A német nyelv halála miatt aggódnak Berlinben

Németországban egyre látványosabban erősödnek a bevándorlásellenes mozgalmak.

Németországban a lakosság negyede bevándorló, de nem tanulnak meg németül, ehelyett angolul vagy arabul beszélnek.

Németországban a globalizáció és a bevándorlás mára közvetlen fenyegetést jelent a német nyelv és kultúra fennmaradására; a nem-európai bevándorlók arabul beszélnek, az európai bevándorlók pedig angolul, emiatt mostanra a németek is elkezdték kényelmetlenül érezni magukat a saját országukban.

Jens Spahn – pénzügyminiszter-helyettes, aki sokak szerint Angela Merkel utóda lehet a kancellári poszton – őrültségnek nevezte, hogy Németországban egyre többen beszélnek angolul, és a sajtónak nyilatkozva arról beszélt; mára ez a fajta “sokszínűség” közvetlen fenyegetést jelent a német nyelv és kultúra fennmaradására. “Az együttélés csak akkor működik, ha mindannyian beszélünk németül. Ezt minden bevándorlótól elvárhatjuk” – mondta a Telegraph brit lapnak nyilatkozva.

Spahn kifejezetten azokat kritizálta, akik európai országból érkeznek Berlinbe munkavállalás céljából, de nem tanulnak meg németül, ehelyett angolul beszélnek. A Neue Osnabrücker Zeitungak nyilatkozva azt mondta;

“egyszerűen dühítő, hogy Berlinben a pincérek kizárólag angolul beszélnek.”

A politikus elmondása szerint ilyen őrültség soha nem történhetne meg például Párizsban, ahol a franciák máig büszkék a saját nyelvükre, és távolságtartással kezelik, akik meg sem próbál megtanulni franciául.

Spahn szerint ráadásul az angol nyelv ma már riasztó mértékben rátelepedett a németre. Az országba érkező sok millió európai bevándorló szinte csak angolul beszél, a német iskolákban pedig alapvető készségként tanítják az angol nyelvet. Így ahelyett, hogy a jöttmentek kénytelenek lennének megtanulni németül, a németek tanulnak meg angolul, miközben a német nyelvet egyre látványosabban eltorzítják az angolból átvett jövevényszavak.

2015-ben a kancellária elrendelte, hogy az állandó tartózkodási engedély megszerzése érdekében a migránsok meg kell tanuljanak németül – ez azonban nem érvényes a “kevésbé sikeres gazdaságú” országból érkező menedékkérőkre.

Spahn szerint az ehhez hasonló kivételek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a tömeges bevándorlás és a globalizáció mára közvetlen fenyegetést jelent a német nyelvre és kultúrára.

“Szükségünk van arra, hogy otthonunk legyen, hogy otthon érezzük magunkat” – mondta. “Az emberek tudni akarják, mit várhatnak a mindennapi élettől, és hogy a dolgok nem változnak állandó jelleggel. Nem minden kulturális különbség jelent értéket.”

A Daily Express beszámolója szerint számos német képviselő küldött közös levelet Angela Merkel német kancellárnak, amelyben arra kérik, hogy az uniós és nemzetközi hivatalokban való hivatalos használat mellett arról is gondoskodjon, hogy Németországban általános jelleggel használják a német nyelvet. Németország lakosságának egynegyede bevándorló, és ennek az embertömegnek többsége már nem a németet, hanem az arab vagy angol nyelvet használja a mindennapi életben.

http://www.hidfo.ru/2017/08/a-nemet-nyelv-halala-miatt-aggodnak-berlinben/

Irán még idén csatlakozik az eurázsiai szabadkereskedelmi zónához

Még idén, a szervezet következő csúcstalálkozóján aláírhatják az Eurázsiai Gazdasági Unió és Irán közti szabadkereskedelmi egyezményt. A kereskedelemben dollár helyett nemzeti valuta használatára állnak át.

Az Eurázsiai Gazdasági Bizottság elnökének hétfői közleménye szerint még idén aláírhatják a szabadkereskedelmi egyezményt Iránnal, mert nemrég döntés született arról, hogy felgyorsítsák az iráni csatlakozási folyamatot.

Tigran Szargszjan hétfőn az Eurázsiai Kormányközi Tanács Asztanában tartott találkozóját követően azt mondta, a szabadkereskedelmi egyezményt már a szervezet következő, október 11-i csúcstalálkozóján aláírhatják.

“Döntés született arról, hogy felgyorsítjuk az ezzel kapcsolatos munkálatokat. A dokumentumot még 2017-ben aláírjuk” – mondta.

Az csatlakozási folyamat felgyorsítására azt követően került sor, hogy az Amerikai Egyesült Államok újabb szankciókat hozott Irán ellen. Az eurázsiai szabadkereskedelmi zónához csatlakozás jelentős gazdasági ellensúlyt képezhet a perzsa állam számára a nyugati szankciókkal szemben.

Oroszország és Irán 2016-ban megállapodott arról, hogy a kétoldalú kereskedelemben a dollár használatát fokozatosan beszüntetik és ehelyett csak a két ország nemzeti fizetőeszközét használják. Irán később számos más együttműködési projekt iránt is kifejezte érdeklődését, többek közt a Sanghaj Együttműködési Szervezet, az Eurázsiai Unió és a kínai Új Selyemút projektjeivel kapcsolatban jelezte érdekeltségét.

http://www.hidfo.ru/2017/08/iran-meg-iden-csatlakozik-az-eurazsiai-szabadkereskedelmi-zonahoz/

A német kormány nem támogatja a katonai beavatkozást Észak-Koreában

A német kormány nem támogatja az Egyesült Államok azon törekvését, hogy katonai úton oldja meg a “koreai válságot”. Ehelyett diplomáciai és politikai megoldást akarnak.

Steffan Seibert kormányszóvivő egy sajtótájékoztató során azt mondta, egy Észak-Korea elleni katonai beavatkozásnak “borzalmas következményei lennének”, emiatt kizárólag a diplomáciai és politikai megoldás elfogadható.

Pénteken a német kancellár szintén nyilvánosan kijelentette; a “koreai válság” nem megoldható katonai eszközökkel. Merkel az amerikai elnök kijelentéseire hivatkozva azt mondta; a fenyegetések, éles szavak használata csak tovább mérgesíti a helyzetet.

Több mint hárommillió önkéntes akar harcolni az amerikai megszállás ellen

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa augusztusban újabb szankciókat fogadott el Észak-Korea ellen, miután az ázsiai ország tovább folytatta a ballisztikus-rakéta teszteket.
Az Észak-Koreával kapcsolatos feszültség az utóbbi hetek során tovább mélyült, amikor Donald Trump amerikai elnök katonai beavatkozással és eddig még soha nem látott pusztítással fenyegetőzött, a koreai rezsim pedig kilátásba helyezett egy a térségben működő amerikai katonai létesítmény elleni rakétatámadást.

Pénteken Trump ismételten kijelentette, hogy az Egyesült Államok készen áll a katonai beavatkozásra, amennyiben az észak-koreai vezető “meggondolatlanul” cselekszik. Később azonban telefonbeszélgetést folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel (aki nem támogatja a katonai beavatkozást), ennek hatására a Fehér Ház legújabb közleménye már úgy fogalmazott, hogy a szövetségesekkel együttműködve ki fogják kényszeríteni a szankciókat és az atomprogram leállítását.

http://www.hidfo.ru/2017/08/a-nemet-kormany-nem-tamogatja-a-katonai-beavatkozast-eszak-koreaban/

Atomháború veszélye miatt nem tanácsos a Koreai-félszigeten tartózkodni

A brit királyi haditengerészet volt főparancsnoka figyelmeztette a Koreai-félszigeten élő briteket, hogy hagyják el az országot, mert fennáll az atomháború veszélye.

Lord Alan West tengernagy, a brit királyi haditengerészet volt főparancsnoka azt mondta, fennáll az Egyesült Államok és Észak-Korea közti atomháború veszélye, emiatt a brit kormánynak figyelmeztetnie kell a Koreai-félszigeten élő brit állampolgárokat, hogy hagyják el a térséget.

A brit tisztviselő a BBC Radio 4-nek adott interjú során arról beszélt, hogy a jelenlegi események a korábbinál is aggasztóbbak, a mai helyzetben tényleg előfordulhat, hogy “valami olyan történik, amit senki nem akar”.

“Az eredmények katasztrofálisan lennének. Százezrek, milliók halnának meg, és igen, minket is bevonnának ebbe a konfliktusba.”

A haditengerészet volt főparancsnoka szerint ez a figyelmeztetés egyúttal felhívás a nemzetközi közösséghez is, annak érdekében, hogy még az utolsó pillanatban megakadályozzák az atomháborút.

Nemrég az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump azt mondta, az amerikai atomtöltetek “be vannak töltve és Észak-Koreára néznek”, miután az észak-koreai vezető atomtámadással fenyegette az Egyesült Államokat.

A haditengerészet volt főparancsnoka szerint ez a háborús retorika a legfeszültebb helyzet az 1954-es koreai háború óta.

“Ha elkezdünk tanácsokat adni az állampolgároknak, az emberek talán végre elkezdenek ide figyelni, talán még Kína is azt mondja, most tényleg komoly a helyzet” – tette hozzá.

Az Észak-Korea körüli konfliktus az utóbbi hónapok során vált a korábbinál is feszültebbé, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsa ballisztikus rakéta tesztek miatt újabb szankciókat hirdetett Észak-Korea ellen, az Egyesült Államok elnöke pedig nyíltan katonai beavatkozással, “eddig soha nem látott pusztítással” fenyegette a koreai vezetőt.

http://www.hidfo.ru/2017/08/atomhaboru-veszelye-miatt-nem-tanacsos-a-koreai-felszigeten-tartozkodni/

Hiánypótló jellegű ez a sokadik atlantista párt

Nem volt elég atlantista párt Magyarországon, ezért csináltak egy sokadikat, hátha ezt majd szeretni fogják a választók – derült ki az Index.hu beszámolójából.

A lap leírása alapján ez a párt kiválóan illeszkedik majd az atlantista kánonba, hiszen vezetőjük a liberális lapnak adott interjú során minden szokványos kelléket felsorolt: például támogatják az euro-atlanti integrációt, be akarják vezetni az eurót, és függetlenedni akarnak Oroszországtól – bármit is jelentsen ez, EU-tagállamként és két évtizednyi NATO-tagság után.

Annak ellenére, hogy a Polgári Világ nevű párt a liberális sajtó beszámolóiból vált ismertté, azt állítják, hogy jobboldali szavazókat akarnak szerezni: erről pedig mi sem gondoskodhat jobban, mint egy Keresztény vezetéknevű személyt megválasztani elnöknek.

Korábban már a Nyugat.hu is reklámozta ezt a pártot.

Keresztény szerint „az euró bevezetése több mint egy pénzcsere”, „egy olyan európai szabályrendszerbe lépünk be, amely biztosítani fogja Magyarországon a gazdasági fejlődést és a demokráciát és a putyini Oroszországtól való függetlenséget”. – áll a beszámolóban.

Az Index beszámolójából kiderült, hogy az újabb atlantista párt Oroszországgal kapcsolatos “távolságtartása” nem véletlen: vezetőjük egy amerikai egyetemen végzett, ezután jött vissza Magyarországra pártot alapítani.

A párt célkitűzése: 2018-ban a Fidesz ne kerüljön többségbe a parlamentben. Akkor végre újra a fejlett Nyugathoz tartozhatnánk, és minden ugyanolyan jó lenne, mint az elmúlt harminc évben.

http://www.hidfo.ru/2017/08/hianypotlo-jellegu-ez-a-sokadik-atlantista-part/

Felhagyott a migránsok megmentésével egy német NGO

A Sea Eye néven működő német NGO biztonsági okok miatt felhagyott a Földközi-tengeren folytatott migránsmentő akcióival, miután a líbiai haditengerészet elrendelte, hogy minden külföldi hajó hagyja el a partvidéket.

A szervezet vasárnap egy közleményt adott ki, mely szerint felhagytak a líbiai partok mentén folytatott “mentőakciókkal”.

“Nehéz szívvel, de úgy döntöttünk, átmenetileg felfüggesztjük a Földközi-tengeren folytatott mentőakciókat. Ennek oka, hogy a Földközi-tenger nyugati régiójában megváltozott biztonsági helyzet, miután a líbiai kormány egyoldalúan és határozatlan időre meghirdette felségvizeinek kiterjesztését, egyúttal megfenyegette a térségben működő NGO-kat” – áll a szervezet alapítója, Michael Buschheuer által tett közleményben.

“Ilyen körülmények közt a mentőakciók folytatása nem lehetséges. Felelőtlenség lenne a velünk együttműködő önkéntesekre nézve” – mondta, hozzátéve, hogy a szervezet jelenleg vizsgálja az előállt új biztonsági helyzetet, és ennek függvényében dönt majd az esetleges jövőbéli “mentőakciókról”.

Augusztusban az olasz kormány közös haditengerészeti művelet megkezdéséről állapodott meg a líbiai kormánnyal, melynek célja annak megakadályozása, hogy a migránsokat szállító hajók elhagyják Líbia határait. 2017-ben a civil szervezetek 95000 illegális bevándorlót hordtak partra Európában.

http://www.hidfo.ru/2017/08/felhagyott-a-migransok-megmentesevel-egy-nemet-ngo/

A német gyereknek természetes, afrikai migránsoknak ismeretlen dolog az oktatás

Az európai gyermekek évek óta szervezetten vesznek részt csoportfoglalkozásokon, mire elkezdenek iskolába járni. Afrikában ez nem ilyen természetes.

Nigéria kormánya hivatalosan is elismerte, hogy az országban több mint tízmillió gyermek semmilyen oktatásban nem részesül. Mivel szülőországukban nem jártak iskolába, bevándorlóként Európában is lehetetlen az integrálásuk.
Írni-olvasni nem tudó, oktatásban soha nem részesült személyek is tömegével érkeznek Németországba a kormány által engedélyezett tömeges bevándorlás részeként. A nigériai kormány hivatalosan is elismerte, hogy országukban jelenleg is tízmillió olyan gyermek van, aki nem részesül semmilyen oktatásban. A rossz életkörülmények és terrorizmus miatt az emberek tömegesen hagyják el az országot, de mivel sokuk számára az iskola és az oktatásban részesülés egy ismeretlen élethelyzet, eleve lehetetlen vállalkozás megtanítani nekik a német nyelvet, vagy bármi mást, miután megérkeznek Európába.
A BBC beszámolója szerint ráadásul sokan a “kulturális tényezőt” okolják amiatt, hogy a gyermekek nem részesülnek oktatásban; ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy náluk korábban sem volt szokás iskolába küldeni a gyereket. A nigériai oktatási minisztérium főtitkára, Adamu Hussaini elmondása szerint főként a lánygyermekek érintettek, de az utcagyerekek és a nomád csoportok gyermekei sem részesülnek semmilyen intézményes oktatásban. Az UNICEF adatai szerint az ország északi régióiban élő gyermekek 60%-a nem jár iskolába.
A BBC természetesen óva inti az olvasót attól, hogy kulturális tényezőkkel magyarázza ezt a jelenséget. Különböző szakértőkre hivatkozva azt írták: mindössze amiatt nem jár tízmillió gyermek iskolába, mert a kormány nem költ elég pénzt az oktatásra.
A kormány azonban hiába költene több pénzt az állami oktatási rendszer fejlesztésére, ha fennáll annak a veszélye, hogy az iskolába járó gyermekeket valaki egyszerűen elrabolja; világszerte ismertté vált az eset, amikor a Boko Haram nevű terrorszervezet több száz iskolás lányt rabolt el egy állami iskola ellen vizsgaidőszakban szervezett rajtaütés során. A rablások tömeges jellege miatt sok gyermeket a saját anyja tart távol az iskolától.

Az afrikai ország kulturális sajátosságai azonban európai problémává válnak, amikor ezek az emberek Európába érkeznek. Németországban közel százezer nigériai bevándorló él, és az ilyen országokból érkezők integrációja már abban a pillanatban kudarcot vall, ahogy megadják nekik a menedékjogot. A német kormány ugyanis olyan személyeknek próbál nyelvoktatást szervezni, akik már a szülőországukban sem részesültek semmilyen oktatásban; ismeretlen számukra az a koncepció, hogy rendszeresen megjelenjenek egy helyen, ahol egy másik személy valamire tanítja őket.

2016 októberében Angela Merkel német kancellár is elismerte, hogy a nigériai bevándorlók kezelhetetlenek Németország számára. A kancellár a nigériai elnökkel közösen tartott sajtótájékoztató során hosszasan beszélt arról, hogy Németország számára mennyire fontos az afrikai ország jóléte, emiatt támogatni fogják őket – majd kijelentette, hogy Németország minden nigériai migránst visszaküld a forrásországba. A kancellár “gazdasági tényezőkkel” indokolta, hogy a nigériai migránsok menedékkérelmének elfogadási aránya mindössze 8 százalék.

Merkel szerint Európa az afrikai országok stabilitásának helyreállításában érdekelt, hogy ezáltal csökkenjen a migrációs nyomás. Ennek érdekében egy 17 millió eurós katonai segélyre is ígéretet tett a nigériai elnöknek. A német segély hatása azonban kérdéses: a Boko Haram nevű terrorszervezet a külföldi támogatással fejlesztett oktatási rendszer egészét egy nyugati képződménynek tartja, ami “meggyalázza az iszlám értékeket”.

Németország számos más afrikai országból is fogadott bevándorlókat, többek közt Eritrea, Mali területéről is rengeteg migráns érkezett – európai szemszögből – hasonló kulturális háttérrel. A tömeges bevándorlás miatt Németország emellett “biztonságos országgá” nyilvánította Algériát, Marokkót és Tunéziát, ami szintén annak előkészülete, hogy a gazdaságilag használhatatlannak bizonyuló bevándorlókat visszaküldjék észak-afrikai táborokba.

http://www.hidfo.ru/2017/08/a-nemet-gyereknek-termeszetes-afrikai-migransoknak-ismeretlen-dolog-az-oktatas/

Védelmi miniszter: Szerbia megőrzi katonai semlegességét

Szerbiának nem áll szándékában csatlakozni a NATO-hoz, és arra kéri a katonai szövetséget, hogy tartsa tiszteletben az ország semleges státuszát – mondta Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter, moszkvai látogatása során.

“Természetesen, partnerségi programon keresztül kommunikációt folytatunk a NATO-val – számunkra ez az együttműködés ideális szintje, ezzel meg vagyunk elégedve. Rendszeresen emlékeztetjük NATO-partnereinket arra, hogy katonailag semlegesek vagyunk, és nem áll szándékunkban a NATO-szövetség részévé válni – ez részünkről egy erős politikai elhatározás. Ameddig Aleksandar Vucic az elnök és a vezérkari főnök, és én védelmi miniszter vagyok, nem csatlakozunk a NATO-hoz vagy más katonai szövetséghez” – mondta Vulin, Moszkvában tett hivatalos látogatása során.

A miniszter hozzátette, hogy Szerbia a jövőben is biztosítani fogja a hadsereg szükségleteit, de a partnerek tiszteletben kell tartsák az ország katonai semlegességét.

“Szoros együttműködést folytatunk az Oroszországi Föderációval. Katonailag semlegesek vagyunk – ez azt jelenti, hogy mindig azt fogjuk tenni, ami a hadsereg számára jó és szükséges. Együttműködést folytatunk a NATO-val, és együttműködést folytatunk az ODKB-val (Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete), és természetesen kétoldalú megállapodást folytatunk az orosz hadsereggel is, emellett az Egyesült Államokkal és más államokkal, ha abban érdekeltek vagyunk. Továbbra is ezt a fajta politikát fogjuk folytatni, és mindig közelről figyelemmel fogjuk kísérni, hogy az érdekeink érvényesüljenek. Elvárjuk partnereinktől – Oroszország, az Egyesült Államok, NATO, ODKB – annak tiszteletben tartását, hogy a katonai semlegesség fenntartása mellett döntöttünk” – mondta.

Júniusban Vucic szintén azt mondta, a NATO-val folytatott együttműködés nem sérti az ország katonai semlegességét.

http://www.hidfo.ru/2017/08/vedelmi-miniszter-szerbia-megorzi-katonai-semlegesseget/