láthatja, hogy ezt a pár millió forintot a Fidesz nagyon nagylelkűen meghálálta és megszolgálta. Hol liberális pártként, hol álnemzeti pártként, hol kormányon, hol ellenzékben, de mindent megtett a Fidesz azért az elmúlt 25 év során, hogy Magyarországot kiszolgáltassa mind politikai, mind gazdasági, mind biztonságpolitikai értelemben a Nyugatnak.”

Gyöngyösi szerint Soros György egyik fontos célkitűzése, hogy Magyarországot és az egész közép-kelet-európai régiót a Nyugat gyarmataként, az egypólusú világrend szolgálatában a Nyugat gyámsága alá vonja – ebbe az irányvonalba illeszkedett a Fidesz két évtizednyi politikája, ami most egyik hónapról a másikra csapott át Soros György elleni sajtóoffenzívába. Ugyanakkor, a politikus emlékeztet, hogy a Jobbik korábban már javasolta a nem-kormányzati szervek (NGO-k) teljes átvilágítását, amit a Fidesz akkor elutasított.

Gyöngyösi Márton a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a Soros Györggyel kapcsolatos vádak újbóli középpontba kerülése miatt a Jobbik nemsokára ismételten javasolni fogja a nem-kormányzati szervek átvilágítását. “Kíváncsian várjuk, hogy ebben az új helyzetben a Fidesz hogyan fog erre reagálni, és a támogatást biztosítani fogja-e ehhez a kezdeményezéshez, hiszen úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi világban az NGO-knak, a nem-kormányzati szerveknek az átláthatósága nemzeti érdek, annak a hiánya pedig nemzetbiztonsági kockázatokat is jelenthet.”

Soros György szponzori tevékenységének újbóli előtérbe kerülése eközben arra mutat rá, hogy nem csak a balliberális oldalt finanszírozza az amerikai zsidó milliárdos, hanem az elmúlt két évtized során a politikai paletta tekintélyes hányadát Soros György pénzén nevelték ki. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a rendszerváltás során nem demokratikus átmenet, hanem bőkezű társadalmi mérnökösködés történt.

A valódi civil szféra mint társadalmi tényező megmaradása érdekében szintén fontos Soros György álciviljeinek kiszűrése, hiszen a valódi civil szervezeteket is hitelteleníti, ha egy amerikai milliárdos valós támogatása miatt a külföldről finanszírozottság vádját lehet általánosítani az ország összes civil szervezetére.

http://www.hidfo.ru/2016/05/megkezdodik-soros-gyorgy-civiljeinek-kiszurese/

Tüntetést szervezett volna a NATO ellen – letartóztatták

A lengyel védelmi minisztérium szóvivője tegnap bejelentette, hogy nincs semmi, ami megzavarhatná a Varsóban kezdődő NATO-csúcstalálkozó megtartását, mert az előkészületekkel összhangban “minden szükséges intézkedést megtettek a hatóságok”.

A szóvivő pénteken azt mondta, hogy a Varsóban tartandó NATO-csúcstalálkozót semmi nem fogja megzavarni, mert az előkészületek részeként ezen a téren is intézkedtek a hatóságok. A TV24 szerint Bartlomiej Misiewicz kijelentette, hogy ma már semmilyen negatív tényező nem fenyegeti a csúcstalálkozó megtartását.

A minisztérium számításai szerint ez lesz a történelem eddigi legnagyobb NATO-csúcstalálkozója, melyen több mint 2000 ember fog részt venni a tagállamokból és nem-NATO országokból. A Varsóban, július 8.-án kezdődő találkozón a NATO vezetői a kelet-európai terjeszkedésről fognak értekezni.

Napokkal ezelőtt a lengyel hatóságok letartóztatták Mateusz Piskorskit, a Zmiana (Változás) párt vezetőjét. A pártvezetőt saját otthonában fogták el a belvédelmi ügynökség emberei. Ezzel egy időben a párt számos tagjánál, és a pártszékházban is házkutatást tartottak, ahol a szakszervezetekkel folytatott együttműködésekkel kapcsolatos dokumentumokat foglaltak le.

A Zmiana vezetői korábban már számos megmozdulást szerveztek a NATO ellen; Mateusz Piskorski szerint a lengyel külügyminisztérium amerikai érdeket szolgál, és a kormány gátlástalanul kiszolgálja az USA Oroszország elleni háborús készülődését, aminek Lengyelország csak ütközőzónája lenne. A Zmiana szakszervezetekkel folytatott együttműködése miatt a hatóságok attól tarthattak, hogy a háborús készülődést ellenző párt a szakszervezetekkel egybekötve tömegdemonstrációt tart a NATO-csúcstalálkozó idején, ami a nemzetközi sajtó figyelmének középpontjába kerülne.

Az esetleges ellentüntetés elfojtása érdekében a lengyel hatóságok több pártvezetőt őrizetbe vettek, illetve a hatóságok kezébe került a Zmianaval együttműködő szakszervezetek taglistája, aminek titokban tartását jelenleg is törvény garantálja Lengyelországban.

http://www.hidfo.ru/2016/05/tuntetest-szervezett-volna-a-nato-ellen-letartoztattak/

Ügynökvád miatt feljelentést tesz Hegedűs Lórántné

Hegedűs Lórántné, a Jobbik egyik alelnök-jelöltje feljelentést tett, miután egy szélsőjobboldali honlapon olyan írás jelent meg, miszerint id. Hegedűs Lóránt ügynök volt az átkosban, és “elvtelenül belesimult a fennálló rendszerbe”.

A politikus saját Facebook-oldalán számolt be arról, hogy feljelentést tett a Médiavadász nevű oldalon megjelent írás miatt, a cikk szerzője és az oldal szerkesztője ellen.

“Tájékoztatásul közlöm, hogy férjemmel együtt büntetőfeljelentést tettünk a Médiavadász engem, férjemet, apósomat- néhai Dr. Hegedűs Loránt püspököt és a Hazatérés Temploma Gyülekezetét rágalmazó cikkének írója és az oldal szerkesztője ellen is.” – írta.

A Médiavadász oldalon április végén megjelent, “Az igazi radikalizmus” c. írás a fővonalú sajtóban akkor terjedő magyarázatokkal ellentétben azt írta, hogy Vona Gábor nem a párt radikálisaival számol le, hanem háttérbe szorít a pártvezetés számára bizonyos szempontból vállalhatatlan személyeket, akik “a szó eredeti értelmében vett radikalizmus” útjában állnak. A cikk sorra vette azokat a politikusokat, akikkel szemben a pártelnök vétójogával fog élni a következő tisztújító kongresszuson, ill. a szerző kifejtette, szerinte milyen szempontból vállalhatatlanok a párt számára az említett személyek – így került képbe Hegedűs Lórántné is.

Az írás Szávay és Apáti István kapcsán “intellektuális hiányosságokat” említett, Novák Előd tevékenységét pedig nemzeti anarchizmusként jellemezte. Hegedűs Lórántné kapcsán azonban a cikk “Hegedűs-klánt” említett, és azt írta, hogy id. Hegedűs Lóránt az előző rendszerben ügynökként működhetett. “Elgondolkoztató, hogy id. Hegedűs Lóránt – akinek egyébként felmenőit némelyek szerint még Horowitznak hívták – nem volt-e ügynök az átkosban, vagyis nagy „radikális” létére, ha éppen az érte meg, nem simult-e bele elvtelenül a fennálló rendszerbe?”

Hegedűs Lórántné később saját Facebook-oldalán közölte, hogy rágalmazás miatt feljelentést tesz. A bejegyzés alatt megjelenő kommentárok a Jobbikon belüli leszámolást valószínűsítenek. Ugyanakkor, az írás maga egyértelműen kijelentette, hogy “Hegedűsné alelnöki jelölésével foglalja a helyet” olyan politikusok elől, akik jelenleg is a nemzeti radikalizmus ismert alakjai (név szerint Orosz Mihály Zoltánt említette). Az ügynökvád tisztázását (megállapítani, hogy tényleg üres rágalmazásról van-e szó) egyébként nagy mértékben akadályozza, hogy a rendszerváltás után 26 évvel továbbra is feltáratlanok azok az ügynökakták, melyek bizonyíthatnák a vád megalapozatlanságát.

http://www.hidfo.ru/2016/05/ugynokvad-miatt-feljelentest-tesz-hegedus-lorantne/

Külső erők avatkoznak be a Jobbikos tisztújításba

Vasárnap tartja tisztújító kongresszusát a Jobbik, amin eldőlhet, hogy a párt az embereket kívánja-e képviselni, vagy az elmúlt két évtized elitcsoportjai alakítanak ki új erőegyensúlyt a pártban. A felfokozott hangulatban a kormánysajtó és a liberális média leplezetlenül támogatja saját jelöltjeit, és “minden golyó nekik talál”.

Volner János, a Jobbik alelnöke nyugalomra intette a párt tagjait: elmondása szerint az utóbbi napokban olyan mértékben felkorbácsolódtak az indulatok, hogy többen azt fontolgatják, kapitulálnak az ellenségnek, és kilépnek a pártból.

Az utóbbi egy hét során azonban nem csak a Jobbikban, de más pártokban is fokozódott a nyugtalanság. Aki azt gondolta, hogy egy párt alelnökeinek megválasztása az adott párt belügye, annak csalódnia kellett: más pártok sajtóorgánumai immár leplezetlenül támogatják saját jelöltjeiket a Jobbikban, illetve kiterjedt sajtóoffenzívát indítanak a rivális csoport jelöltjei ellen. A Jobbik tisztújító kongresszusának így nem az a legnagyobb tétje, hogy a választók és a tagság számára elfogadható jelöltek jutnak-e alelnöki poszthoz, hanem, hogy a rivális politikai erők milyen arányokkal osztják le egymás közt az “új erő” vezető pozícióit. Az utóbbi napokban bizonyos sajtóorgánumok igencsak elvetették a sulykot, és gyakorlatilag teljesen nyíltan támogatják saját embereiket, illetve hoznak nyilvánosságra kétes ügyeket a rivális csoportok embereiről.

Ennek célja részben az, hogy egyértelművé váljon érintettségük a Jobbikon belüli harcokban – ezáltal a Jobbik párttagságának demoralizálása –

részben pedig az, hogy ténylegesen is érintettek az egyes jelöltek pozicionálásában. Volner János közleménye alapján a Jobbikos tagság demoralizálását sikeresen megvalósították a rivális politikai erők. A vezető posztok elosztása pedig holnap válik véglegessé.

Aki figyelemmel kíséri a Jobbik körül alakuló helyzetet, minden bizonnyal maga is tudna említeni olyan újságcikket, amin keresztül egy másik párt kifejezetten megbuktatni, vagy megválasztatni akar egy politikust a Jobbikban. Kezdve a pártvezető személyénél: annak ellenére, hogy a Jobbik vezetői tagadják a – volt (?) – Fidesz-közeli milliárdossal ápolt kapcsolatra vonatkozó vádakat, Simicska Lajos sajtóorgánuma láthatóan a pártelnök pozíciójának stabilizálására törekszik: a Magyar Nemzet címlapon számol be arról, hogy Vona Gábor támogatottsága a pártban 92,8%-os, nincs kihívója az elnöki poszton, Novák Előd pedig felelőtlen. Később a Fidesz-közeli Nézőpont Intézet kiadta egy a Magyar Idők számára készült közvélemény-kutatás eredményeit, mely szerint a tagság fele Novák Elődöt is alkalmasnak tartja a párt vezetésére. Az adatokat a Fidesz körüli valamennyi sajtóorgánum leközölte, hangsúlyozván, hogy Novák Elődöt többen tartják alkalmasnak a Jobbik vezetésére, mint ahányan határozottan elleneznék Novák elnökségét. Ugyanakkor, ez nem feltétlen jelenti azt, hogy a kormánypárt Novák Elődöt látná szívesen a Jobbik élén: ameddig az átmeneti konfliktus fennáll, a belharc során előkerülő információk alkalmasak a Jobbik egészének erodálására.

A liberális sajtóblokk működtetőinek érintettségére szintén egyszerű példát hozni: nem sokkal azután, hogy a Magyar Idők beszámolt Novák pártelnökségének esélyeiről, a HVG-n egy szinte már hisztérikus hangnemű írás jelent meg, miszerint “a Fideszes Nézőpont kiáll Novák Előd mellett”. A lap szerint “az értelmezhetetlen cég által készített anyagot a senki által nem olvasott Magyar Idők hozta le, az MTI természetesen kiadta hírként”. A HVG külön hangsúlyozta, hogy “a kormányközeli cég szerint létezik néhány százezer olyan ember az országban, aki alkalmasnak tartja Novákot pártvezetőnek”.

Az Index mindeközben szintén a kormánymédia érintettségét kifogásolja: Fábián Tamás szerint Novák Előd egy “töltény Habony Árpád revolverjében”. A szerző szerint a kormánymédia támogatja Novák Elődöt, de mivel “már nincsen hova”, inkább csak annak előnyeit élvezik, hogy Novák alelnöki jelöltsége megbontja a Jobbik egységét, ami kedvező fejlemény a kormánypárt számára. “Kérdés, hogy ez volt-e a levonuló kuruc utolsó nagy dobása, vagy vannak még Habonyék pisztolyába szépen illeszkedő tölténye a Jobbik ellen lázadó Nováknak.” – írta. Miközben a liberális sajtó Novák Előd vélt vagy valós kormánytámogatását ostorozza (és lehetőség szerint mindkét oldal igyekezne Novákot beleprovokálni egy új párt alapításába), észrevehető, hogy a liberális sajtóorgánumok tulajdonosai ezáltal Vona Gábor pozícióit stabilizálják – ez az erővonal pedig valóban egybeesik a Simicska Lajos újsága által képviselt erővonallal, ami Vona párton belüli egységes támogatottságát hangsúlyozta ki.

Volner János közleménye ezáltal teljes megalapozottságot nyer. A fentiekből látható, hogy a rivális politikai erők fokozottan érintettek a Jobbikon belül egy új erőegyensúly kialakításában. Ennek tudata azonban nagy mértékben demoralizálta a párt tagságát (és szimpatizánsait), hiszen a párttagok számára is látható, hogy ellenséges politikai erők támogatnak – vagy meg akarnak buktatni – bizonyos jelölteket, miközben a Jobbik védtelen ezekkel az erőhatásokkal szemben: a párt vezetői saját pozícióharcaikkal vannak elfoglalva ahelyett, hogy együtt számolnának le a külső fenyegetéssel. Nem viselkednek különálló, egységes elitcsoportként, ehelyett egy külföldi erők és belföldi szatellit-szervezeteik – melyek elitnek gondolják magukat – közti új erőegyensúly kibontakozása van folyamatban a párton belül.

A rivális politikai erők pedig teljes mértékben érdekeltek ennek a helyzetnek a fenntartásában. Sikeresen elérték a Jobbik tagságának és szimpatizánsi körének demoralizálását. Ez amellett, hogy a párt támogatottságát átmeneti jelleggel csökkenti, egy erőteljes, a pártszakadás irányába ható tényező is. Emellett sikeresen megakadályozza, hogy a különböző érdekek egyvelegéből új, a korábbiakból származó, de azoktól különállóan cselekvő elitcsoport fejlődjön ki. Elég visszakövetni az utóbbi egy hét sajtóanyagait, hogy megállapítsuk: a liberális sajtó és a kormánysajtó néhány száz alkalommal biztos leírta a “pártszakadás” szót, esetenként abszolút jellegtelen események kapcsán is. Ugyanakkor, a Jobbik tisztújító kongresszusának nem pusztán annyi a tétje, hogy ki milyen pozíciót visel majd a pártban, vagy, hogy a párt új irányvonala az emberek érdekét képviseli-e, esetleg valamelyik milliárdosét. A holnapi történések kezdőpontjait jelentik egy eseménysorozatnak, melynek során elválik, hogy a magyar politikai rendszer hozzáhasonul-e a lengyel mintához. Ennek az eseménysorozatnak következő meghatározó pontja az MSZP tisztújító kongresszusa, ami a Jobbikos tisztújítással együtt a magyar politikai modell következő évtizedeit meghatározhatja.

http://www.hidfo.ru/2016/05/kulso-erok-avatkoznak-be-a-jobbikos-tisztujitasba/

A skót parlament szerint meg kell tartani az uniós tagságot

Fiona Hyslop külügyi kabinettitkár szerint a skót kormány uniós tagsággal kapcsolatos állásfoglalása egyértelmű; Skócia számára jobban megéri az Európai Unió tagja maradni, mint kilépni. Ez az állásfoglalás érvényes arra az esetre is, ha a britek a kilépés mellett döntenek.

A skót parlament vezetői támogatják, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagállama maradjon – Hyslop egy csütörtöki országgyűlési vita kapcsán kijelentette, hogy minden parlamenti párt vezetője az uniós tagság mellett áll, és ezzel kapcsolatban mindeddig nem merültek fel kételyek. Szerinte ez az állásfoglalás akkor is érvényes lesz, ha a britek a kilépés mellett döntenek: ebben az esetben a skótok előnyben részesítenék, ha az Egyesült Királyság kilépésétől függetlenül is az unió tagjai maradhatnának.

Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország június 23.-án tart népszavazást arról, hogy kilépjenek-e az Európai Unióból, vagy tagok maradjanak – és az uniós tagság támogatottsága Skóciában a legmagasabb. Hyslop megjegyezte, hogy “természetesen, az Európai Unió nem tökéletes”, és a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektessen a munkahelyteremtésre, az emberek biztonságára, valamint a környezetvédelemre.
Április közepén Nicola Sturgeon, a Skót Nemzeti Párt vezetője azt mondta, a brit kilépés alapjaiban változtatná meg a helyzetet, ezáltal indokolttá válna egy újabb referendum, amin a skótok arról dönthetnek, hogy függetlenedjenek-e az Egyesült Királyságtól. Februárban pedig egy az STV News által végzett felmérésből kiderült, hogy a skótok 62%-a támogatná az elszakadást, ha a britek az Európai Unióból kilépés mellett döntenek.

http://www.hidfo.ru/2016/05/a-skot-parlament-szerint-meg-kell-tartani-az-unios-tagsagot/

Lehetne pontosabb – a németek szemet vetettek az időre

A németek szerint kicsit álmatag az óra, de megvan a megoldás, hogyan lehet új életet lehelni belé.

Német kutatók úgy gondolják, találtak egy új eljárást, amivel megalkothatják az eddigi leghatékonyabb időmérő eszközt, ami nagyobb pontossággal működne, mint a jelenleg ismert atomórák. Állításuk szerint,

ha az új órájuk már 14 milliárd éve működne, mostanra kevesebb mint két percet késne.

Ehhez azonban szükséges a másodperc hosszúságának újradefiniálása: olyan mértékben, hogy az az emberi elme számára nem felfogható, de ettől függetlenül számos tekintetben pozitív változást hozna – például a GPS navigáció terén, aminek nagy mértékben növelné a pontosságát, a jelenlegi néhány méteres pontosságról néhány centiméterre. A pénzügyi hálózat és energetikai rendszerek számára szintén kedvező változást hozhat az új felfedezés.

Christian Grebing, aki a Német Metrológiai Hatóság alkalmazásában dolgozott az új óra megvalósításán, emlékeztetett, hogy a másodperc jelenlegi definíciója mindössze 1967. óta van használatban, amikor is úgy határozták meg, mint az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9,192,631,770 periódusának időtartama. Az első olyan óra, ami a másodpercet is mutatta, a XVI. század második felében jelent meg, de az emberiség sokáig mindössze a napórák által mért látszólagos időt ismerte, a másodperc pedig csak a mechanikus órák elterjedésével vált pontosan mérhetővé. Grebing szerint az új időmérő eszköz egy jelentős lépés a globális időmérő infrastruktúra javítására.


http://www.hidfo.ru/2016/05/lehetne-pontosabb-a-nemetek-szemet-vetettek-az-idore/