Végre valaki kivallotta a bűnösök közül

Persze csak mert érdekében áll jelenleg. A devizahitelesek helyzetének rendezését sürgette az álszent Surányi György, aki szerint a kialakult helyzetért az első Orbán-kormányt, az akkori ellenzéket, a jegybank akkori vezetőit, a pénzügyi felügyeletet, a kereskedelmi bankokat és nem utolsó sorban a tudatlan és politikai analfabéta hitelt felvevőket is felelősség terheli.

A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke szerdán Nyíregyházán, a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének felkérésére a helyi főiskolán tartott előadásában úgy vélte, hogy a devizahitelesek helyzetének gyors rendezésére van szükség, hiszen minél tovább húzódik a teljes megoldás, annál mélyebb sebeket kap a magyar gazdaság és a pénzügyi rendszer.

Különösen "fájónak" nevezte, hogy az eddigi intézkedések nem térnek ki annak a 120 ezer családnak a "sorsára", amelyek évek óta nem tudják a felvett kölcsönüket törleszteni.

Az egykori jegybanki vezető aki 1990 és 1991, majd 1995 és 2001 között kétszer is irányította az MNB-t, azt hangsúlyozta, hogy "minden késedelem jelentős költségekkel, kiadásokkal jár", egyre drágábban lehet kezelni - ahogy fogalmazott - a súlyos gazdasági és társadalmi problémát.

Orbán alatt vezették be

A nagy számú közgazdász hallgató, illetve oktató előtt Surányi György kifejtette: a devizahitelezést 2001. júniusában az első Orbán-kormány idején, a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére, a kabinet támogatásával, az akkori parlament döntésével vezették be. "És persze az ellenzék asszisztálásával", amelynek 2002-es kormányra kerülése után lett volna lehetősége a beavatkozásra, a jelentősen növekvő hitelállomány korlátozására - tette hozzá. Az ügyfeleket pedig azért terheli felelősség, mert, mint mondta sokan vettek fel devizahitelt fedezet nélkül, holott az ilyen hiteleket csak azoknak lett volna szabad elérhetővé tenni, akik devizabevétellel rendelkeztek.

Surányi György kijelentette: így 2001 és 2007 között olyan pályára lépett a magyar gazdaság, amely fenntarthatatlan volt és amely külső, illetve belső eladósodást eredményezett. Szerinte a helyzet kezelése sem volt megfelelő, pedig a 2010-es kormányváltás után sokan bíztak a megoldásban. Miután ez késett, a szakemberek 2011-ben javaslatokkal álltak elő, szorgalmazták a hitelek forintosítását, amelynek költségeit nagyobb részben a bankoknak, kisebb hányadban az államnak és az ügyfeleknek kellett volna állniuk - idézte fel. Akkor 210 forint volt a svájci frank árfolyama, így a törlesztőrészletek 40-45 százalékkal csökkenhettek volna. A bankoknak - a számítások szerint - 400, míg a költségvetésnek évi 40-45 milliárd forintjába került volna a "kölcsönmentés", de a javaslatot nem fogadták be - mondta.

Ehelyett 2011 őszén jött első intézkedésként a végtörlesztés, ami - mint a volt MNB-vezető állította - nem a bajban lévőket célozta meg, a gazdagabb rétegnek jelentett "hatalmas nyereséget". Aztán az árfolyamgát enyhített a feszültségen, de a nem fizetőkkel az sem foglalkozott. Most újra kire is szavaztatok, csak nem Orbánra?

Szakemberekre kéne hallgatni

Surányi György a 2014. nyarán hozott intézkedésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy az igazságtalanul a bankokat teszi egyedül felelőssé a kialakult helyzetért, és mintegy 1000 milliárd forinttal terhet jelent számukra(2011-es javaslat; A házuk utáni törlesztésükhöz az állam adna kamattámogatást, a fizetni így sem tudóknál kezességet vállalna, ők pedig a bentlakásért fizetnének bérleti díjat, így lakhatási joguk megmaradna, míg ingatlanjukra jelzálog kerülne.. - szerintünk ez is csak a sz..rnak egy pofon).

Hírfigyelő Szolgálat

Gazdasági közhangulat Európában - Elemzés

A magyar fogyasztók 72 % látja úgy, hogy országunk jelenleg gazdasági válságban van; többek közt ez is magyarázza a globális és európai átlaghoz képest nálunk alacsonyabb vásárlási kedvet. Amely azonban némileg javult a második negyedévhez viszonyítva a kormány állítása szerint: a magyarok második negyedévben mért 75 százalékához képest a harmadik negyedévi felmérés során kevesebben tartották válságosnak gazdaságunk helyzetét. Így emelkedett azok aránya is, akik szabadon elkölthető pénzükből vásárolnak.

Borús a hangulat Európában. Ha a világ egyes részeit nézzük, az európai megkérdezettek ítélték meg legkritikusabban országuk gazdaságának helyzetét. Földrészünk harmincegy vizsgált országa közül tizenkettőben a válaszadók több mint háromnegyed része ítéli meg úgy, hogy hazájában válságos a gazdaság helyzete. Arányuk legnagyobb Olaszországban és Horvátországban (96-96%), valamint Szlovéniában és Ukrajnában (88-88%). Említést érdemel a franciaországi 87 százalékos mutató is. Más régiók néhány országában is meghaladja a 75 százalékot azok aránya, akik gazdaságukat válságban látják.

Spórolnánk, felújítanánk a lakást, ruházkodnánk – csak nincs miből? Úgy fest, hogy nincs! Míg nálunk a válaszadók egyharmadának (33 %) nem marad szabadon elkölthető pénze (a hitelek és számlák kiegyenlítése, valamint az élelem beszerzése után), addig Európa harmincegy vizsgált országában csak átlag 19 százalék nyilatkozott így. Ez a helyzet alig változott a második negyedévben mért hazai 32, és európai átlag 20 százalékhoz viszonyítva. A kérdésre, hogy miután fedezte létfenntartási költségeit, mire akarja költeni megmaradó pénzét, nálunk a harmadik negyedévi felmérés eredménye szerint legtöbben félretesznek (27%). További sorrend: felújítják lakásukat (23%), hitelüket, kölcsönüket törlesztik (22%), új ruházati cikket vásárolnak (21%), otthonon kívüli szórakozást, továbbá nyaralást/utazást terveznek (18-18 %) vagy új informatikai eszközöket szereznek be (16%). A fentiek mellett 10 százaléknál kisebb azok aránya, akik részvényben vagy befektetési alapban, illetve nyugdíjalapban gondolkodnak.

A második negyedévhez képest majdnem mindegyik költési/vásárlási szándékot többen nevezték meg. Legnagyobb mértékben a lakás korszerűsítése, a ruházati cikkek és számítástechnikai termékek említése nőtt, egyaránt 4 százalékponttal, egyik negyedévről a másikra. Csökkent viszont azok aránya, akik szabadon elkölthető pénzüket hitel törlesztésére fordítják, és a nyaralást/utazást tervezőké is. A magyarokétól eltérő vásárlási szándékokat mutatnak az európai átlagos mutatók. Bár a harmincegy ország válaszadói közül szabadon elkölthető pénzükből legtöbben félretesznek (36%), második helyen a ruházati cikkek vásárlása (32%), harmadikon a nyaralás/utazás következik (30%), majd a hitel, kölcsön törlesztése (25%), otthonon kívüli szórakozás (24%), lakás felújítása, illetve felszerelése (23%), valamint modern technológiai termékek vásárlása (17%). Említést érdemel, hogy a válaszadók több mint 10 százaléka tervez részvényt venni, továbbá befektetési vagy nyugdíjalapba befizetni. Ami a fogyasztók aggodalmait illeti: világszerte átlagosan a gazdaság és a munkahelyek biztonsága okozza a legnagyobb gondot. Magyarországon a válaszadók 28 százaléka tartja első vagy második legnagyobb gondjának a gazdaság helyzetét, ahogyan hitelét, kölcsönét is. Amíg azonban a gazdasággal kapcsolatos mutató a második negyedévhez képest 5 százalékponttal nagyobb, addig a hitel és kölcsön miatt nagyon aggódók részaránya 8 százalékponttal csökkent.

Kisebb lett nálunk a munkahelyek biztonságát első vagy második legnagyobb gondjuknak tartók aránya is: 29 százalékról 27-re csökkent. Hazánkban az első és második legnagyobb gondot okozó, sokak által említett dolgok további sorrendje: egészség (18%), emelkedő élelmiszerárak (16%), gyerekek képzése és jólléte (15%). Európában a vizsgált harmincegy ország átlagában: Munkahelyek biztonsága (21%), gazdaság helyzete (20%), háztartási energia számláinak emelkedő összege (19%), egészség (17%), gyerekek képzése és jólléte, valamint emelkedő élelmiszerárak (12-12%). A háztartási energiaárak növekedése az európai megkérdezettek átlag 19 százalékának első vagy második számú gondja, addig hazánkban mindössze 6 százaléknak. A terrorizmust Európában a válaszadók átlag 9 százaléka nevezte meg első vagy második legnagyobb gondjának, míg nálunk csak 1 százaléka.

Összegzés - Mire költenek?

Ha a vizsgált hatvan ország átlagát nézzük, akkor a fogyasztók általában óvatosan nyilatkoztak vásárlási terveikről. Ennek fő oka, hogy átlagosan a válaszadók 54 százaléka válságosnak tartja országa gazdaságát. Összességében 1-1 százalékponttal nőtt azok aránya, akik a megélhetési költségeik fedezése után megmaradó pénzből félretenni szándékoznak (49%), nyugdíjas éveikre kívánnak spórolni (12%) vagy nyaralásra, utazásra fordítanának pénzükből (36%). Globálisan a megkérdezettek nagyjából egyformán átlag egyharmada új ruházati cikket venne (34%), illetve otthonon kívüli szórakozásra adna ki pénzt (31%). Az összes válaszadó egynegyed része új technológiára költene; ez 2 százalékponttal kevesebb. Viszont a második negyedévhez viszonyítva ugyanúgy a válaszadók negyede törlesztené kölcsönét vagy hitelét. A magyarországihoz hasonló a világátlag azoknál, akik korszerűsítik lakásukat (22%). Viszont világszerte jóval többen fektetnek be részvénybe vagy befektetési alapba (20%).

Hírfigyelő Szolgálat

Az egykori kommunista jól értékelt, a liberális német szóvivő sértődötten

Angela Merkel nem osztja Mihail Gorbacsov véleményét az ukrán válságról és a Nyugat szerepéről - jelezte a német kormányszóvivő november 10-én a német kancellár és a volt szovjet pártfőtitkár megbeszélése előtt.

Steffen Seibert tájékoztatóján kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a német kormány a közelmúlt történelmének kiemelkedő alakjaként tiszteli Mihail Gorbacsovot, és ezen nem változtat, hogy a kancellár és a volt szovjet vezető találkozóján „valószínűleg értékelési különbségek” mutatkoznak majd az ukrán válság kérdéseit illetően. A megbeszélés bizalmas, és ezért nem tervezik, hogy tartalmáról tájékoztatják a sajtót - tette hozzá a kormányszóvivő, akit azonban tovább faggattak arról, hogy a német kormánynak mi a véleménye Gorbacsov hét végi berlini nyilatkozatáról, miszerint a világ új hidegháború küszöbén áll, és ezért a Nyugat a felelős, egyebek között a NATO keleti bővítése és az ukrán válsághoz vezető „rövidlátó politika” miatt.

Steffen Seibert Gorbacsov helyzetértékelésével kapcsolatban megjegyezte: nem szabad elfelejteni, hogy nem a NATO, hanem Oroszország sértett nemzetközi jogot a Krím illegális bekebelezésével, Kelet-Ukrajna destabilizálásával és az Ukrajna szuverenitását garantáló Budapesti memorandumból fakadó kötelezettségei megszegésével. Hoppá, csakhogy a nyugati felforgatás következménye volt csupán az orosz válasz Ukrajna sorsára. Emlékezzetek, hiszen a Majdan téren kezdődött minden és ott még Putyin ezen lépései nem körvonalazódhattak. A német kormány a nevén nevezi a dolgokat, ha a nemzetközi jog előírásainak megsértését tapasztalja, és nincs egyedül, hanem európai és transzatlanti partnereivel közösen lép fel - tette hozzá a szóvivő. Megjegyezte, hogy a kelet- és közép-európai országok önálló, szabad döntésük alapján csatlakoztak az atlanti szövetséghez. Oroszország „is profitált abból, hogy számos kelet- és közép-európai ország a kommunizmus bukása után a demokrácia, a piacgazdaság, a jogállamiság, valamint az európai és transzatlanti döntéshozatali struktúrák mellett döntött, méghozzá a bővülő gazdasági kapcsolatok és a stabilitás révén", a NATO pedig „továbbra is készen áll a konstruktív együttműködésre Oroszországgal” - fejtette ki a német kormányszóvivő.

Mihail Gorbacsovot a berlini fal ledöntésének 25. évfordulója (1989 - az Európa szintú csendesgyilkos lelkiterrorista felforgatás nem véletlenül kap ilyen hangsúlyt az európai és a hazai porondon - inkább tor a Nemzetek önrendelkezése felett) alkalmából szedték elő színpadi díszletként és a " német állami" (a lelki nyomorban vágyott szabadság hamis) ünnepségének egyik díszvendége volt.

Gölöncsér Miklós

ENSZ: Rendkívüli állapot van szerintük!

Rendkívüli ülésre hívták össze az ENSZ Biztonsági Tanácsát közép-európai idő szerint november 12-én, azaz ma estére, hogy megvitassák a kelet-ukrajnai helyzetet az orosz hadoszlopok behatolásáról szóló hírek tükrében. A világszervezetnél dolgozó diplomaták az AFP-nek elmondták, hogy az ülést az Egyesült Államok kérésére hívták össze sürgős jelleggel. Eközben Lamberto Zannier, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkára Brüsszelben újságírók előtt megállapította, hogy a kelet-ukrajnai tűzszünet egyre inkább „virtuálissá” válik, és felhívta a figyelmet a konfliktus továbbterjedésének veszélyére. Itt felvetődhet, hogy csak a jelenlegi határokon belüli állapot eszkalálódására gondolnak, vagy akár más - szomszédos - országokra is átterjedhet az atlantista felforgatás. Mint mostanában nálunk is kezdik a hangulatgerjesztést a bal-liberális körök.

„A fegyvereknek e folyamatos áramlása a térségbe egy nyíltabb konfrontációhoz vezethet, ezt pedig nem akarjuk” - mondta Zannier, kifejezve aggodalmát, hogy a válság eszkalálódhat. Alapvetően fontosnak nevezte a politikai eszközök alkalmazását. Ezzel összefüggésben felszólította az Európai Uniót, hogy gyakoroljon nyomást Kijevre és Moszkvára a minszki megállapodás „felélesztésére", mivel jelenleg - mint fogalmazott - a tűzszünet pusztán papíron létezik. A korábban kötött minszki megállapodást - amely lehetővé tette a tűzszüneti egyezményt - az EBESZ főtitkára a létező legjobb választásnak minősítette. Philip Breedlove tábornok, a NATO európai főparancsnoka szerdán Szófiában megismételte az előző napon egy Nápolyhoz közeli katonai támaszponton elhangzott bejelentését, miszerint Oroszországból több katonai oszlop lépett be Kelet-Ukrajnába. Mint mondta, páncélosokról, légvédelmi rendszerekről és katonai alakulatokról van szó. „Az elmúlt két napon ugyanazt tapasztaltuk, mint amit az EBESZ megfigyelői. Orosz harci felszerelésekből, orosz harckocsikból, orosz légvédelmi rendszerekből, orosz tüzérségből és harci egységekből álló oszlopokat láttunk” - mondta. Az amerikai tábornok aggodalmát fejezte ki az „egyre élénkülő mozgás” miatt, és felszólította a szemben álló feleket, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi határokat. Az orosz védelmi minisztérium cáfolta a NATO európai főparancsnokának nyilatkozatát. „Már felhagytunk azzal, hogy figyeljünk Philip Breedlove tábornok alaptalan kijelentéseire az állítólag Ukrajnába behatolt, általuk észlelt orosz katonai oszlopokról” - jelentette ki Moszkvában Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Konasenkov szerint sem a múltban, sem jelenleg semmilyen tény nem támasztja alá ezeket az állításokat, az orosz hadsereg nincs jelen Kelet-Ukrajnában.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ma szintén nyilatkozatot adott ki, miután telefonbeszélgetést folytatott John Kerry amerikai külügyminiszterrel. Ebben létfontosságúnak nevezte, hogy az érintett felek betartsák Kelet-Ukrajnában a tűzszüneti megállapodást. Hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan a minszki megállapodások megszegése.

Bakta Lóránt

Kijev csak akkor kap szenet Donyeckből, ha leállít minden ellenséges tevékenységet

A Donyecki Népi Köztársaság addig nem szállít szenet Kijev számára, ameddig folytatódik az ellenséges tevékenység az ország területén - ezt Alekszej Granovszkij, donyecki energiaügyi miniszter jelentette ki. A miniszter emlékeztette Kijevet, hogy júliusban már nem fizette a bányászok béreit. Emellett kiemelte, hogy a donyecki csapatok minden bányát ellenőrzés alatt tartanak a korábbi Donbassz régió területén, és annak, hogy Kijev felé meginduljanak a szénszállítmányok, két feltétele van: Kijevnek le kell állítania minden ellenséges tevékenységet, és visszafizetni a bányászok felé fennálló tartozását, akikről Kijev megfeledkezett és emiatt több hónapig nem kaptak fizetést.

Korábban Jurij Prodan ukrán energiaügyi miniszter kifejtette, hogy Kijev nem tud elég szenet venni az afrikai országokból, emiatt két lehetőségük van: Oroszországból kell venniük, vagy a Donyecki Népi Köztársaságból.

A széntüzelésű erőművek leállása miatt Ukrajna jelentős része áram nélkül maradhat a télen, ha nem oldják meg ezt a problémát. Novemberi jelentések szerint a délkeleten zajló hadműveletek miatt Ukrajna elvesztette szénbányáinak 80%-át, ami az ország áramszükségletének 30%-át fedezte korábban. Az ukrán energiaügyi miniszter szerint Ukrajna magánvállalatokon keresztül 4 millió tonna szenet fog venni Oroszországból még 2014 végéig, mert a nyugati országok nem tudják megoldani ezt a problémát.

http://www.hidfo.net/2014/11/12/kijev-csak-akkor-kap-szenet-donyeckbol-ha-leallit-minden-ellenseges-tevekenyseget

Berlin jelzett: kuss van Viktor! (Viktor pedig ért a szóból…és végrehajt!)

Jelezte Berlin az Orbán-kormánynak, hogy nincs helye a különutas politikának, így a miniszterelnök kész változtatni a politikáján, jelenleg a fordulat előkészítése zajlik – állítja egy magas rangú fideszes forrás. Ám egyelőre ennek nem látni a jeleit, igaz, forrásaink szerint az erősen centralizált kormányzati rendszer csak nagyon lassan lenne képes irányt változtatni.

„Erős jelzéseket kaptunk, hogy mit vár tőlünk Németország” – mondta a hvg.hu-nak a Fidesz egy magas rangú, a nemzetközi kapcsolatok szervezésében fontos szerepet vivő politikusa azt hangsúlyozva, hogy fordulat előtt áll a magyar külpolitika. Szerinte egyelőre csak informális csatornákon keresztül, de jelezték Angela Merkel környezetéből, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben elfogadhatatlannak tartják Magyarország különutas politikáját, de azokban a kérdésekben sem tudják maradéktalanul támogatni Orbán Viktor kormányát, amelyekben az Egyesült Államok, a nyugati sajtó bírálja hetek óta.

Mint arról korábban beszámoltunk, a szeptemberben kezdődött amerikai nyomásgyakorlást eleinte nem tartották súlyos problémának a miniszterelnök környezetében. Úgy vélték, egy is egy olyan „harc” lesz, mint a 2010 után indul EU-s nyomásgyakorlás, melyet a küzdelmet egyébként is kedvelő Orbán engedmények árán, de meg tudott nyerni. Október végén a Fidesz és a kormány vezető politikusait sokkal jobban zavarták a netadó elleni tüntetések, a tömeg nagysága, mint az Egyesült Államok korrupciós vádjai. Igaz, azt is állították: tudják, hogy az USA nem egy konkrét gazdasági ügy, sokkal inkább a kormány orosz-barátsága miatt bírálta az országot.

A magas rangú fideszes forrás most viszont azt állította a hvg.hu-nak, Orbán megértette a németek üzenetét. A fideszes politikus arról beszélt, a miniszterelnök az utóbbi napokban személyesen tájékozódott Németországban, de itthon is tárgyalt kül- és biztonságpolitikai szakértőkkel. Így forrásunk szerint ha nem is vesz azonnali fordulatot, de megindult a magyar külpolitika és diplomácia áthangolása a német külpolitikához igazodva.

„Nem történhet meg még egyszer”

„Az oroszok világossá tették, hogy egy pufferzónát akarnak kialakítani köztük és a NATO között, és ennek érdekében még a nemzetközi jogot is hajlandóak megsérteni.” „Ennek megsértését nem fogadhatjuk el.” „Érdekünkben áll egy stabil és független Ukrajna.” „Fiatal koromban közös magyar-szovjet határ volt. Ez nem történhet meg még egyszer” – ilyen erős, a korábbi oroszellenes szankciókat kikezdő nyilatkozatihoz képest mindenképpen újszerűnek tűnő mondatok olvashatók abban az interjúban, melyet Orbán Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel közösen adott a Die Weltnek.

Forrásaink szerint a Fideszben és a kormányban nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek az interjúnak, melyben a miniszterelnök az Európai Unióról többször is pozitívan beszélt, a közös célokról és értékekről beszélve folyamatosan első személy, többes számot („wir”) használt. Több alkalommal is dicsérte a német politikát és gazdaságot, sőt leszögezte: Magyarország az ukrán válság és Oroszország ügyében mindenben „igazodik” a német külpolitikához. Kérdésünkre, hogy ez nem a Fidesz kommunikációjában bevett „kettős beszéd”-e, forrásunk állította, most másról van szó.

Márpedig a német külpolitika változóban van. Seehofer az interjúban ki is jelentette: „hónapokkal ezelőtt még megbíztam Valgyimir Puytinban, jóhiszemű voltam, de ma már nem vagyok az”. Bár hangsúlyozta, hogy a katonai fellépés teljesen kizárt, de a bajor miniszterelnök szerint nincs más lehetőség, „a Nyugatnak össze kell hangolnia” Oroszország-politikáját, „elszánt cselekvésre” van szükség. „Ennek az útnak nincs alternatívája” – szögezte le az interjúban. Márpedig Seehoffer a Merkellel szövetséges Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, Orbán Viktor egyik legfontosabb németországi támogatója. A bajor miniszterelnök most is megvédte a szociáldemokraták és zöldek kritikáival szemben vendégét, aki két évvel ezelőtt járt utoljára Münchenben.

Egy, a német-magyar kapcsolatokat ismerő, egy kormányzati háttérintézménynek dolgozó szakember a hvg.hu-nak azt mondta, Berlin felismerte, hogy a helyzet elfajult, a putyini politika kiszámíthatatlanná vált. A szakember szerint a németek látják, egyelőre nincs lehetősége annak a politikának, melyet Merkel még az ukrajnai tüntetések, a krími válság idején kiaknázhatónak vélt: az orosz energiahordozóknak kitett német gazdaság érdekeit figyelembe véve akkor még közvetíteni próbált Moszkva és Washington között. Fideszes forrásaink szerint Orbán egyébként eddig is próbált igazodni a német külpolitikához, partnereinek többször hangsúlyozta, ő csak olcsó energiát próbál biztosítani a német iparnak – ezzel növelve Magyarország versenyképességét –, az orosz gázt szállító Déli Áramlat megépítésével csak azt szeretné elérni, amit Németország az Ukrajnát elkerülő Északi Áramlattal.

Az ügy belpolitikai vonatkozásai miatt neve elhallgatását kérő szakember szerint a magyar diplomácia nagy hibája, hogy fáziskésésben van, nem vette időben észre a német fordulatot, Berlin igazódását az amerikaiakhoz. Szerinte ez összefüggésben van azzal is, hogy az új külügyminiszter és a külföldi hírszerzést felügyelő Lázár János nem rendelkezik megfelelő diplomáciai tapasztalattal. Ráadásul Szijjártó Péter az ukrajnai válság kellős közepén látott neki a Külügyminisztérium átszervezésének, ahonnan szakembereket rúgtak ki. (Arról, hogy a bénult külügy az amerikai pofont sem volt képes előre jelezni Orbánnak, és ennek mi az oka.)

Itt lenne az idő!

„Elég belenézni a nagyköveteink jelentéseibe, hogy lássuk, milyen a magyar külpolitika megítélése külföldön, mint gondolnak rólunk már a németek is” – állította az egyik fideszes forrás. Szerinte az elmúlt napokban több bírálat is érte „házon belül” Szijjártót.

A német, és a nyomában várható állítólagos magyar külpolitikai fordulatról megkérdeztünk több, nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó kormányzati és fideszes politikust. Forrásaink egyben egyetértettek: „nagyon rossz”, egyesek szerint „borzalmas” állapotban vagy a magyar diplomácia. A várható fordulatról beszélő fideszes forrás szerint a miniszterelnök sokszor ez európai választókhoz, és nem a politikai elithez beszélt – amikor az EU-t, vagy a Moszkvával szembeni szankciókat bírálta –, ám nem vette észre, és erre nem is figyelmezették, hogy ezzel „gyengíti” a diplomáciánkat, „károkat okoz” a manőverezésben.

Ami igazán ártott

Többen is úgy vélik a Fideszben, hogy elhibázott dolog volt a nyári tusnádfürdői előadásban „illiberális” államról beszélni, mert ezt felkapta a teljes nyugati sajtó, de a külföldi politikusok is ezen „rugóznak”. Mint arról korábban beszámoltunk, azóta Orbán maga is magyarázza ezt a kifejezést szűkebb körű beszélgetéseken is azt hangsúlyozva, hogy ez csak az „unortodoxnak” egy változata és azt akarta mondani, hogy az ideológiák ideje lejárt, gyakorlatiasnak kell lenni a problémák megoldásában. Szeptember végén a hvg.hu parlamenti tudósítójának például azt fejtegette, hogy az amerikai demokrácia – például a rendőri fellépésekben – is sok tekintetben „illiberális”.

A Die Weltnek is hosszasan magyarázkodott, arról beszélt, hogy nem szereti, ha jelzőket illesztenek a „demokráciához”, mert a pártállami rendszer is demokráciának tartotta magát, csak hozzátette, hogy „népi”. Bár nem fejtette ki bővebben, hogy pontosan mit ért alatta, azt mondta, megvan a veszélye annak, hogy az ideológiailag vezérelt „liberális demokrácia” antidemokratikus legyen, mert nem veszi figyelembe a „nép” aktuális problémáit.

Az illiberális kifejezés miatt Szijjártó is magyarázkodhatott szerdán Berlinben. A külügyminiszter azt állította, a kormányfő „soha nem állította, hogy Magyarország számára példakép volna Kína vagy Oroszország”. (Ez így nem igaz: Orbán azt mondta, ezek a rendszerek nem liberálisak, mégis képesek „sikeressé” és „versenyképessé” „tenni nemzeteket”, a második Orbán-kormány intézkedései pedig „értelmezhetők innen is”. „Érdemes” elszakadni a nyugati ideológiáktól és így megszervezni és versenyképessé tenni a magyar közösséget.)

Ám azt a kormányzat középszintű vezetői nem tudták megerősíteni, hogy megszültetett volna a döntés az említett fordulatról. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az erősen központosított kormányzati döntéshozatalban lassan szivárognak le az információk – mint egy forrásunk fogalmazott: a Fidesz vezetősége hamarabb értesül a fajsúlyos döntésekről, mint a helyettes államtitkárok –, így nem is zárták ki ennek a lehetőségét. Egy korábban a külügyminisztériumban dolgozó forrás szerint ha lesz is változtatás, az apparátust erről csakis Szijjártó berlini útja után értesíthetik (a külügyminiszter szerdán kezdte el német tárgyalásait). Véleménye szerint ha a német politika látványosan odaáll az amerikaiak mellé, a miniszterelnöknek sem marad más választása.

A fordulatról beszélő forrás szerint több irányból is győzködik a miniszterelnököt. Orbán meghallgatta többek között Gottfried Pétert, aki több kormánynak is dolgozott, most a kormányfő EU-ügyi főtanácsadója, beszélt a Fidesz európai parlamenti képviselőivel, így Szájer Józseffel is. Ugyanakkor szinte minden héten ki fog utazni valaki a kormányból és a Fideszből Berlinbe egyeztetni, így a CDU vezetőivel is tárgyalnak.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Miniszterelnökségen a kitiltási botrány után szinte kizárólag arra összpontosítottak, figyeltek, hogy magyar ügyben megszólal-e Merkel, illetve a CDU bármelyik vezetője. Jelzésértékű ugyanakkor, hogy a hetekben két magas rangú német politikus is Magyarországon járt: Michael Roth, a nagykoalíciós kormány európai ügyekkel foglalkozó szociáldemokrata külügyi államtitkára, valamint Hans-Peter Friedrich, a Bundestag konzervatív (CDU/CSU) frakciójának helyettes vezetője. Bár egyes esetekben a hangsúlyok eltérőek voltak, a sajtóbeszélgetéseken kiderült, a Merkel-kormány határozott szándéka, hogy Orbánt letérítse a különutakról. Ám az nem derült ki, hogy ez érinti-e a kormány belpolitikai intézkedéseit is, márpedig korábban fideszes források elismerték, az amerikaiak valóban komolyan követelik, hogy a Miniszterelnökség szálljon le például a civil szervezetekről.

Majd később

„Mintaállamnak” nevezte Orbán kedden Azerbajdzsánt és fogadta a Nyugaton diktátornak tartott elnökét. Szerdán bejelentették, tovább növelik a német tulajdonú RTL-t célzó reklámadó mértékét, továbbra is nyomás alatt tartják a Norvég Alapból pénzt kapó civileket, korábban kiderült, Varga Mihály nem engedi el az USA-ból korrupciógyanúval kitiltott NAV-elnök kezét. Egyelőre jele nincs annak, hogy a forrásunk által említett fordulat bekövetkezett volna. Volt olyan fideszes politikus, aki úgy vélte, ha döntött is Orbán arról, hogy átpozicionálja a politikáját, akkor is csak hetek múlva lehet majd látni a hatásait.
(HVG)

Bal-Rad komm: “…hetek múlva lehet majd látni a hatásait.”

Néhány héten belül megtudhatja mindenki, hogy a MAFFIAÉRDEKEK mindenképpen felülírták a NEMZETI ÉRDEKEKET!

Hirtelen ki fog derülni, hogy szó nincs (nem is volt!) bármiféle korrupcióról! “Putyin pincsik” márpedig vannak, és az Európai Unió a legnagyszerűbb találmány, amihez tartoznunk pedig egyenesen a MI NEMZETI ÉRDEKÜNK! Oda hát az uniós zászlót Kövér Laca háta mögé a parlamentben!

“Amerika az amerikaiaké!” Európa a Németeké! Németország meg Amerikáé! Megüzente Angela!

Viktorunk meg megértette a képletet! Ha ez jelenti a bankszámla biztonságát! – hát legyen így!

Rekord: 40 ezer magyar cég szűnhet meg idén

Az év egészét tekintve akár 40 ezerre is emelkedhet Magyarországon a törölt cégek száma, ez a valaha mért legmagasabb érték - közölte az MTI-hez szerdán eljutatott sajtóközleményében az Opten Informatikai Kft.

Az év végére a cégbíróság által törölt cégek száma elérheti a 40 ezret is, ami 20 százalékos növekedést jelez a 2013-as adatokhoz képest. A megszűnő cégek száma 2014 februárja óta tartósan meghaladja a havi háromezret, és folyamatosan emelkedik. Októberben a cégbíróság 4069 céget törölt a nyilvántartásból, ami az eddig a cégstatisztikában mért legmagasabb érték.

Tóth Tamás igazgató a közleményben kifejtette, hogy "az előző év második fele óta havonta 1500-2000 cég szűnt meg úgy, hogy a törlést felszámolási eljárás előzte meg. Az elmúlt három hónapban azonban összesen 3200 ilyen esetet regisztráltunk, ami azt jelenti, hogy a megszűnési okok között gyors ütemben szorul vissza a felszámolás".

Véleménye szerint ez annak köszönhető, hogy lassan kifut a rendszerből a 2012-es nagy felszámolási hullám hatása, az akkor indult eljárások idén az első fél évben zömmel lezárultak.

Az októberi törlések közül 674-et előzött meg végelszámolási eljárás. Tóth Tamás szerint örvendetes, hogy a megszűnéshez vezető eljárások között nő a végelszámolások szerepe, hiszen ez az eljárástípus jelenti egy társaság megszűnésének "legtisztább módját". Rámutatott arra is, hogy bár "a törölt cégeken belül a végelszámolással megszűnt vállalkozások arányának növekedése dicséretes, ugyanakkor az arány még mindig csak 16 százalék, ami azt jelzi, hogy érdemi áttörés nem született a hazai üzleti etikában".

Az induló eljárások között 2014-ben már a kényszertörlés dominál: 2013-ban egész évben 16 500 ilyen határozatot hozott a cégbíróság, most azonban csak az elmúlt három hónapban több mint 8800-at. Ez is azt mutatja az Opten szerint, hogy a hatóságok elkötelezték magukat a rendelkezésükre álló eszközök alkalmazása mellett.

MTI