Hivatalos: katonai felhasználású eszköz az okostelefon

Az Európai Unió korlátozhatja azoknak a kettős felhasználású elektronikai eszközöknek az exportját, melyeknek civil és katonai felhasználása egyaránt lehetséges, és lehetővé teszik emberek nyomon követését, lehallgatását. Ilyen kettős felhasználású eszköz például az okostelefon.

Az Európai Unió egy új exportszabályozás előkészítését folytatja, melynek célja, hogy megakadályozza a katonai technológiák exportját olyan országok számára, ahol a nyugati világból vásárolt eszközöket a hatóságok a lakosság elnyomására, nemzetközi agresszióra, vagy regionális instabilitás előkészítésére használják.

Akinek kételyei voltak azzal kapcsolatban, hogy az okostelefonok nem egyszerűen telefonok, hanem titkosszolgálatok által használt lehallgató készülékek, az új uniós szabályozás eloszlatja majd ezirányú kételyeit: az új exportszabályozás tervezete betiltaná az okostelefonok exportálását számos harmadik világ béli országba, mert ezek az eszközök alkalmasak arra, hogy segítségükkel a hatóságok lehallgassák az embereket, és méteres pontossággal nyomon kövessék az emberek mozgását, tartózkodási helyét.

Az új exportszabályozás tervezete szerint az okostelefonok olyan kettős felhasználású technológiai eszköznek minősülnek, melyek felhasználása egyértelműen nem csak civil célokra, hanem katonai programok keretén belül történik, emiatt minden típusú okostelefonra vonatkozni fog a katonai eszközök exporttilalma.

Az okostelefonok exportja elsősorban olyan országokra vonatkozóan kerül betiltásra, melyek nem megfelelően szabályozzák a kiber-felderítési technológiák használatát, vagyis nem tiltják, hogy az állami hatóságok ezeket az eszközöket pl. kormányellenes személyek esetében lehallgató készülékként használják. Emellett tiltólistára kerülnek olyan országok, ahol az úgynevezett “Facebook-forradalmakat” a hatóságok a közösségi média megfigyelésével próbálták elhárítani, s ebbe beletartozott az aktivisták saját telefonkészülékükön keresztüli lehallgatása.


http://www.hidfo.ru/2016/07/hivatalos-katonai-felhasznalasu-eszkoz-az-okostelefon/

Az USA elismerte Európa első iszlám államát

2008. február 17-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió támogatásával megbomlott Szerbia területi egysége. Koszovó leszakadásával létrejött Európa első iszlám állama, ahol ma már legkevesebb öt terrorista kiképző központ működik.

A Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozó hírszerzési forrás szerint jelenleg legkevesebb öt terrorista kiképzőközpont működik Koszovó területén, ami fokozott biztonsági kockázatot jelent Európára nézve. A forrás beszámol arról, hogy a Szerbiáról leszakított régió Albániával és Macedóniával közös határai mentén legkevesebb öt olyan tábort azonosítottak be, ahol az Iszlám Állam fegyveres terroristáinak felkészítése zajlik; Urosevac és Djakovica területén, valamint a Decani körzetben találhatóak a legnagyobb táborok. Emellett két kisebb kiképzőközpont működik a Prizren és Pec régiókban. A forrás szerint jelenleg 314 koszovói albán harcol a terroristák oldalán Szíriában és Irakban – köztük 38 nő.

A beszámoló szerint a Szerbiáról leszakított területeken kétszintű kiképzés zajlik: az első szakaszban nem-kormányzati szervek vesznek részt, melyek többek között magániskolákban folytatnak ‘agymosást’. “A Daes jövőbéli terroristáit agymosásnak vetik alá, megtanulnak arabul, tanulmányozzák a Koránt. Később ezt követi a fegyveres harcra való közvetlen felkészítés, amit a Koszovói Felszabadító Hadsereg volt tagjai vezetnek. Az újoncokat a fegyverek kezelésére, valamint tipikusan gerilla-hadviselésre képzik ki.”

A forrás szerint ezekben a táborokban működnek a Daes olyan tagjai is, akik a helyszínen döntik el, hogy egy újoncot további fegyveres kiképzésre küldenek, vagy inkább öngyilkos merénylet végrehajtására kap felkészítést. Több mint 70 koszovói albán család csatlakozott ehhez a programhoz, esetükben a gyermekekből is terroristát faragnak. Elmondása szerint elképzelhető, hogy a közeljövőben ezek a táborok tovább terjeszkednek Macedóniába és Boszniába, ahová a ’90-es évek háborúi során több mint 800 dzsihádista érkezett. A forrás szerint Macedóniában kisebb falvak teljes egészében terrorista kiképzőközponttá formálódtak át.

Koszovó 2008-ban nyilvánította ki függetlenségét, miután már több éve az ENSZ ellenőrzése alatt állt. Az Amerikai Egyesült Államok, és az Európai Unió számos tagállama elismerte Koszovó függetlenségét. Szerbia területi egységének megbontásával Európa első iszlám állama jött létre – Koszovó lakosságának 90%-a szunnita muszlim -, ahol mostanra a terrorszervezetek az amerikai katonai jelenlét ellenére is zavartalan kiképzési tevékenységet folytatnak.


http://www.hidfo.ru/2016/07/az-usa-elismerte-europa-elso-iszlam-allamat/

Gülen mozgalma lövette le az orosz gépet Szíria felett

Recep Tayyip Erdogan török államfő kijelentette, hogy kapcsolat állhat fenn Fethullah Gülen mozgalma, és a tavaly novemberben történt incidens közt, melynek során a török légierő lelőtt egy orosz vadászrepülőgépet Szíria felett.

A török államfő mai kijelentése szerint a puccskísérlettel kapcsolatban letartóztatták azt a két pilótát is, akik lelőtték az orosz légierő gépét Szíria felett. Erdogan azt mondta, a két katona kapcsolatban állhat az Amerikai Egyesült Államokban élő hitszónok, Fethullah Gülen mozgalmával. Ennek kivizsgálása folyamatban van.

Erdogan az Al Dzsazíra hírügynökségnek adott interjú során arról is beszélt, hogy a puccskísérletért nem pusztán Gülen mozgalma a felelős: szerinte idegen országok állnak a kormány erőszakos eltávolítására irányuló kísérlet mögött, és a közeljövőben nyilvánosságra fogják hozni az ezt alátámasztó bizonyítékokat.

Törökország azonban továbbra is várja, hogy az Egyesült Államok kiadja a vallási-politikai vezetőt, mert ennek elutasításáról egyelőre nem kaptak hivatalos értesítést.

Miközben Ankara Gülen személyének kiadására várakozik, Erdogan azt mondta; nem a Gülen-mozgalom vezetője a puccskísérlet fő felelőse, hanem magasabb szervező erő tehető felelőssé a puccskísérlet megtervezéséért, aminek mindössze a kivitelezését folytatták Gülen hívei. Emellett

Erdogan az interjú során egyértelműen kijelentette, hogy az orosz gép lelövéséért felelős pilóták és Gülen mozgalma közt kapcsolat állhat fenn.

Korábban az Incirlik légibázis parancsnokát szintén őrizetbe vették a puccskísérlet miatt: Bekir Ercan Van tábornok részt vett a kormány elleni puccskísérletben, két héttel azután, hogy a török külügyminiszter bejelentette; nemsokára Oroszország is hozzáférést kaphat a létesítményhez.

Kapcsolódó: Őrizetbe vették az Incirlik légibázis parancsnokát

Az államfő kijelentése szerint azonban az orosz gép lelövéséről hozott döntés forrását is az Amerikai Egyesült Államok területén kell keresni: Gülen mozgalmának tagjai a hadsereg parancsnoki láncától függetlenül határoztak az orosz légierőgépének lelövéséről, amivel feltehetőleg az a volt a céljuk – ezt átmenetileg el is érték -, hogy Moszkva és Ankara közt elmérgesedjen a viszony, és Törökország kizárólag a nyugati szövetségi rendszer felé orientálódjon. Erdogan azonban az interjú során azt mondta, egy magasabb szintű szervező erő áll a puccskísérlet mögött, ezáltal áttételesen az amerikai titkosszolgálatokat tette felelőssé az orosz gép lelövéséért is.

Erdogan az interjú során egyértelműen kijelentette, hogy Törökország vissza fogja állítani a halálbüntetést, és ezt a döntést az Európai Unió tiszteletben kell tartsa. Ezeket az embereket ki fogják végezni, és a török államfő szerint a nép kell döntsön arról, hogy támogatja-e a halálbüntetés újbóli bevezetését, nem pedig egy külső hatalom. “53 éven át kopogtattunk az Európai Unió ajtaján. 53 évet várattak minket. Számos más ország, ami utánunk következett a sorban, már rég belépett.” – mondta.

A török államfő emellett kifejtette, hogy alapvetően nem ellenzi a sajtó szabad működését, de legalább ennyire ügyelni kell arra, hogy a szólásszabadságot ne használhassák fegyverként idegen hatalmak. Gülen mozgalmával kapcsolatban álló amerikai sajtóorgánumok hetekkel azelőtt indítottak sajtóoffenzívát a török kormány ellen, hogy a puccskísérlet végrehajtására sor került volna.


http://www.hidfo.ru/2016/07/gulen-mozgalma-lovette-le-az-orosz-gepet-sziria-felett/

Trump: az amerikai hadsereg ki kell vonuljon Európából

Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt szakítana azzal a gyakorlattal, hogy az USA lehetőségei szerint a világ minden országában megpróbál katonai jelenlétet kiépíteni. Ő csak akkor küldene amerikai katonákat külföldre, ha az Egyesült Államokat közvetlen veszély fenyegeti.

A republikánus elnökjelölt azt mondta, támogatja ugyan, hogy az Amerikai Egyesült Államok idegen országokban is katonai jelenlétet tartson fenn, de szerinte nem szükséges, hogy a tengeren túl – Európában – is állandó legyen az amerikai katonai jelenlét.

Trumpot újonnan nem pusztán annak okán éri kritika, hogy válogatás nélkül minden lehetőséget megragad a média figyelmének elnyerésére, hanem, mert nyíltan izolacionista politikát képvisel; elutasítja azt a külpolitikát, ami az USA kivételességét hangsúlyozza, és amit az amerikai elitek mindeddig képviseltek – valamint az ezzel járó katonai doktrínát is újraformálná.

Trump szerdán a New York Times-nak nyilatkozva azt mondta, “ha az Egyesült Államok megvédéséről döntünk, bármikor küldhetünk katonákat külföldre – de ehhez nem kell állandó jelleggel külföldön állomásozniuk. Ez így jóval kevésbé lenne költséges.”

Az Egyesült Államok jelenleg a világ közel összes régiójában katonai jelenlétet tart fenn, több mint 150000 ott állomásozó katonával. Az elmúlt 15 év során az USA több tucatnyi regionális fegyveres konfliktusban vett részt. Jelenleg az amerikai védelmi költségvetés jelenti a NATO összes katonai kiadásának mintegy 75%-át.


http://www.hidfo.ru/2016/07/trump-az-amerikai-hadsereg-ki-kell-vonuljon-europabol/

Meg akarták gyilkolni a török kormányfőt

Binali Yildirim török miniszterelnök konvoját is célba vették a puccsisták, amikor pénteken Isztambulból Ankarába tartott, hogy úrrá legyen a kialakult helyzeten.

Törökország belügyminisztériumának szerdai közleménye szerint múlt hét pénteken a csendőrség egy gépjárművéből tüzet nyitottak Binali Yildirim konvojára, amikor a kormányfő Isztambulból Ankarába utazott. A közlemény szerint a rajtaütés akkor történt, amikor a miniszterelnök Ankarába tartott, hogy a kezdődő puccs miatt kialakult helyzetet onnan próbálja irányítás alá vonni.

Pénteken a török hatóságok bejelentették, hogy az országban a kormány erőszakos elmozdítására irányuló kísérlet történt. A puccskísérletet szombat reggelre leverték, majd Yildirim maga jelentette be, hogy a felelősöket beazonosították, és az ország élete visszatérhet a normális kerékvágásba. A puccskísérletet követően több ezer bírót és közalkalmazottat bocsátottak el, több ezer katonát letartóztattak, emellett hasonló tisztogatás kezdődött a csendőrségben is.

Yldirim belföldön és az Amerikai Egyesült Államokban is számos ellenséget szerzett, hiszen egyértelművé tette, hogy Törökország semmilyen formában nem folytathat együttműködést a Szíriában működő terrorszervezetekkel. Ebbe a kategóriába tartozik számos olyan kurd fegyveres milícia, amit az USA hivatalosan is támogat, Ankara azonban terrorszervezetként tart nyilván. A puccskísérletet követően a török kormány nem csak az USA területén élő hitszónokot, Fethullah Gülent, hanem az amerikai kormányt tette felelőssé a fegyveres hatalomátvétel előkészítéséért.


http://www.hidfo.ru/2016/07/meg-akartak-gyilkolni-a-torok-kormanyfot/

Európában rejtőzködhetnek a gülenisták

A török kormány támogatói arra kérik a Svédországban élő törököket, hogy szolgáltassanak információt a gülenista mozgalom esetlegesen ott tartózkodó tagjairól.

Egy az AKP párt támogatói által használt Facebook-oldalon jelent meg a felhívás, amit később a Sveriges Radio idézett; arra kérik az európai országban élő törököket, hogy adják ki az esetlegesen ott rejtőzködő gülenistákat.

“Mindenkit arra bátorítunk, hogy szolgáltassanak információkat azokról az egyénekről, szervezetekről és hivatalokról, melyek támogatják vagy pénzelik Fethullah Gülen terrorszervezetét, külföldön és belföldön egyaránt.” – írták.

Július 15-én Törökországban puccskísérlet kezdődött, amit az Amerikai Egyesült Államokban élő hitszónok, Fethullah Gülen hívei kíséreltek meg végrehajtani. A művelet másnap reggelre kudarcot vallott, de a fegyveres összecsapások során több mint 240 ember veszítette életét, és mintegy 2100 volt a sérültek száma.

Török politikusok az utóbbi évek során szoros kapcsolatot építettek ki európai radikális jobboldali szervezetekkel. Emiatt a politikai beágyazottság miatt is fokozott a valószínűsége annak, hogy Gülen hívei európai országokban könnyedén elrejtőzhetnek.


http://www.hidfo.ru/2016/07/europaban-rejtozkodhetnek-a-gulenistak/

Törökország nem lehetne a NATO tagja, hiszen az iszlám világhoz kötődik

A Pentagon volt vezérkari főnöke szerint már a pénteki puccskísérlet előtt is kockázatos volt, hogy Törökország a NATO része maradjon, hiszen Ankara lojalitása nem Európához, hanem az iszlám világhoz kötődik.

Lawrence Wilkerson kedden azt mondta, a terrorszervezetek elleni háború politikai-katonai viszonyrendszere Szíriában és Irakban önmagában is rendkívül összetett, amihez hozzáadódva komoly problémákat okoz, hogy a török államfő az iszlám világ felé fordult.

Wilkerson kijelentette: Törökország vezetője egy igen kétes karakter, emiatt az országnak semmi keresnivalója a NATO-ban. “Ahelyett, hogy Európa részeként tekintene magára, inkább annak az iszlám világnak részeként cselekszik, amivel jelenleg problémáink vannak” – mondta.

Wilkerson szerint mostanra az is láthatóvá vált, hogy a török üzleti körök nagyobb fenyegetésnek tartják Erdogan különutasságát, mint Fethullah Gülen tevékenységét.

A török hatóságok jelenleg Fethullah Gülent, egy az Amerikai Egyesült Államokban élő hitszónokot vádolják azzal, hogy ő tervelte ki a pénteki puccskísérletet. Gülen 1999 óta él az USA területén, de Törökország kérelmezte a kiadatását. A hitszónok és az amerikai hatóságok egyaránt visszautasítottak minden olyan próbálkozást, ami az emigrációban élő vezető törvény elé állítására irányul.

Kedden Mark Toner, az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője visszautasította mindazokat a vádakat, mely szerint az amerikai kormány állna a Törökországban pénteken lezajlott puccskísérlet mögött.


http://www.hidfo.ru/2016/07/torokorszag-nem-lehetne-a-nato-tagja-hiszen-az-iszlam-vilag-resze/

Több százezer magyar Nagy-Britanniában – Mi lesz velük a Brexit után?

2015-ben rekordot ért el az elvándorlók száma: 2014-ben 31 ezer 500-an hagyták el az országot minimum egy éves külföldi tartózkodás szándékával, tavaly pedig ennél is többen, 33 ezren szedték a sátorfájukat és költöztek külföldre dolgozni. Közülük több százezren vannak Nagy-Britanniában, akiknek a helyzete most az EU-s kilépés következtében kérdésessé vált.

Valószínűleg a már kint tartózkodó és a két éves tárgyalási időszak alatt kitelepülőkre az eddigi szabályok vonatkoznak majd , azonban a szakértők szerint az uniós munkavállalók számát csökkenteni fogják. Lehetséges még a képzett munkaerő beengedése egy bizonyos pontrendszer alapján, ezáltal pedig a képzetlenebbek visszaszorulnak. Várhatóan a családegyesítési szabályok is szigorodhatnak.

Nagy-Britannia döntött: kilép az Európai Unióból – Ám, ma már egyre többen visszakoznának

A politikusok, akik eddig a kilépést szorgalmazták, nem tudják, mi legyen a következő lépés, sorra lemondanak, a hitelminősítők leminősítették az országot, a brit tőzsde is gyengélkedik. Sokan attól tartanak, hogy ez a népszavazás megállíthatatlan hullámot fog kiváltani az EU más tagországaiban is, ahol népszavazás útján sorra az EU-ból való kilépést fogják kezdeményezni. Ez azonban nem minden, mivel van ám több százezer magyar, akik kint élnek, tanulnak, dolgoznak Nagy-Britanniában, akiknek az eddigi életük is fenekestül felfordulhat a döntést követően. Az Unió biztosított négy szabadságot: az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgását, ám a britek kilépése után kérdéses az ott élő magyarok sorsa.

Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként korábban beismerte, hogy több mint félmillió magyar dolgozik külföldön és ebből körülbelül 300 ezren Nagy-Britanniában. Habár a hivatalos adatok ennél jóval alacsonyabb számot mutatnak. Az Eurostat szerint 96 ezer, Orbán Viktor szerint 55 ezer, a KSH adatai és a becslések viszont csak Londonban több százezer magyarról beszélünk. A brit Social Security Office tanulmánya szerint legalább 1,4 millió magyar kötött társadalombiztosítást 2014-ben, tehát eddig valamilyen formában, még ha nem is tartósan, de munkát vállaltak Nagy-Britanniában.

Még a „Gyere haza, fiatal!” program is az Egyesült Királyságra fókuszált, hiszen „ott a legalacsonyabb a magyar munkavállalók átlagéletkora (33 év), 80 százalékuk 40 évnél fiatalabb, rendszerint magas végzettségűek (33 százalékuk diplomás, 43 százalékuk érettségivel rendelkezik) és 49 százalékuk nőtlen vagy hajadon”.               A tényleges kilépés után pont ezeknek a fiataloknak lesz nagyon nehéz Nagy-Britanniában munkát vállalni vagy tanulni, hiszen megszűnne a szabad mozgás és a munkavállalás, kivéve persze abban az esetben, ha Magyarország számára sikerülne kedvező kétoldalú megállapodásokat kötni.

A britek viszont pont a külföldi munkavállalók miatt elégedetlenek, ez pedig meg fogja nehezíteni a tárgyalásokat. Másrészt viszont 1,5 millió brit állampolgár is az EU-ban tartózkodik, így a briteknek is érdekük lehet a megállapodás. Ha az üzleti és a civil szférában bekövetkezendő érvágást vesszük figyelembe, akkor pedig mindenképpen. Ez már csak azért sem tűnik lehetetlennek, mert már a kilépéspártiak is a szabad kereskedelmi tárgyalásokat szorgalmazzák, nem pedig a teljes elszakadást. Így talán a munkavállalást sem szüntetik be teljesen, esetlegesen csak az új munkavállalók lehetőségei korlátozódnak.

Mi lesz a magyarokkal?

Egyelőre a magyarok státusza nem változik a szigetországban, hiszen van még 2 év tárgyalási időszak a kilépésig, addig biztosan nem zárul be teljesen a munkaerőpiac. Hiába érvelnek a külföldi munkavállalók ellen, valójában mégis szükségük van rá, hiszen olcsók és az integrációs költségük sem nagy, ráadásul 10 százalékkal több EU-ból érkező külföldi vállal munkát (85 százalék), mint ahány brit (75 százalék), ezáltal a szociális ellátórendszert is 10 százalékkal kevesebben veszik igénybe. Tehát a magyarok is több pénzt tesznek be a brit közösbe, mint amennyit elvesznek belőle. Amennyiben maradhatnának Nagy-Britanniában, jogaik akkor sérülnének, ha a jogaikat csorbítanák, valamint, ha esetlegesen a kint született gyermek és szüleik nem részesülhetnének egészségügyi és szociális ellátásban.

Valószínűleg a már kint tartózkodó és a tárgyalási időszak alatt kitelepülőkre az eddigi szabályok fognak vonatkozni, a szakértők szerint azonban az uniós munkavállalók számát csökkenteni fogják majd. Lehetséges még a képzett munkaerő beengedése egy bizonyos pontrendszer alapján, ezáltal pedig a képzetlenebbek visszaszorulnak. Várhatóan a családegyesítési szabályok is szigorodhatnak.

Nagy-Britannia brexit-ügyi minisztere szerint „nagyvonalú” megállapodás várható London és Brüsszel között a szigetországban élő külföldi EU-állampolgárok, illetve az uniós társállamokban élő britek jogainak csorbíthatatlanságáról. De azt nem zárta ki, hogy a jövőben, „egy bizonyos időpont után”az újonnan érkezőkre már nem vonatkoznának ugyanezek a jogok. David Davis, aki a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit lapnak adott interjút, felvetette annak lehetőségét, hogy a Nagy-Britanniába települt hárommillió külföldi unós polgárnak távoznia kellene a brit EU-tagság megszűnése után.

Ha két éven belül nem sikerül megállapodást tető alá hozni, az uniós jog hatályát veszti majd Nagy-Britanniában, az uniós jogok visszavétele azonban így sem lesz túl egyszerű. Az azonban biztos, hogy a magyarok helyzete meg fog változni – csak a mértéke kérdéses.


TényTár