Dr. Tamási József: Emberi jogok nyirbálása a klímatörvény segítségével

Ha Észak-Koreát megtámadják, Oroszország katonai segítségben fogja részesíteni

 

Iszlamabad, 2024. október 15. kedd (MB)

Oroszország katonai segítségben részesíti a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot (Észak-Koreát), ha megtámadják – közölte Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Iszlamabadban.

Az erről szóló rendelkezések abban az átfogó stratégiai partneri szerződésben szerepelnek, amelyet Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető június 19-én írt alá Phenjanban.

A szerződés 4. cikkelyének értelmében a felek, agresszió esetén minden szükséges segítséget megadnak egymásnak, beleértve a katonai segítséget is.

Abban az esetben, ha az egyik felet bármely ország vagy több ország fegyveres támadása éri, és így hadiállapotba kerül, a másik fél az ENSZ Alapokmánya 51. cikkével összhangban, valamint az Orosz Föderáció és a KNDK törvényeinek megfelelően, minden rendelkezésére álló eszközzel haladéktalanul katonai és egyéb segítséget nyújt – idézte Rudenko a szerződésben foglaltakat.

A Magyar Békekör hozzáfűzte: az utóbbi időben elmérgesedett a viszony a két Korea között. Phenjan és Szöul azzal vádolja egymást, hogy háborúra készül a másik ellen. Észak-Korea kedden biztonság okokból felrobbantotta a Dél-Koreába vezető utakat.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Oroszország katonai segítséget nyújt Észak-Koreának, ha az országot támadás éri, ahogyan azt a Moszkva és Phenjan közötti szerződés előírja – közölte Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes.

„Ha a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen agressziós cselekményt követnek el, minden szükséges intézkedést megteszünk a mi jogszabályainknak megfelelően, a KNDK jogszabályaival összhangban” – mondta a TASZSZ hírügynökség kérdésére.

Rudenko elmondta, hogy az Oroszország és Észak-Korea közötti átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződésben, amelyet előző nap terjesztettek az Állami Duma elé ratifikációra, szerepelnek erre vonatkozó záradékok.

„A szerződésben minden benne van: a harmadik és a negyedik cikkely. A szerződést aláírták, tehát nyilvános” – mondta.

„Van benne 4. cikkely, amely pontosan az agresszió esetén történő kölcsönös segítségnyújtás kérdésével foglalkozik, hogy a felek az egyik fél elleni agresszió esetén minden szükséges segítséget megadnak egymásnak, beleértve a katonai segítséget is”.”

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban az Oroszország és Észak-Korea közötti átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződést terjesztette az Állami Duma elé ratifikálásra. A szerződést 2024. június 19-én írták alá Phenjanban.

A szerződés előírja, hogy a felek állandó jelleggel, nemzeti jogszabályaik és nemzetközi kötelezettségeik figyelembevételével fenntartják és fejlesztik az átfogó stratégiai partnerségi kapcsolatokat, amelyek az állami szuverenitás és területi integritás kölcsönös tiszteletben tartásának, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, az egyenlőségnek és a nemzetközi jog egyéb, az országok közötti baráti kapcsolatokra és együttműködésre vonatkozó elvein alapulnak. A felek a szerződéshez csatolt feljegyzés szerint a globális stratégiai stabilitás és egy igazságos többpólusú nemzetközi rendszer megteremtésére törekszenek.

A szerződés kimondja, hogy az egyik fél ellen irányuló fegyveres támadás közvetlen fenyegetése esetén a felek az egyik fél kérésére haladéktalanul aktiválják a kétoldalú konzultációs csatornákat, hogy összehangolják álláspontjukat, és megállapodjanak a lehetséges gyakorlati intézkedésekről, hogy segítsék egymást a fenyegetés elhárításának elősegítése érdekében. Abban az esetben, ha az egyik fél bármely ország vagy több ország részéről fegyveres támadásnak van kitéve, és ezáltal hadiállapotba kerül, a másik fél az ENSZ Alapokmány 51. cikkével, valamint az Orosz Föderáció és a KNDK jogszabályaival összhangban haladéktalanul katonai és egyéb segítséget nyújt minden rendelkezésére álló eszközzel.

https://oroszhirek.hu/oroszorszag-katonai-segitseget-nyujt-eszak-koreanak-ha-azt-tamadas-eri/

55 be nem jelentett kémiai elem – köztük nehézfémek – találhatók az összes COVID-oltásban, a FENEVAD BÉLYEGÉBEN:

 

“Az International Journal of Vaccine Theory című folyóiratban a múlt héten megjelent tanulmány szerint argentin tudósok egy csoportja 55 kémiai elemet azonosított, amelyek nem szerepelnek a csomagoláson a Pfizer, Moderna, AstraZeneca, CanSino, Sinopharm és Sputnik V COVID-19 vakcinákban.
– A COVID-19 vakcinák minden márkájában megtalálhatók a nem bejelentett kémiai elemek, mint a bór, kalcium, titán, alumínium, arzén, nikkel, króm, réz, gallium, stroncium, nióbium, molibdén, bárium és hafnium , – írták a kutatók.
– A króm és az arzén , amelyek növelik a súlyos rákos megbetegedések és bőrbetegségek kockázatát, a minták 100%-ában, illetve 82%-ában voltak jelen nem bejelentett elemekként. A kutatók a minták 76%-ában találtak lantanid cériumot is , amely károsíthatja a májat és tüdőembóliát okozhat.

Az igazságot keresőknek – tette hozzá – fel kell szólítaniuk az Egészségügyi Világszervezetet, a gyógyszergyárakat és a kormányokat, hogy tegyenek sürgős lépéseket, „a helyzet súlyosságával összhangban, tekintettel a globális halálozási ráták növekedésére, a feljegyzett káros hatásokra, tekintettel arra, hogy ezeket a termékeket nem azzal a szándékkal fejlesztették ki, hogy immunitást biztosítsanak.”
https://childrenshealthdefense.org/defender/undeclared-chemicals-heavy-metals-covid-vaccines/

Az Árpád-ház misztikus titkai

Szegényített uránfelhő Ogyesszából

Forrás: BORZZIKMAN @ YouTube BREAKING: A Nuclear Mini Explosion Took Place in ODESSA after an ISKANDER Missile Struck a NATO Ship https://youtu.be/JjqsvhciwDM

Szegényített uránfelhő nincs, viszont van szegényített urán tartalmú lőszer. Egy kis áttekintés:

1. Mit jelent a szegényített urán kifejezés?

A természetben előforduló uránban kétféle izotóp található meg: a 235-ös tömegszámú uránizotóp 0,72%, míg a 238-as 99,28%-ot képvisel. Az atomerőművek számára a ritkább 235-ös izotóp az értékes, ezért az atomerőművi üzemanyaghoz az uránt dúsítják. Ez azt jelenti, hogy az ún. dúsító üzemekben a 235-ös tömegszámú izotóp részarányát az üzemanyagban a természetes 0,72%-ról 3-5%-ra növelik meg. (Kísérleti és hadi alkalmazásoknál a dúsítás mértéke akár 90% vagy afölötti is lehet.) Az eljárás során visszamaradó uránban ennek következtében a 235-ös izotóp részaránya mintegy 0,2%-ra lecsökken. A dúsítás ezen melléktermékét nevezik szegényített uránnak (angolul depleted uranium), hiszen az a 235-ös uránizotópban szegény. (A fentiek szerint tehát helytelen és értelmetlen a magyar sajtóban gyakran használt csökkentett urántartalmú bomba, gyengített urántartalmú lövedék, legyengített urán kifejezések használata.)
Mivel a 235-ös uránizotóp radioaktivitása magasabb, mint a 238-as tömegszámúé, ezért a szegényített urán radioaktivitása mintegy 40%-kal kisebb (!), mint a természetes uráné.

2. Miért kezdte el alkalmazni a hadsereg a szegényített uránt?

Szegényített urán az üzemanyag dúsítási eljárás melléktermékeként az elmúlt 50 évben nagy mennyiségben halmozódott fel a világban. A becslések szerint egyedül az USA-ban kb. 700 000 t szegényített urán áll rendelkezésre. Mivel viszonylag kevés egyéb célra használják, nagy mennyiségben és gyakorlatilag ingyen áll a nagy államok rendelkezésére. A hadsereg valószínűleg olcsósága, és a rendelkezésre álló készletek nagysága miatt kezdte el alkalmazni.
Hagyományos fegyverekben az urán alkalmazásának jelentősége abban áll, hogy a természetes anyagok közül az egyik legnagyobb sűrűségű fémről van szó. Míg a közismerten "nehéz" ólom sűrűsége csak 11,3 kg/dm3, a fémurán sűrűsége 19,1 kg/dm3. A természetben van még néhány, hasonlóan nagy sűrűségű anyag (arany és volfrám 19,3 kg/dm3, platina 21,4 kg/dm3), ezek ára azonban nagyságrendekkel magasabb a szegényített urán áránál.

3. Milyen célra használta először a hadsereg a szegényített uránt?

A szegényített urán a tankokon mint a homlokpáncélzat egyik alkotója már régebb óta szerepel, egyes források szerint a hason mint sugárvédő árnyékolás is elterjedt.

4. Hogyan működnek a szegényített urán betétes lövedékek?

A szegényített uránt elsősorban páncéltörő lövedékekben alkalmazzák. Ahogy a 30 mm-es páncéltörő lövedék metszeti rajzán látható (1. ábra, [3]), a hengeres szegényített urán betét egy alumínium burkolaton belül található (tehát az urán nem bevonat, hanem betét formájában van a lövedékben!).

Mivel az urán nagyon nagy sűrűségű anyag, a lövedék igen nagy mozgási energiával éri el a célpontot. Becsapódáskor két hatás érvényesül:
a lövedék mozgási energiája hővé alakul, ami képes megolvasztani a lövedéket magát és a páncél anyagát;
a felszabaduló hő következtében felhevülő fémurán betét maga is intenzíven égni kezd, és ez az oxidációs folyamat is további hőt termel.
A fenti két hatás együttesen képes arra, hogy a legmodernebb kompozit acél-kevlár páncélt, valamint az urán tartalmú páncélt is átfúrja. Az ennek következtében kitörő tűz teszi harcképtelenné az adott harci járművet vagy objektumot.
A 30 mm-es PGU-14 API típusú lövedéket a harckocsi elhárító repülőgépek gépágyúi (pl. az A-10 "Varacskos disznó") használják, míg a 120 mm-es űrméretű, urántartalmú páncéltörő lövedéket alkalmaznak egyes harckocsik lövegei (pl. az Abrams M1 tank). Mindkét lövedéktípust hadszíntéren először az öbölháborúban vetették be, habár már 1976 óta létezett ez a lövedék konstrukció. A Balkánon csak 30 mm-es szegényített urán lövedékeket vetett be a NATO.

Senki Noname

Robert F. Kennedy: Mérgezzük magunkat

Irán csatlakozik a BRICS fejlesztési bankjához

 

Moszkva, 2024. október 14. hétfő (MB)

Irán csatlakozik a BRICS csoport fejlesztési bankjához – jelentette be Mohammad Reza Farzin, az iráni központi bank elnöke hétfőn, a BRICS pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek moszkvai találkozója után.

A pénzügyi vezető azzal indokolta Irán elhatározását, hogy a BRICS fejlesztési bankja megfelel a fejlesztési követelményeknek, hiszen a BRICS tagállamok közös érdekét képviseli, eltérően a Világbanktól, mely az Egyesült Államok és a nyugati államok érdekeinek szolgálatában áll.

Irán 2024. január 1. óta tagja a BRICS-nek, és október végén teljes jogú tagként vesz részt a csoport kazányi csúcsértekezletén. A BRICS fejlesztési bankja a tagállamok infrastruktútájának és fejlesztési terveinek finanszírozására jött létre 2014-ben.+++

Irán nemzetközi céljairól előadást tart Irán magyarországi nagykövete a Magyar Békekörben: https://bekekor.wordpress.com/2024/10/11/m-e-g-h-i-v-o-az-irani-nagykovet-eloadasara-iran-nemzetkozi-politikai-celjairol/

BRICS Új Fejlesztési Bankja Sanghajban.

Kiadta: Magyar Békekör