A világ vezető pénzintézetei hirtelen mégis elkezdték ajánlani a befektetőknek, hogy a legnagyobb orosz vállalatokba - mint a Sberbank és Gazprom - fektessék pénzüket. 2014 novemberében ugyanis, amikor a fővonalú sajtó a rubel válságával volt elfoglalva, Oroszország visszavásárolta külföldi tulajdonban lévő vállalatainak tekintélyes részét, ahogy az korábban a Krím csatlakozásakor is történt (akkor azonban kisebb volumenben).
A nyugati tanácsadó cégek most kezdik felismerni, hogy a rubel válsága nem a befektetési környezet romlását jelenti, hanem részben az új gazdasági unió létrehozásának rövidtávú következménye, részben pedig egy államosítási stratégia része. Így a Merill Lynch, Amerika legnagyobb befektetési tanácsadó vállalata bejelentette, hogy a Gazprom részvényeit a legkecsegtetőbb befektetési lehetőségnek tartja az olaj- és gázipar terén egész Európában, a Közel-Keleten és Afrikában. A szakértők azt prognosztizálják, hogy a Gazprom számára lesz jövedelmező, ha az európai gázpiacon csökken a kínálat a líbiai "polgárháború" és a japán földrengések miatt.
Hídfő.net.ru | Merrill LynchMagasan képzett gazdasági szakértők, de több hónappal le vannak maradva
A Goldman Sachs az egyik legjobb befektetési lehetőségnek a Sberbankot nevezte meg a pénzügyi szektor és a moszkvai értéktőzsdén vehető részvények terén. Előrejelzésük szerint a rubel volatilitása leginkább a Sberbank számára lesz jövedelmező.
Ráadásul, az európai média már jelenti, hogy Oroszország csak megismételte azt a trükköt, amit a Krím csatolását követően is alkalmazott. Nevezetesen, hogy a Krím Oroszországhoz csatlakozása idején fokozott ingások voltak megfigyelhetőek a pénzpiacokon, amit Moszkva arra használt fel, hogy visszavásárolja az orosz exportvállalatok elértéktelenedő részvényeit. 2014 végén pedig néhány nap alatt Oroszország kezébe kerültek vissza jelentős gáz- és olajtartalékok, melyek egészen addig nyugati befektetők kezén voltak. Mindez a rubel gyengülésének köszönhetően valósult meg, valamint a tömegesen terjedő piaci pletykáknak, miszerint a központi bank nem avatkozik be a rubel védelmében, eközben pedig egyre csökkent az olaj ára.
Vezető nyugati tőzsdei elemzők az év végén figyeltek fel arra, hogy valakik a rubel válsága miatt tömegesen és nyomott áron vásárolták az orosz energiacégek, technológiai vállalatok részvényeit, az azonban csak később merült fel, hogy ez egy szervezett művelet volt, amit az orosz kormány megbízásából cselekvő magánszemélyek hajtottak végre. Holger Tsshepits, a Die Welt magazin gazdasági elemzője szerint az orosz aranypiacon is nagy mozgások voltak megfigyelhetőek, Kína és Oroszország feltehetően összehangoltan cselekszik a dollár hegemóniájának ellensúlyozása céljából. Azt hozzátette, hogy a Kreml mostanra komoly lépéseket tett a dollár használatának kiszorítására, és több mint 8 hónapja titokban aranyat vásárol, ami a hivatalos statisztikákban egyelőre nem jelenik meg.
A gazdasági elemző szerint Moszkva tudatosan leépíti dollártartalékát, mivel a jövőben véglegesen felhagy a dollár használatával. Holger kifejtette, hogy Oroszország dollárból vásárolta vissza a külföldi tulajdonban lévő orosz vállalatokat, valamint a rubel stabilizálására is közel 100 milliárd dollárt költöttek (vagyis a dollárt adják, a rubelt veszik). A szakértő szerint a rejtett aranyvásárlás szintén a Kreml geopolitikai stratégiájának része, amivel fokozottan függetleníti magát a dollártól és egyre nagyobb mozgásteret nyer a nyugati szankciók ellenére is.
A fizikai arany egyébként továbbra is menedékként szolgál a globális piacon, és a dollár után egy általánosan elfogadott fizetőeszköz. A fokozott aranyvásárlás emiatt gyakorlatilag az Amerikai Egyesült Államoktól függetlenedés kinyilvánítását jelenti.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/09/megis-jo-befektetesnek-nyilvanitottak-az-orosz-vallalatokat