A következő világjárvány már a sarkon van - ez a hölgy azért látta pontosan a jövőt 2019. szeptemberében, mert tudatosan figyeli a mozaikokat ahogy mindenkinek kellene!

Az e-mobilitás árnyoldalainak és veszélyeinek elhallgatása

 

Az egyre népszerűbb elektromos autó és elektromos kerékpár használatát sokszor a tiszta energia és a károsanyag-kibocsátás nélküli járművek képével azonosítják. Az elektromos járműveknek azonban több figyelmen kívül hagyott árnyoldala is van. Az akkumulátorok gyártásához 2 alapvető nyersanyagra van szükség: kobaltra, mely nagyobb részben a kongói bányákból származik és lítiumra, melyet elsősorban Dél-Amerika rendkívül száraz térségeiből bányásznak ki. Mivelhogy a lítium előállításához jelentős mennyiségű vízre van szükség, sok olyan ember létét veszélyeztetik, akik a növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez a természetes vízkészleteket használják. A kobaltot pedig összedőléssel fenyegető és a munkásokra rendkívül veszélyes bányákból termelik ki. Közülük sok a gyerek, aki puszta kézzel és védőmaszk nélkül dolgozik, annak ellenére, hogy a kobalt por életveszélyes tüdőbetegségeket okoz – ami a nyugati nagykapitalista bányák üzemeltetőit kevéssé érdekli. Végül, itt van még az újrahasznosítás problémája, mert Európában az összes akkumulátornak csak 5 %-a kerül újrafeldolgozásra. A nem újrahasznosított akkumulátorok pedig komoly veszélyt jelentenek, mert ezekből mérges gázok és folyadékok léphetnek ki. A német kormány az elektromos autók vásárlását mégis 1,2 milliárd euróval támogatja, hogy az e-mobilitás előretörését elősegítse. Az elektromos járművekbe beépített Lítiumion-akkumulátorok további súlyos problémát jelentenek azáltal, hogy tűz esetén csak az oxigén elzárásával olthatók. Mivelhogy a tűzoltók jelenleg nem rendelkeznek ehhez szükséges speciális járművekkel, így az égő elektromos járművek jelenleg egyáltalán nem olthatók. Vagyis kiszámíthatatlan veszélyforrást jelentenek. A tűzoltóságoknak milliókat kell majd befektetniük ahhoz, hogy ezt a mesterségesen kiváltott biztonsági rést orvosolják. Mivelhogy a lakosság nem kap nyílt és őszinte információt a veszélyek és az e-mobilitás tényleges költségeiről, nyilvánvalóan ismételten arról van szó, hogy a lehető legkisebb ellenállással végrehajtsanak egy politikai célt: nevezetesen a belsőégésű motorok helyettesítését és az ahhoz kapcsolódó gazdaság legyengítését. Ezért a felelőtlen politikáért végül is az adófizető fog fizetni.

Még a kazah állam is jobban szereti szegény állampolgárait, mint a magyar

– Félmillió polgárának fizeti ki hitelét a kazah állam –

Félmillió kazah állampolgárának fizeti vissza adósságai egy részét a kazah állam egy egyszeri akció keretében. A cél, hogy az ország legszegényebb állampolgárait segítsék.

Szvetlana Zsakupova, Kazahsztán munkaügyi és társadalmi ügyekért felelős minisztere a bejelentéskor elmondta, hogy a hiteleket az állami költségvetés terhére fizetik vissza a bankoknak. Számításaik szerint 105 milliárd kazah tenge értékben kell erre áldozni – ez forintban kifejezve több, mint 81 milliárd Ft.

Az intézkedésre azután került sor, hogy júniusban a kazah elnök rendeletet hozott, miszerint “csökkenteni kell a kazah állampolgárok adósságállományát.”

Az intézkedés elsősorban az árvákat, nagycsaládosokat, fogyatékkal élőket és a rossz szociális helyzetben lévő családokat érinti, akik kenyérkereső híján már eddig is segítségre szorultak.

Az egyszeri állami segítségre azok jogosultak, akiknek június elsejéig az adóssága nem lépte át a 2,3 millió forintos küszöböt. Nekik az állam maximum a tizedével csökkenti az adósságukat.

Az ásványkincsekben és fémekben gazdag Kazahsztán az egyik leggazdagabb közép-ázsiai ország, a WEF rangsora szerint a világ 144 országból az 57. – vagyis előrébb áll a rangsorban, mint Ciprus, Románia vagy épp Magyarország.

A Világbank adatai szerint az országban az éves, átlagos jövedelem 2,4 millió Ft/fő.

Euronews

SZRTI

A Nap sugaraitól nyiló szirmok csengése

 

Érzed a reggeli szürkületben az első napsugarat? Ahogy az élet virágzani kezd a melegben? Érzed-e, hogy az új nap fénye, hogy töri át az éjszakát, és hogy oltja ki a sötétség teljes hatalmát? Mert úgy ahogy a reggel elűzi a ködöt, úgy űzi el a szeretet az éj sötétségét, és a szeretet felvirágoztatja bennünk az életet, úgy ahogy a rózsa is felébred az álmából. Látod a napot? Bevilágítja a horizontot. A sötétség utolsó leple elillan. Már nem tart soká, míg az egész világ megszabadul a hidegségtől; mikor vége lesz minden gyűlöletnek, irigységnek, minden veszekedésnek. Mert ahogy a sötétség elhagyja a Földet, úgy a gonoszság sem fog tovább maradni. És ahogy a köd eltűnik a napfény elől, úgy fog a fény feltámadni bennünk. Látod a Napot, ahogy mindent beragyog? A hideg éj oly távoli már, mint egy gonosz álom. És lényegtelen, hogy milyen áthatolhatatlan is volt – mégis elmúlt az éj. Új nap indul!

Giga környezetrombolást és fairtást terveznek a Pilisben

McMenemy Márk: …”Egy cég gigantikus sebet készül ütni ezen az érintetlen területen. Fák ezreit kivágva készülnek az erdő szívében bányát nyitni. Ezt nem hagyhatjuk!”

Egy komment: “Felháborító. A Pilisben van a föld szívcsakrája, alagutak, amelyen elképesztően régiek, itt kaptak beavatást a királyok a koronázás előtt, és arról is beszélnek, hogy talán Árpád fejedelem sírja is itt van. Jó, lehet, hogy nem pont azon a helyen , ahol a bánya van, de azért a Pilist jó lenne békén hagyni! Szakrális hely.” (Enyediné)

Valósággal fellázadtak Pilisvörösváron és környékén egy kőbánya újranyitása miatt

Egy mészkőbányát szeretnének újranyitni Pilisvörösvár és Pilisszántó között. A bánya jelentős zaj és porszennyezéssel járna, robbantanának is. Óriási a felháborodás, sem a civilek, sem a városvezetés nem akarja, hogy ismét működjön a bánya.

A kőbányát még a Natura 2000-es területek kialakítása előtt nyitották meg, így nem vonatkozik rá a védelem. A bányában robbantással akarnak majd bányászni, nem csoda tehát a felháborodás a környéken.

A bánya tervezett újranyitása egyébként nem csak Pilisvörösvár, hanem Pilisszántó lakóit is érinti, hiszen a két település között helyezkedik el.

Keddre a Pest megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya összehívott egy közmeghallgatást, ahol mindenki elmondhatja a véleményét.

A fenti videót augusztus 25-én tették közzé, másnap 26-án a helyi polgármester is rácsatlakozott és közleményt adott ki. Azt írja, hogy “személyes véleményem az, hogy a bánya működése, a fúrógép, a mobiltörő, a homlokrakodó és az őrlőgép hangja, a kamionok mozgása felzaklatja az erdő csendjét; a kő kitermelése zajjal és porral jár; a kitermelt anyagot szállító hatalmas teherautók tönkre teszik az útjainkat, és tovább növelik az amúgy is hatalmas forgalmat mind a belső útjainkon, mind a magasabb rendű utakon, s ezzel ellehetetlenítik az életünket.

Fentiek miatt fontosnak tartom, hogy a lehető legtöbben jöjjenek el a lakossági fórumra, tegyünk föl minél több kérdést, tegyünk minél több észrevételt, védjük meg településünket a tervezett bányanyitással kapcsolatos mindenféle káros hatástól.” – áll a közleményben.

A civilek tehát egy újabb környezetszennyező, romboló lehetőségre hívták fel a figyelmet, a hír gyorsan célba ért, egyre nagyobb a tiltakozás, meglepő lenne, ha a bányát újranyitni szándékozó cég végül mégis megkapná az engedélyeket…”

Budapest környéke.hu
SzRTI

Önvezető kisautók szállítják ki az interneten vásárolt árucikkeket Kelet-Kínában

Vezető nélküli, ötödik generációs (5G) technológiával működő autókat állítottak szolgálatba Kelet-Kínában az internetes rendelések gördülékenyebb kézbesítésére – olvasható egy hétfőn közzétett cikkben a China Daily kínai pártlap internetes oldalán.

A távol-keleti ország keleti részén található Csiangszu tartomány székhelyén, Nankingban a múlt hétvégén kezdték meg működésüket a csaknem fél méter magas, fehér kisautók a Suning kínai e-kereskedelemmel foglalkozó óriásvállalat egyik helyi leányvállalatának szolgálatában.

Az önvezető kisautókba helyezett árucikkekhez a megrendelő egy egyedi jelszó segítségével juthat hozzá, amelyet azután kap meg, hogy a bepakolt jármű útnak indul. A megadott címre érve a kisautó üzenetben értesíti a vásárlót.

Ling Jün-fej, a Suninghoz logisztikai kutatóintézetének vezetője elmondta: az önvezető kézbesítő jármű egy 2018 áprilisa óta működő, hasonló autó tovább fejlesztett változata. A fejlesztéseknek köszönhetően a kisautó vezetési teljesítménye nagy mértékben javult: képes magától értelmezni a közlekedési lámpák jelzéseit, érzékelni és elkerülni a 100 méteren belül lévő akadályokat. Az átlagsebességét is növelni tudták, ami így óránkénti 8 és 15 kilométer között alakul – tette hozzá Ling.

Az önvezető kisautók helyzetét egy vezérlőközpontban figyelik folyamatosan, ha pedig egy jármű valamilyen problémába ütközik vagy túl hosszú időre leáll, figyelmeztetést küld a központ technikusainak, akik szükség esetén kézi vezérlésre átállítva át tudják venni az irányítást az autók felett – magyarázta, kiemelve: az 5G adta nagyobb sávszélességnek és alacsony késleltetésnek köszönhetően a járműveket kézi vezérléssel félre lehet állítani az útról, majd a probléma megoldása után újra vissza lehet őket kapcsolni automata működésre.

A jövőben a vezérlőközpontból több száz önvezető autót tudnak majd irányítani és összetettebb helyzetekben is alkalmazhatják őket – mondta Ling, példaként említve a liftekkel és az portákkal való interakciót.

MTI

A Milka tehénnek annyi? – Kiszáradtak az egykor dús hegyi legelők az Alpokban

A Milka tehénnek annyi?

– És, ha az éghajlatváltozás miatt elfogynának azok az esők is, melyek a Kárpát-Medencét övező többi hegységet öntözik, (Északi, Keleti, Déli-Kárpátok) – Magyarországból könnyen sivatag lehet –

– Tartálykocsikból itatták az Alpokban a teheneket, mert a víz is kevés volt –

A száraz, meleg nyár miatt annyira kiszáradtak a legelők Ausztriában, hogy nincs elegendő takarmány a tejelő tehenek számára. A nyári hónapokban a gazdák a völgyekből felterelik jószágaikat a magasabban fekvő hegyi legelőkre, hiszen normális körülmények között, ott még a melegebb napokon is bőven van számukra élelem és ivóvíz. Idén azonban akkora a hőség, hogy még ezek a legelők is kiszáradtak.

“Itt az Alpokban először volt egy gyors legelő növekedés, de az hamar kiszáradt, és éretté vált. Az érett legelő terméketlenné válik. És a szarvasmarhák sem szeretik túlságosan.” – mondja Josef Mayerhofer az alsó-ausztriai legelőgazdasági társulás elnöke. Az itatás is probléma, meleg nyári napokon az állat 100 liter vizet is megiszik.

“Fennt Hochstaffnál van egy házunk, ahol esővizet gyűjtünk. Alatta van egy gödör, ami 7 méter széles, és 2 méter mély. A 23 borjú 5 hét alatt kiürítette. Ha nincs eső, akkor nem töltődik újra.” – teszi hozzá Martin Karrer az alpesi legelőgazdasági társulás elnöke.

Legutóbb tavaly júliusban volt hasonló szárazság a hegyekben, elfogytak a gleccserpatakok is,

és tartálykocsikból itatták a legelésző teheneket.

Ha nem tudnak enni az állatok, akkor a gazdák kénytelenek beavatkozni. Hamarabb terelik be és a télre félretett takarmánnyal etetik őket. Ilyenkor a zöldtakarmány helyett a napi élelmezési igényük több mint felét a téli takarmányból kapják.

“Most már délben bent vannak, és a napi táplálóanyag szükségletük 60-70 %-át a téli tápból kapják” – szögezi le Andreas Steinegger stájerországi tejtermelő.

Egyelőre nem látszik megoldás a problémára. A viharok nem igazán segítenek, mivel a talaj annyira kemény, hogy a víz nem tud felszívódni.

“Elvben a természet mindig azon van, hogy segítsen nekünk kijavítani a dolgokat.

Most is abban bízunk, hogy augusztus közepére megint minden normális lesz és onnantól lesz elegendő takarmány. Az első aratás megfelelő volt, reméljük, hogy télre minden rendben lesz.” – fűzi hozzá Claude Baehler a svájci Vaud kantonból.

Nézze meg az erről készült videót is:

Ez az alpesi szárazság a a hegységtől keletre, Pl. hazánkra is kihathat. Először is abban, hogy ennek “köszönhetően” a Duna vize is kevesebb, alacsonyabb lesz, lévén az Alpok, a folyó felső folyásának egyik vízgyűjtő területe.

Az éghajlatváltozás révén a tartós szárazság Közép-és Kelet-Európát is sújthatja, bár, a mostani viszonylag gyakoribb esőzések miatt ez nehezebben képzelhető el. De ez bármikor változhat, akár egyik napról a másikra, – s megtörténhet az tragédia is, hogy elfogynának azok az esők is, melyek a Kárpát-Medencét övező többi hegységet öntözik, (Északi, Keleti, Déli-Kárpátok) – Magyarországból pedig így könnyen sivatag lehet.

Ez a kép nem Afrikában, hanem Közép-Magyarországon készült. Futóhomok, a Duna-Tisza Közi Homokhátságon

Jelenleg is létezik Magyarországnak egy félsivatagos tája, ez pedig a Közép-Magyarországon található; Duna-Tisza Közi Homokhátság. Lásd a fenti képen. Erről ezt írtuk régebben és bővebben: >>

De az optimistább vélemény szerint, a Kárpátokat övező hegyek környékén, teljesen soha nem fogynak el az esők. Bár mennyiségük csökkenhet, ám a tengerek felől jövő áramlások, érkezzenek, akár délről, északról, vagy nyugatról, – jórészt megmaradnak, s le is csapódnak a hegyek ormain. És hazánk területén össze is gyűlnek, táplálván földjeinket, legelőinket, itatva állatainkat, s nem utolsósorban minket is. Kitűnő minőségű kristályvizet -szó szerint; kristálytiszta vizet adván asztalainkra.

Reméljük ez így marad a jövőben is, s vízkincsünkkel jól fog gazdálkodni az ország és a mindenkori kormányzat. De ez már egy másik cikkünk, sőt cikksorozatunk témája lesz.

Euronews, Szabad Riport/Fort András