Hogy miért?
Irán Törökországot teszi felelőssé a szíriai polgárháború elhúzódásáért. Az iráni álláspont szerint a Bassár el-Aszad eltávolításáért küzdő török nyomás és a nyugatzsoldos „lázadó terrorista csoportoknak” adott támogatás miatt tart még a konfliktus, jelentette kedden az IRNA iráni hírügynökség.
„Ankara beavatkozása Szíria belügyeibe sajnos a háború elhúzódásával és rengeteg ártatlan szíriai halálával járt”, idézett egy magas rangú külügyminisztériumi forrást az IRNA iráni hírügynökség. „A szíriai krízis véget érhetett volna három évvel ezelőtt, hogyha a török hatóságok felfüggesztették volna Aszad eltávolításával kapcsolatos követeléseiket és a terroristák támogatását.” A szíriai polgárháború látszólag negatívan érintette a két ország kapcsolatát. Törökország elkötelezte magát Aszad eltávolítása mellett, míg Irán a szíriai elnök eltökélt támogatója. Bár a konfliktustól függetlenül a török-iráni kapcsolatok az év elején kifejezetten erősnek tűntek és januárban a felek stratégiai együttműködésben egyeztek meg, az Iszlám Állam felemelkedésével és a szélsőségesek ellen összeállt koalíció létrejöttével kiéleződött a helyzet. Törökország elsődleges célja Szíriában Aszad eltávolítása, tehát a török álláspont szerint egy átfogó megoldásnak Szíriában magában kell foglalnia Aszad bukását. Bár ez eddig nem történt meg, a légicsapások kiterjesztése Aszad erőire nagyban segíthetnék a török érdekeket. Ha Törökország szíriai szövetségesei teljesen átvehetnék az uralmat Észak-Szíriában, drasztikusan csökkenne egy szabad kurd állam létrejöttének esélye, illetve megkezdődhetne Aszad végleges bukása és az Iszlám Állam kiszorítása a török határ közeléből - mondja Erdogán. Az iráni regionális célok között is előkelő helyen szerepel az Iszlám Állam legyőzése. Bár Irán nem támogatja az USA által vezetett koalíciót, mi több, kritizálta is a hatékonyságát, a légitámadások Irakban és Szíriában kézzelfoghatóan visszavetették a szélsőségeseket, megkönnyítve Aszad megmaradt erőinek a sorsát. Szíria elvesztése Irán legfontosabb szövetségesének elestét jelentené. Szíria jelenti Irán számára a Hezbollahhal való közvetlen kapcsolatot, amely közvetíti Irán befolyását Libanonba. Továbbá Szíria végleges eleste a síita vezetésű Irakot még nagyobb veszélybe sodorná, magyarán csökkentené az iráni befolyást az egész térségben, ami érthető módon Irán biztonságpolitikai érdekeire és regionális törekvéseire is veszélyt jelent.
Az Irán és a Nyugat között hosszú idő óta húzódó bizalmatlanság másik fő alappillére az iráni nukleáris program. A nyugati hatalmak Irán atomprogramjának titkos katonai felhasználására gyanakodnak. Ezeket a vádakat Irán tagadja, sőt, többször is megvádolt bizonyos nyugati országokat atomprogramjuk szabotálásával. A teheráni Arman napilap Asghar Zareanra, az Iráni Atomenergia Szervezet helyettes nukleáris biztonsági főnökre hivatkozva tudósított az akcióról, amelyre értesüléseik szerint két hete került sor. „Kárt próbáltak tenni a nehézvíz szállítására kijelölt tartályainkban. A szabotázst azonban felfedeztük és elhárítottuk, mielőtt a tartályokat feltöltöttük volna Arakban,” nyilatkozta Zarean.
A nehézvíz az egyik legfontosabb komponense a nukleáris reaktorok építésének és karbantartásának. Irán egyetlen ismert nehézvíz reaktora a közép-iráni Arak városában épül. Bár még nincs teljesen kész, az araki reaktor már működőképes. A reaktor idén júniusban jelentős átalakításokon ment át, drasztikusan csökkentették a potenciális plutónium termelését, egyértelmű gesztusként az Iránnal tárgyaló hatok felé (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína).
A hatokkal való átmeneti szerződés szerint - egyes szankciók mérsékléséért cserébe - az iráni hatóságok leállították több fő alkatrész üzembe helyezését Araknál. Időközben Irán és a hatok folytatják a tárgyalásokat. Bár a tárgyalások utolsó fordulója pozitív visszhangot keltett, a feleknek még mindig meg kell birkózniuk néhány kényes ponttal a november 24-i határidőig, ha el akarják érni egy átfogó szerződés létrejöttét.
2010-ben Irán urándúsító létesítményeit súlyos támadás érte a Stuxnet vírus által. Legtöbben az USA-ra és Izraelre gyanakodtak a támadásért, de felelősséget egyik megvádolt kormány sem vállalt. Idén márciusban már egyszer beszámoltak az iráni hatóságok egy akkor meghiúsított szabotázsról az araki reaktor ellen.



A Stuxnet
A kártevő 2010. júniusában „bukott le” a fehérorosz „VirusBlokAda” cég által Iránban, a Bushehr erőmű egyik gépén, és azóta bebizonyosodott, hogy több, mint 100 000 számítógépet fertőzött meg, a Simatic WinCC SCADA-kat keresve. Csak Iránban 45 000 felügyeleti számítógép és szerver tartalmazta a vírust A felfedezés óta bebizonyosodott, hogy a Stuxnet vírus az erőműre közvetlen fenyegetést nem jelentett, mert annak az urániumdúsító berendezések voltak a célpontjai. Közvetett értelemben azonban az a tény mindenképpen fenyegető, hogy egy vírus bejutott a létesítménybe. A Stuxnet-et feltételezések szerint az USA-ban vagy/és Izraelben fejlesztették ki (több találgatásban is felmerült az izraeli hadsereg high tech különítményének, a Unit8200-nak a neve). Erre utal (de akár figyelem-elterelés is lehet), hogy a kód az alábbi hivatkozást tartalmazza: 1979 május 9; ezen a napon végezték ki a prominens zsidó üzletembert, Habib Elghanian-t Iránban, Izraelnek való kémkedés vádjával. Több feltevés szerint az izraeli Dimonában egy tesztkörnyezetet építettek ki Simatic rendszerrel és IR-1 centrifugákkal, és itt fejlesztették ki a Stuxnet támadó blokkját. A munkához az amerikai Idaho National Laboratory (INL) szakemberei adtak tanácsokat (vagy akár részt is vettek a fejlesztésben)


Hírfigyelő Szolgálat