Az “amerikai álom” végének kezdete Szíriában?!

Szíria középső részén is offenzívát indítottak a szír kormányerők a banditabandák ellen. Az orosz és a szír légierő fölöttéb hatékony támogatásával több körzetből is kpucolták a bűnbandákat.

Így Hama tartományban, valamint az azt Idlíb és Latakia tartománnyal összekötő Ghab-síkságon is. A kormányerők hatalmukba kerítették Kafr-Nabúda déli negyedét.

Igor Kondrasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt közölte hétfőn, hogy a légierő az elmúlt 24 órában ötvenhárom célpontot bombázott Homsz, Hama, Latakia és Idlíb tartományban. Tájékoztatása szerint a Szu-24M és Szu-25SM típusú harci repülőgépek csapást mértek egyebek mellett az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista milícia egyik kiképzőtáborára is.

Az a tény, hogy a szír kormányerők az ország középső területeinek kitakarításához is hozzáfogtak, nagyjából véget is vet a nyugati lamentációknak. Ezek szerint ugyanis a legitim szír kormány hatalmát Oroszország nem csak nagyjából az ország egyharmadán kívánja segíteni helyreállítani.

A körülmények ilyetén alakulása komoly izgalmakra ad okot atlantista berkekben, akik arra számítottak, hogy az orosz-szír koalició beéri egy “méltányos” területtel, a többit pedig átengedik majd a martalócbandáknak.

Külön érdekessége lehet a dolgoknak az a tény, hogy az Izrael által megszállt Golan-fennsíkon (Szíria része) óriási kiterjedésű, jó minőségű olajat tartalmazó, könnyen kitermelhető kőlajlelőhelyre bukkantak.

http://www.balrad.com/2015/10/12/az-amerikai-alom-vegenek-kezdete-sziriaban/

Nagyjából egy éve reklámozta pedofil szolgáltatásait a világhálón Musztafa al-Halil, a “kalifátus” jó üzleti érzékkel megáldott hithű “harcosa”

Az üzlet lényege az volt, hogy keresztény gyereklányokat rabolt el Szíriában, és forgalmazta őket pénzes arábiai vevőknek. Volt, hogy csak bérbeadta a borsos vételárat megfizetni nem tudó, ám a zsenge húsra áhítozó gyereklányokat.

Az üzlet remekül prosperált. Olyannyira remekül, hogy Musztafa a közelgő veszélyeket sem vette észre. Teljesen a “munkába temetkezett”! Annyira el volt foglalva az “új áru beszerzésével”, hogy elfelejtette: háború robbant ki a vadászterületén. Olyan háború, ahol VISSZALŐNEK KATONÁK! Őrá is! Már nem csak védtelen civilek között garázdálkodhat, hanem vannak veszélyek.

Márpedig Musztafának “híre volt” a civil lakosság körében. Nem is kicsi. És nem is jó híre volt. Olyannyira nem, hogy az érkező kormánycsapatoknak el is mesélték Musztafa üzleti ténykedését! (Musztafa “árubeszerzéseit” általában az áru “nem piacképes” családtagjainak a lemészárlása kísérte. Készséges segítői hatékony közreműkodésével.)

A dolog lényege az, hogy a kapzsi Musztafa még akart némi “árut” fölhajtani. És nem szelelt el időben a közelgő veszély elől.

Október kilencedikén este Musztafát és az ő kis csapatát elkapták a kormánycsapatok. Sokat nem cicamicáztak a bandavezérrel. A horda egyedeinek azonosítása fél órán belül megtörtént. Kötél is került. Musztafát-mint főkolompost-gyorsan föl is lógatták. A róla készült fotót elnézve előtte kissé meg is csiklandozták.

A bandatagok a fal előtt adták ki a párájukat. Állítólag a Paradicsom közelsége kimondottan rossz hangulatba hozta őket.

http://www.balrad.com/2015/10/12/erdem-szerint/

Tegnap köztársasági elnököt választott Belorusszia., Alekszandr Lukasenko ötödször

A hét millióválasztópolgár 87,2 százaléka ment el szavazni. Alekszandr Lukasenko a szavazatok 84,49 százalékával ötödszörre lett a Belorusz Köztársaság elnöke.

Alekszandr G. Lukasenkonak, a Belorusz Köztársaság Elnökének ismételt megválasztása alkalmából gratulált Gennagyij A. Zjuganov, az Orosz Föderáció Kommunista Pártja (KPRF) Központi Bizottságának elnöke

http://www.balrad.com/2015/10/12/alekszandr-lukasenko-otodszor/

Merkel nem hátrál meg: nem a lakosság véleménye a mérvadó

Angela Merkel német kancellárnak nem a közvélemény-kutatási adatok, hanem a feladatok jelentik a mércét, amelynek alapján meg kell szervezni a politikát.

A német kormányfő ismét megerősítette a menekültválság ügyében elfoglalt álláspontját, és hangsúlyozta: nem lehet megjósolni, hogy mennyi menedékkérő érkezik Németországba, de azért lehet tenni, hogy a folyamat ismét rendezett keretek közé kerüljön.

Angela Merkel a Bildnek elmondta, hogy a kormány útnak indította a menekültügyi rendszer reformját, amely a tartományok és önkormányzatok anyagi terheinek enyhítését, a menedékjogi eljárások felgyorsítását, valamint azt szolgálják, hogy a védelemre nem szoruló kérelmezőket hamarabb visszajuttassák hazájukba.

A kancellár elégedetlenségének adott hangot az elutasított menedékkérők távozását előíró hatósági döntések – tartományi hatáskörbe tartozó – végrehajtásával kapcsolatban, arra az újságírói felvetésre reagálva, hogy több százezer, a Balkánról érkezett menedékkérőt még mindig nem toloncoltak ki. Kiemelte, hogy a régóta Németországban tartózkodó, beilleszkedett, dolgozó embereknek valószínűleg megadják a maradás perspektíváját, de az újonnan érkező, védelemre nem szoruló menedékkérők hazatéréséről megfelelően gondoskodnak majd a kormány tervei szerint novemberben hatályba lépő új szabályok révén.

Nem mérvadó

A lakossági támogatottságának, népszerűségének gyengülését jelző közvélemény-kutatási adatokról a kancellár azt mondta, hogy a felmérések számára nem jelentenek mércét, az adatok pedig korábban is ingadoztak.
(MTI)

2008. március 18-án Angela Merkel beszédet mondott az izraeli knesszetben. Héberül kezdte a mondókáját, és németül folytatta: „Diese historische Verantwortung Deutschlands für Israel ist Teil der Staatsräson meines Landes. Das heißt, die Sicherheit Israels ist für mich als deutsche Bundeskanzlerin niemals verhandelbar. Und wenn das so ist, denn dürfen das in der Stunde der Bewährung keine leeren Worten bleiben.”
 Magyarul: „Németország Izraelért viselt felelőssége része országom államrezonjának. Más szóval Izrael biztonsága nekem, mint német szövetségi kancellárnak, sohasem válhat alku tárgyává. És ha mégis azzá válna, a bizonyítás órájában ezek nem maradnak üres szavak.”
 Merkel, akinek a nagyapja egy Kazmierczak nevű lengyelországi zsidó volt, saját magát százszázalékosan zsidónak, mégpedig Izrael államnak elkötelezett cionista zsidónak tartja. E nembéli hűséges szolgálatait több ízben is elismerték a megfelelő helyekről. 2008-ban a B'nai B'rith („A Szövetség Fiai”) zsidó szabadkőműves szervezet tüntette ki „a zsidó közösségeknek nyújtott szolgálataiért”. A New York-i Leo Beck Intézettől, amely „a német nyelvű zsidóság történetének és kultúrájának” szenteli tevékenységét, megkapta a Leo Beck Érdemérmet.
(Részlet a Világ Magyarsága hetilap cikkéből. Forrás: Kapu - Világ Magyarsága)

Féltik a karrierjüket, de nem fogadják el a transzatlanti rémálmot

Németország semleges pozíciót kell felvegyen az Egyesült Államok és Oroszország gazdasági háborúja közepette, mert a minisztériumokban és a hadseregben egyre több tisztviselőnek van alternatív nézőpontja a kormány külpolitikai döntéseiről.

Monika Dorner osztrák jogtudós szerint a nyugat-európai országok minisztériumaiban és fegyveres erőiben egyre nő azon tisztviselők száma, akik alternatív nézőpontot képviselnek a meghatározó külpolitikai döntésekkel kapcsolatban, és ebben a tekintetben élen jár Németország. Elmondása szerint a hatalmi struktúrák alkalmazottai jóval mélyebb megértéssel rendelkeznek annál, mint amit az országok külpolitikája tükröz, de közülük csak nagyon kevesen merik kockára tenni karrierjüket azzal, hogy nagy nyilvánosság előtt hangot adjanak véleményüknek – emiatt nem születnek felelős döntések.

Dorner a Contra magazinnak nyilatkozva kifejtette, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorol a vezető nyugat-európai politikusokra, mert fokozottan tart attól, hogy az Európai Unió és a posztszovjet térség együttműködésében jóval több lehetőség rejlik annál, mint amit a transzatlanti együttműködés képvisel, és ezzel a nyugat-európai hatalmi struktúrák szakértői is tisztában vannak. Elmondása szerint az Egyesült Államok háborúra készül Oroszország ellen, mert nem várja meg, amíg Nyugat-Európa egy reális gazdasági együttműködés mellett dönt és függetleníti magát az amerikai befolyás alól.

Dorner felhívta a figyelmet arra, hogy a válság ellenére Európa nyugati országai máig fejlett iparral és technológiai szektorral rendelkeznek, Oroszország pedig kimeríthetetlen természeti erőforrásokkal, és olyan katonai erővel, ami stabilizáló tényező lehet Nyugat-Európa számára is.

A két gazdasági tömb együttműködése önmagában egy új, minden tekintetben önellátó szuperhatalom kialakulásához vezethet, amiben az Egyesült Államok részvétele szükségtelenné válik.

Washington emiatt próbál éket verni az Európai Unió és Oroszország közé, és ez az egyetlen oka annak, hogy a NATO haderő-összpontosítást folytat Kelet-Európában: az Egyesült Államok katonai konfliktust akar kirobbantani két rivális gazdasági térség közt, mielőtt azok szorosabb együttműködést alakítanának ki. Dorner szerint egyedül az amerikai nyomásgyakorlásnak tudható be, hogy az Európai Unió gazdasági háborút kezdett Oroszország ellen. A szankciós politika ugyanis megakadályozza, hogy a két gazdasági tömb szorosabb együttműködést kezdjen; ehelyett elszigeteli egymástól Washington két riválisát, ami mindkét felet sebezhetőbbé teszi az amerikai gazdasági érdekérvényesítéssel szemben.

Dorner szerint sokak számára Vlagyimir Putyin démonizálása jelenti azt a fordulópontot, ahonnan már nem tudják elfogadni az amerikai külpolitika által szabott irányt. “Ha Putyin olyan közveszélyes őrült lenne, mint amilyennek a média lefesti, ilyen katonai erővel már egy hét alatt meghódíthatta volna Európa felét.” Ezzel szemben a gyakorlat azt mutatja, hogy a transzatlanti tömb viselkedik agresszorként. Németország újraegyesítése után Mihail Gorbacsov ígéretet kapott arra vonatkozóan, hogy a NATO nem terjeszkedik tovább a volt Szovjetunió érdekövezetéhez korábban tartozó országokra. Ezzel szemben a NATO két évtized alatt bekebelezte Kelet-Európát, és már Oroszország határainál tart.

Dorner szerint a mai nemzetközi környezet legnagyobb kihívása, hogy újra fel kell ismerni, ki barát, és ki ellenség. Az Egyesült Államok pedig a felszínes diplomácia mögött arra törekszik, hogy Európát elszigetelje potenciális szövetségeseitől, mert két kisebb rivális könnyebben kezelhető, mint egy új szuperhatalom.


http://hidfo.ru/2015/10/feltik-a-karrierjuket-de-nem-fogadjak-el-a-transzatlanti-remalmot/

Szíria: az orosz beavatkozásnak vannak nagyon aggasztó elemei

Az orosz beavatkozás Szíriában nyilvánvalóan “game changer”, vagyis olyan új tényező, amely alapjaiban változtatja meg a helyzetet – hangoztatta hétfőn, az Európai Unió külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője újságíróknak nyilatkozva.

Hozzátette, hogy az orosz fellépésnek vannak “nagyon aggasztó elemei”, például Törökország légterének megsértése. Az uniós diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy a légicsapásoknak az Iszlám Állam (IÁ) és az ENSZ által meghatározott más terrorszervezetek ellen kell irányulniuk, s össze kell hangolni a nemzetközi közösség tevékenységét. Máskülönben ez nagyon kockázatos – húzta alá Federica Mogherini.

Mint mondta, arra számít, hogy a tagállamok egységesen kiállnak az ENSZ mellett, hogy elkezdődhessen a politikai átmenet. Bassár el-Aszad szíriai elnök szerepéről a külügyi főképviselő azt mondta: a konfliktus minden releváns tényezőjét le kell ültetni a tárgyalóasztal köré.
Az uniós tanácskozásra érkező külügyminiszterek is korábbi megnyilatkozásaiknál óvatosabban fogalmaztak a szíriai elnökkel kapcsolatban. Az uniós álláspont hivatalosan egyelőre az, hogy Aszadnak mennie kell, ám most több külügyminiszter is arról beszélt, hogy Aszadot is be kell vonni a politikai párbeszédbe, legalább annak érdekében, hogy az átmenetről lehessen vele tárgyalni. Ezt az álláspontot képviselte például a dán külügyminiszter, Kristian Jensen.

Linas Linkevicius litván tárcavezető arról beszélt, hogy Aszad “nem lehet része Szíria jövőjének”. Az orosz beavatkozással kapcsolatban elmondta: tartózkodni kell az egyoldalú akcióktól, a támadásokat az Iszlám Államra kell összpontosítani.

Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter is úgy vélte, hogy az orosz beavatkozás “bizonyos értelemben game changer”, és erre reagálni kell, mint mondta: az EU túl sokat spekulált Aszad jövőjével kapcsolatban, most viszont a jelenlegi helyzetet kell megoldani.

“Aszad ismét tényező lett, amit figyelembe kell venni. Vágyálmokra nem lehet stratégiát építeni, csak a valóságra” – húzta alá Lajcák, hozzátéve: “nem az a kérdés, kit szeretünk vagy kit nem, hanem, hogy ki számít, és Aszad most ismét releváns tényező”. Philip Hammond, az Egyesült Királyság külügyminisztere arra az álláspontra helyezkedett, hogy hosszú távon nem szabad Bassár el-Aszaddal számolni.

“Azzal kapcsolatban rugalmasak lehetünk, hogy hogyan és mikor távozik, de hosszú távon ő nem lehet megoldás, mert azzal az egész ellenzéket az Iszlám Állam karjaiba lökjük, és ezt semmi esetre sem akarhatjuk” – húzta alá Hammond.
(MTI)

Bajorország függetleníti külpolitikáját Németországtól?

Horst Seehofer bajor miniszterelnök szerint a szíriai válság nem megoldható Oroszország részvétele nélkül. A német katonai beavatkozást azonban semmilyen körülmények közt nem tartaná elfogadhatónak.

Seehofer a Die Welt napilapnak adott interjú során fejtette ki, hogy a továbbiakban készen áll közvetlen dialógust folytatni az orosz államfővel, annak érdekében, hogy a szíriai helyzetet minél hamarabb sikerüljön stabilizálni. A miniszterelnök szerint a nyugati országok eddigi beavatkozása nem vezetett semmilyen eredményre, csak a helyzet súlyosbodását idézte elő, és többek között ennek köszönhető, hogy év végére másfél millió bevándorló éri el Németországot. A politikus hangsúlyozta, hogy ennek megfelelően a német beavatkozást nem fogadná el, Vlagyimir Putyinnal viszont folyamatos egyeztetést folytatna, mert Oroszország stabilizáló erőként hatékonyan megoldhatja a szíriai válságot.

Csütörtökön Seehofer bejelentette, hogy amennyiben a szövetségi kormány nem hajlandó fellépni a bevándorlás azonnali leállítása érdekében, Bajorország Németországtól függetlenül fogja lezárni a saját határait. Pénteken a bajor kormány már azzal fenyegetett, hogy a szövetségi kormány tagjai alkotmánybíróság előtt kell feleljenek, amiért semmit nem tesznek az észak-afrikai és közel-keleti migránsok határon kívül tartása érdekében. Seehofer újabb nyilatkozata azonban azt mutatja, hogy Bajorország nem csak a belpolitika és rendfenntartás, de a külpolitika terén is hajlandó független lépéseket tenni, ha a szövetségi kormány paralizált állapotban, passzív megfigyelőként nézi az ország elözönlését.

A bajor hatóságok szerint szeptember 1. és október 3. közt közel negyedmillió bevándorló érkezett Bajorország területére. A miniszterelnök emiatt készen áll támogatni Oroszországot a szíriai válság mihamarabbi rendezésében – a térségben működő terrorszervezetek ugyanis a tömeges bevándorlás egyik hajtóereje. Ez a támogatás egyelőre diplomáciai jellegű; Seehofer egyértelművé tette, hogy a német katonai beavatkozást semmilyen körülmények közt nem fogja támogatni.

http://hidfo.ru/2015/10/bajororszag-fuggetleniti-kulpolitikajat-nemetorszagtol/