A külföldről finanszírozott
civil szervezetek és újságírók lépésről lépésre rontják a
közhangulatot, próbálják destabilizálni a társadalmat, minden baj
okozójának a kormányt téve meg. Egy Budapesten szerveződő Euromajdan
lehetőségeivel foglalkozott Gajdics Ottó publicisztikája.
Mintegy négy évvel ezelőtt zajlott le
Ukrajnában az Euromajdan nevezetű, külföldről finanszírozott
forradalom. A kormány megdöntése előtt G. Soros civil szervezetei
hozták össze a tömegdemonstrációkat, a már számos országban bevált
jelszavak mentén: jogállamiság, korrupcióellenes harc, önkényuralom
elleni polgári engedetlenség. A Facebookon és balliberális
sajtóorgánumok hálózatában propagált tömegdemonstrációk egészen addig
békés jellegűek voltak, míg kellő tömeget nem sikerült mozgósítani a
forradalom beindításához. A békés tömegdemonstrációkra ekkor
rászerveztek néhány szélsőjobboldali szervezetet, és ezen a ponton
elszabadult a pokol Ukrajnában.
A radikális jobboldali szervezeteket
könnyű volt meggyőzni arról, hogy vegyenek részt a kormány
megdöntésében. Egyrészt, maguk is kormányellenesek voltak, így a
meggyőzéshez mindössze azt kellett elhitetni, hogy érdemes a
liberálisokkal együtt utcára menni. Emellett már csak az “orosz
gyarmati státusztól megszabadulás” ígérete kellett ahhoz, hogy a
nemzeti függetlenség jelszavának láttán tizenéves radikális jobboldali
fiatalokat sikerüljön beküldeni a húsdarálóba. A radikális vezetők
számára az is csábító volt, hogy megjelenési felületet kaptak olyan
sajtóorgánumokban, melyek korábban barbár neonáci fenyegetésként
beszéltek róluk.
Az Euromajdan során
közel 130 ember
veszítette életét (ennyit sikerült azonosítani). A halálos áldozatok
többsége civil volt, de az összecsapások során 18 rendőrt is megöltek.
Ennek tudatában érdemes olvasni a
Magyar Idők
hasábjain Gajdics Ottó publicisztikáját, ami annak lehetőségével
foglalkozik, hogy a Soros-hálózat Budapesten is Euromajdant akar
szervezni. Félreértés ne essék: G. Soros maga is elismerte, hogy ő hozta
létre azt a pénzügyi alapot, amiből a forradalom során mozgósítást
végző civil szervezeteket finanszírozták. Persze, lehet ezt is
letagadni, de ettől függetlenül az interjú leirata
elérhető a CNN weboldalán (itt, erre a szürke linkre kattintva). Soros 2014-ben szó szerint ezt mondta az ukrán forradalom kapcsán:
“Igen,
létrehoztam egy (pénzügyi) alapot Ukrajnában, mielőtt Ukrajna
Oroszországtól függetlenné vált. Ez az alap azóta is működik, és fontos
szerepet tölt be a mostani eseményekben.”
Tehát ez a kijelentés nem valamiféle szélsőjobboldali összeesküvés-elmélet vagy üres kormánypropaganda, hanem G. Soros maga is elismerte, hogy az ő vagyonából sikerült beindítani az Euromajdant,
és ez a nyilatkozat – angol nyelven – máig elérhető a CNN felületén,
amire nyugatorientált személyek rendszerint hiteles sajtóorgánumként
tekintenek. Árulkodó, hogy ennek ellenére a liberálisok mégis tagadják,
milyen szerepet tölt be Soros vagyona a kormányok elmozdításában.
Hogyan lehet letagadni valamit, ami tényleg ott van, és ő maga mondta szó szerint?
A Magyar Idők hasábjain megjelent
publicisztika szerint ez a tagadás is szerves részét képezi a
forradalom beindítás stratégiájának.
“A migránssimogató globalisták
számára terv tehát egyáltalán nem létezik. Ezért keresik oly bőszen,
ezért kérik számon cinikusan a nemzeti oldalon és a nemzeti kormányon,
hol a Soros-terv. Mindezt úgy, hogy a DC Leaks kiszivárogtatott jó
néhány dokumentumot, amelyek konkrét útmutatást tartalmaznak arra
vonatkozóan, hogyan tudják az unió döntéshozóit használni céljaik
elérése érdekében a Soros által pénzelt, civilnek hazudott, de
politikai tevékenységet folytató szervezetek” – írta.
Gajdics Ottó szerint ráadásul
Magyarország különleges szerepet tölt be a nemzetközi Soros-hálózat
forradalmi törekvéseiben, mert idehaza működik az az oktatási
intézmény, ami összefogja a forradalom során felhasznált civil
szervezetek meghatározó alakjait.
“A kiszivárogtatott anyag szerint a
budapesti CEU-n találkoztak azok az aktivisták, akik annak idején
tevékeny szerepet vállaltak az ukrán válság előidézésében. Emlékszünk,
az a projekt nagyon sok halálos áldozatot követelve ugyan, de annyira
jól sikerült, hogy Ukrajna azóta sem tért igazán magához.”
A Soros-hálózat tagjai azonban tagadják,
hogy egy nemzetközi terv végrehajtására alkalmaznák őket. De miért
szükséges ez a tagadás? Az ukrán Euromajdan esete azt mutatja, hogy önmagában
a civil szervezetek hálózata nem elég egy forradalom beindításához.
Ehhez más politikai erőket is be kell vonni a kormánydöntési kísérletbe. A külföldi tervezettség tagadása pedig megkönnyíti a közeledést azok felé, akik a haza iránti elkötelezettségből politizálnak.
Ennek okán, a halálos áldozatok kapcsán
érdemes visszatérni a radikális jobboldal felelősségére. Az ukrán
forradalmat ugyanis nem a civil szervezetek és romkocsmás liberálisok
robbantották ki. Velük mindössze a nagy létszámú tüntetéseket tudta
megvalósítani a Soros-hálózat. Azt a tüntetést, ami kivonul plakátot
mutogatni, de utána hazamegy. Az erőszak és az összecsapások akkor
kezdődtek, amikor sikerült bevonni az erőszakkomponenst a
kormányellenes tüntetésekbe. Ukrajna esetében ez
Lengyelországban katonai kiképzésben részesült nemzeti-radikális aktivistákat
jelentett. Ők voltak azok, akik a fizikailag mindenre alkalmatlan
liberálisok helyett elvégezték a piszkos munkát. Azt gondolták,
szövetségre
lehet lépni a liberálisokkal, és miután együtt elmozdítják a közös
ellenséget, majd folytatják a korábbi politikai harcokat, mintha mi sem
történt volna – de elárulták őket. Kaptak sajtójelenlétet, pénzt,
fegyvereket, hogy ezáltal hasznosabbak legyenek a kormány
elmozdításában. Majd a forradalom után, amelyikük még nem halt meg
Kijevben, azt a frontra küldték meghalni az újdonsült szövetségesek.
17-18 éves fiatalok haltak meg a
fronton. Nem egy magasabb ügy érdekében; egyszerűen azért, mert ez a
Soros-hálózat nem egy politikai erő, amire szövetségesként lehet
tekinteni, hanem egy külföldi ügynökhálózat, aminek eldobható eszközök
kellenek. Az Euromajdan során egyértelművé vált: a liberálisoknak a
legjobb “szövetséges” a radikális jobboldal, mert ha sikerül
felhasználni a kormány elmozdítására (majd továbbküldeni a frontra
meghalni), az is jó – de ha nem sikerül, és a liberálisokkal összefogás
miatt hagyják ott saját hívei, nekik az is jó; máris egy riválissal
kevesebb fenyegeti a liberális demokráciát. Az sem véletlen, hogy
Ukrajnában néha
felrobbantanak egy szélsőjobboldali politikust
a nyílt utcán. Valaki elvarrja a szálakat, és úgy tűnik, ez jár azoknak
a szövetségeseknek, akik tovább akartak politizálni a közös ellenség
félreállítása után. A Soros-hálózat nem osztozik a hatalom
gyakorlásában.
http://www.hidfo.ru/2017/10/a-soros-halozat-nem-osztozik-a-hatalom-gyakorlasaban/