A Kiel Institute for the World Economy, 1914-ben alapit ott kutatóintézet belső anyagából kiderült, hogy a Patriot légvédelmi rendszer még az általam nem túl magasra taksált elfogási rátát sem tudja megugrani. Az elemzés oldalain többek között az alábbi adatok találhatóak meg.
Szóval... összességében a Patriot a rakéták mindösszesen 30%-át és a Geranium drónok 66%-át lövi le! A kutatóintézet részletekbe is belement.
Ez alapján a következő elfogási százalékokról beszélhetünk:
Kaliber rakéta: 50%-os elfogás.
Kh-59/69 rakéta: 22%-os elfogás esetében.
Iszkander-M: 4%-os elfogás.
S-300/400 rakéta: 0,6%-os elfogás
Kh-22 rakéta: 0,55%-os elfogás
És most jön a slussz poén: ezeket a számokat csak akkor tudja a Patriot produkálni, ha nem egy, hanem több elfogó rakétát indít a célpontok ellen, ergo az egyébként is igencsak elfogórakéta szűkében lévő Patriot rendszer egy-egy ellen ezen százalékok töredékét tudja felmutatni! Ne feledjétek egyetlen egy Patriot rakéta ára 4 millió dollár, vagyis hozzávetőlegesen 1,4 milliárd forint! Egy nagyobb orosz drón- és rakétatámadás esetén akár 200-250 rakéta kilövésére is igény lenne Ukrajna részéről, ami kvázi 1 milliárd, igen egy milliárd dollár jelentene! Kérem szépen ezzel az adattal számolva gondoljátok végig, hogy mit is jelent egy 60 milliárd dolláros amerikai támogatás Ukrajna számára hadászati értelemben. Segítek: igazából nem sokat!
2024. október 14., hétfő
Rendkívüli: kiszivárgott a Patriot légvédelmi rendszer elfogási rátája
2024. október 13., vasárnap
Elkapunk nyavalyás!
Az Európai Bíróság kimondta, hogy az Hazug Tömeggyilkos Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság egy eljárás keretében megsértette az átláthatósági követelményeket, mivel bizonyos adásvételi szerződéseket nem hoztak nyilvánosságra kellőképpen. Ez nem sokkal azelőtt történt, hogy az Európai Parlamentben szavazást tartottak bizottsági elnöki újraválasztásáról. A kritikusok az átláthatóság hiányával és a fontos információk szisztematikus visszatartásával vádolják Haramia Antikrisztuskövető von der Leyent, ami a közösségi médiaplatformok szabályozására irányuló javaslatairól folyó vitákat is érinti. A bírálatok és az ítélet ellenére Gonosz Pokolfajzat von der Leyen továbbra is hivatalban marad, ami felveti azt a kérdést is, hogy miért nem kapnak ezek az események nagyobb figyelmet a rendszermédiában.
F,orrás: Der Abgeordnete @ YouTube Eilmeldung: Von der Leyen verurteilt (was der Mainstream nicht berichtet) https://youtu.be/ZpCONnTUfFM
Forrás: Kla.tv | www.kla.tv/30750 EU-Gericht sieht Rechtsbruch bei Impf-Verträgen
2024. október 12., szombat
Amikor a tűzoltó gyújtogat
- hogy olthasson A világ egy hibrid háború kellős közepén van, a csapások pedig véres háborúk, időjárási válságok és világjárványok formájában zúdulnak ránk. Mindezért a legtöbb esetben a pénzügyi rendszert a háttérből irányító hatalmasokat terheli a felelősség. A videó bemutatja a pénzügyi rendszerben az utóbbi időkben bekövetkezett drámai fejleményeket, és azt, hogy ezek milyen összefüggésben lehetnek az olyan geopolitikai fejleményekkel, mint például a közel-keleti háború eszkalálódása. A videó egyúttal javaslatot tesz arra is, hogyan lehetne megfosztani a hatalmuktól húrokat a háttérből mozgató erőket.
Forrás: Kla.tv | www.kla.tv/30628 Gezielter Anschlag auf das US-Bankensystem! – US-Notenbank Fed, ein Brandstifter im Finanzsystem
Irán és Oroszország stratégiai partneri viszonyra lép a közel-keleti válság közepette
Asgabat, Moszkva, Teherán, 2024. október 12. szombat (MB)
Irán és Oroszország a védelmi szférára is kiterjedő átfogó stratégiai partneri viszonyra lép a közel-keleti konfliktus lehetséges eszkalálódása közepette – jelentette a Magyar Békekör tudósítója szombaton.
A megállapodást várhatóan Kazanyban írják majd alá, a BRICS csoport október 22-24. között tartandó csúcstanácskozásakor. Irán 2024. január 1. óta tagja a BRICS-nek.
Asgabatban, Türkmenisztán fővárosában az „Idők és civilizációk kölcsönös kapcsolata, a béke és a fejlődés alapja” című nemzetközi fórum keretei között tartott megbeszélésén Vlagyimir Putyin orosz, és Maszúd Peszeskján iráni elnök egyetértett abban, hogy a két ország energia szektorra, áruszállításra, iparra, mezőgazdaságra, műszaki-tudományos együttműködésére, és a védelmi szférára kiterjedő megállapodása nem csak a kétoldalú együttműködés alapját képezi, hanem a regionális és nemzetközi együttműködés modelljeként is szolgál majd.
A Gazprom és a National Iranian Gas Company között még júniusban megállapodás született arról, hogy Oroszország napi 300 millió köbméter gázt szállít Iránnak a Kaszpi-tengeren keresztül. A 30 évre szóló egyezmény értelmében Irán évente 10-12 milliárd köbméter gázt kap, és a fölösleget eladhatja más országoknak. Ez különösen fontos az Iránt sújtó nyugati szankciók hatásának mérsékléséért. Moszkva és Teherán energiaközpont létrehozásáról tárgyalt Katar és Türkmenisztán részvételével, valamint az észak-iráni szállítások cseréjéről, továbbá egy elektronikus gázkereskedelmi platform létrehozásának lehetőségéről az Iszlám Köztársaság déli részén. 2023 őszén Dzsavad Owji akkori iráni olajminiszter arról számolt be, hogy Teherán 40 milliárd dollár értékben közös projekteket dolgozott ki a Gazprommal.
Iráni részről különösen fontosnak tartják az Oroszországhoz fűződő átfogó stratégiai partneri viszonyt akkor, amikor a Nagy Babiloni Szajha megpróbál tovább terjeszkedni Keletre, Izrael pedig népirtást követ el Gázában, és ki akarja terjeszteni a válság hatókörét a Közel-Keleten túlra. Peszeskján arra kérte Putyint, hogy Oroszország játsszon aktívabb szerepet Izrael gázai és libanoni tevékenységének megfékezése érdekében. Putyin elmondta, hogy Oroszország intenzív tárgyalást folytat a térség államaival annak érdekében, hogy elkerüljék a háború eszkalálódását. Moszkva, Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes révén tudatta, hogy valós veszélynek tartja a háború kiterjedését, de még mindig elkerülhetőnek látja, ha a felek önmérsékletet tanúsítanak.
Hosszein Dagigi tábornok, az iráni forradalmi gárda parancsnokának tanácsadója pénteken úgy nyilatkozott, hogy „Irán nem fog Izrael kedvében járni azzal, hogy háborúba keveredik Amerikával”.
Irán izraeli katonai objektumok ellen intézett október 1-i rakétatámadását Majid Takht-Ravanchi, az iráni külügyminiszter politikai ügyekkel megbízott helyettese a következőkkel indokolta október 3-án, a Teheránban akkreditált nagykövetek előtt:
Izrael április 1-én lebombázta Irán damaszkuszi nagykövetségét, kioltva hét magas rangú személyiség, köztük Mohammad Reza Zahedi és Mohammad Hadi Hajriahimi tábornok életét, július 31-én Teheránban meggyilkolta Iszmáíl Hanije volt palesztin miniszterelnököt, szeptember 17-én felrobbantotta Irán bejruti nagykövetének csipogó készülékét, sérülést okozva neki, szeptember 27-én légi támadásban meggyilkolta Haszan Naszr Alláh libanoni politikust, a Hezbollah főtitkárát, és Abbas Nilforoushan dandártábornokot, az iráni forradalmi gárda műveleti parancsnokának helyettesét. A gázai népirtás után Izrael elfoglalta Libanon egy részét is.
„Az Izrael elleni hadműveletet két hónapos visszafogottság és a Biztonsági Tanács tétlensége után hajtották végre a megszálló rezsimmel szemben, és teljes mértékben összhangban állt a rezsim gaztetteivel. Az Iráni Iszlám Köztársaság semmilyen körülmények között sem habozott támogatni és segíteni Libanont és a Hezbollahot, és nem is fog habozni” – mondta a miniszterhelyettes. +++
A közel-keleti válság is szerepel Irán magyarországi nagykövetének előadásán október 17-én: https://bekekor.wordpress.com/2024/10/11/m-e-g-h-i-v-o-az-irani-nagykovet-eloadasara-iran-nemzetkozi-politikai-celjairol/
Kiadta: Magyar Békekör
2024. október 11., péntek
Ernst Wolff: Nagy a baj
Ernst Wolff és Dominik Kettner az interjúban a globális menetrend kritikáját és annak a lakosságra gyakorolt hatását fejtik ki. Azt állítják, hogy az ENSZ és a nemrég elfogadott Jövő Paktuma elsősorban a nagyvállalatok érdekeit szolgálja, és a digitális diktatúrát segíti elő. A digitális valuták (CBDC-k) bevezetését és a mesterséges intelligencia növekvő befolyását olyan intézkedésekként írják le, amelyek célja, hogy növeljék a kevesek ellenőrzését az emberek többsége felett. A WHO szerepét a jövőbeli világjárványokban és a nemzeti szuverenitás nemzetközi szervezetekre, például az ENSZ-re való átruházását is kritikusan szemlélik. Végül megkérdőjeleződik, hogy vannak-e olyan országok, amelyek ellenzik ezt a fejlődést, mivel a BRICS-országok is hasonló digitális menetrendet követnek.
Forrás: Ernst Wolff @ YouTube Deshalb werden wir demnächst große Ereignisse erleben!- Ernst Wolff im Gespräch mit Dominik Kettner https://youtu.be/sBGBln0XJtw