Jog és Igazság argentín módra
Argentína Buenos  Airesben 
létrehozandó hazai számlákon keresztül akarja törleszteni adósságát  
hitelezőinek, hogy megkerülje az ország New York-i kifizetéseit zároló  
és ezáltal technikai államcsődöt előidéző uzsorapárti amerikai bírói 
ítéletet -  jelentette be Cristina Fernández de Kirchner argentin 
államfő. 
Az erről szóló  törvényjavaslat 
csütörtökön kerül az argentin parlament elé. A  törvényjavaslat 
értelmében Argentína hitelezői a hazai Buenos Aires-i jegybank  által 
létrehozandó feltételhez kötött számlákon kapnák meg a  
törlesztőrészleteket, amelyeket eredetileg New York-i zsidókézben lévő 
pénzintézeteken  keresztül kellett volna folyósítania a kormánynak.
Argentín könyörület a legyőzötteken - keresztényi szellemre vall
A könyörületes  törvényjavaslat szerint 
azon hitelezők is kapnának számlát Buenos  Airesben, akik korábban 
elutasították az argentin kormány által  felajánlott adósságátütemezést.
 Ez utóbbiak között vannak azok az  "amerikai" fedezeti alapok, amelyek 
bírósági eljárást indítottak Argentína  ellen, és ezáltal 
kikényszerítették az ország technikai államcsődjét.
Az ügy háttere, hogy Argentína 2001-es államcsődje után szerette volna átütemezni adósságait, amiről hitelezőinek 93 százalékával ugyan meg tudott egyezni, de egyes amerikai fedezeti alapok nem voltak hajlandók a kompromisszumra.
Az alapok az általuk már az államcsődöt közvetlenül megelőzően - tehát a közelgő csőd tudatában - felvásárolt adósság teljes értékét követelték vissza, és ezért az Egyesült Államokban bíróság elé vitték az ügyet. Az amerikai igazságszolgáltatás pedig úgy döntött, hogy Argentínának fizetnie kell, és mindaddig nem törlesztheti tovább külföldi adósságát, amíg nem rendezi a fedezeti alapokkal szembeni, kamatokkal együtt nagyjából 1,5 milliárd dolláros tartozását.
Argentína ugyanakkor mindeddig megtagadta az alapok kifizetését, a felek pedig nem tudtak tárgyalásos megoldásra jutni. Így az ország annak ellenére jutott államcsődbe, hogy alapvetően képes lenne az - átütemezett - adósság törlesztésére.
Kirchner szerint a csütörtökön benyújtandó törvényjavaslattal megkerülhető lenne a New York-i kifizetéseket gátló ítélet, mivel az argentin jegybank számláira értelemszerűen nem terjed ki az amerikai bíróság joghatósága.
Az argentin adósságok ügyében azért járt el amerikai bíróság, mert az államkötvényeket annak idején amerikai jog szerint, amerikai dollárban bocsátották ki. Buenos Aires már korábban is azt hangoztatta, hogy az amerikai eljárások sértik szuverenitását, azok "uzsora-spekulánsok zsarolásának" minősülnek, az azokat megindító cégeket pedig "keselyűalapoknak" nevezte.
Az ügy háttere, hogy Argentína 2001-es államcsődje után szerette volna átütemezni adósságait, amiről hitelezőinek 93 százalékával ugyan meg tudott egyezni, de egyes amerikai fedezeti alapok nem voltak hajlandók a kompromisszumra.
Az alapok az általuk már az államcsődöt közvetlenül megelőzően - tehát a közelgő csőd tudatában - felvásárolt adósság teljes értékét követelték vissza, és ezért az Egyesült Államokban bíróság elé vitték az ügyet. Az amerikai igazságszolgáltatás pedig úgy döntött, hogy Argentínának fizetnie kell, és mindaddig nem törlesztheti tovább külföldi adósságát, amíg nem rendezi a fedezeti alapokkal szembeni, kamatokkal együtt nagyjából 1,5 milliárd dolláros tartozását.
Argentína ugyanakkor mindeddig megtagadta az alapok kifizetését, a felek pedig nem tudtak tárgyalásos megoldásra jutni. Így az ország annak ellenére jutott államcsődbe, hogy alapvetően képes lenne az - átütemezett - adósság törlesztésére.
Kirchner szerint a csütörtökön benyújtandó törvényjavaslattal megkerülhető lenne a New York-i kifizetéseket gátló ítélet, mivel az argentin jegybank számláira értelemszerűen nem terjed ki az amerikai bíróság joghatósága.
Az argentin adósságok ügyében azért járt el amerikai bíróság, mert az államkötvényeket annak idején amerikai jog szerint, amerikai dollárban bocsátották ki. Buenos Aires már korábban is azt hangoztatta, hogy az amerikai eljárások sértik szuverenitását, azok "uzsora-spekulánsok zsarolásának" minősülnek, az azokat megindító cégeket pedig "keselyűalapoknak" nevezte.
Bíró Dalma
 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése