Mikl-Leitner hidfo.ru
Az osztrák belügyminiszter keddi nyilatkozata szerint Ausztria hivatalos úton magyarázatot követel arra vonatkozóan, hogy a német és amerikai hírszerzés osztrák hivatalokra és vállalatokra is kiterjesztette megfigyelési programját.
Miután a német sajtóban kirobbant az újabb megfigyelési botrány, miszerint a Bundesnachrichtendienst közreműködött az amerikai National Security Agency európai megfigyelési programjában és amerikai megrendelésre tartott megfigyelés alatt európai vállalatokat és vezető politikusokat, Ausztria jogi eljárást indított “ismeretlen tettesek” ellen az ország elleni kémtevékenység gyanújával.
A német sajtóorgánumokban nyilvánosságra hozott információk szerint a BND az amerikai NSA megrendelésére folytatott megfigyelést többek között a francia államfő, külügyminisztérium és az Európai Bizottság ellen. A megfigyelést a német hírszerzés nem független cselekvőként végezte, hanem amerikai megrendelésre, az NSA által adott célpontokon. A német BND nem csak politikusok, nagyvállalatok és európai hivatalok megfigyelését folytatta az NSA megrendelésére, de mint kiderült, az amerikai hivatal több mint 800 ezer IP címet, telefonszámot és e-mail címet osztott le, amit a német hírszerzés kellett figyeljen, miközben az NSA-nak folyamatos adatszolgáltatást biztosítottak.
Mikl-Leitner szerint egyelőre nincsenek konkrét bizonyítékaik az ügy Ausztriára vonatkozó részét tekintve, de feltételezik, hogy a tevékenység Ausztriára is kiterjedt, emiatt rendelték el a vizsgálatot. A belügyminiszter szerint egyelőre megpróbálják diplomáciai és jogi úton rendezni a kialakult helyzetet.
A Bild német napilap eközben azzal vádolja Berlint, hogy továbbra is együttműködik Washingtonnal az ügy eltussolásában. Thomas de Maizire német belügyminiszter ugyanis tagadja azon információkat, miszerint 2008 óta tudomása volt minderről. Angela Merkel szerint jelenleg “konzultálnak” az Egyesült Államokkal, a főkancellár annyit nyilatkozott ez ügyben, hogy szövetséges országok nem kellene kémkedjenek egymás után. A tények azonban azt mutatják, hogy az amerikai hírszerzés egyáltalán nem szövetségesként, hanem vazallusként használta a német szolgálatokat. A BND ugyanis az NSA által leosztott munkát végezte el, és miközben a német hírszerzés teljes adatszolgáltatást biztosított az amerikaiaknak, ugyanez nem állt fenn fordított irányban, tehát az információáramlás egyirányúsága az amerikaiak javát szolgálta az európai országok ellenében.
Az ügynek azonban jól körülhatárolható előzményei vannak; az Egyesült Államok az utóbbi évek során oly mértékben fokozta az Oroszország elleni propagandatevékenységet, hogy elkezdték bevonni a rendszerint diszkréten kezelt kémügyeket a politikába. Washington eközben elkövette azt a hibát, hogy feltételezte, ő lesz elsődleges cselekvő az európai kémbotrányok kirobbantásában. Január 27-én azonban Anna Chapman – akit 2010-ben tartóztattak le az amerikai hatóságok kémkedés vádjával, majd kiutasították – az orosz Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, Washington alapvető etikai hibát vét azzal, hogy a kémügyeket megpróbálja bevonni a politikába. Chapman nyilatkozata egy utalás volt arra vonatkozóan, hogy amennyiben az amerikaiak bevonják a politikába a kémügyeket, nem várhatják el a másik féltől, hogy az tartsa magát a kényes eseteknél megszokott diszkrécióhoz. Ha az amerikaiak kémügyeit bevonnánk a politikába, az minden bizonnyal nagyobb vihart kavarna az alapvetően nyugatellenessé váló Kelet-Európában, mint amennyire az orosz ipari kémkedés érdekli az embereket. Európában pedig nagy vihar közeleg, és mint Ausztria esete is mutatja, a botrány egyre közelebb ér a kelet-európai országokhoz.
Hazánkban szintén sok mindenre fény derülhet a közeljövőben. Egyes magyarországi sajtóorgánumok ugyanis feltűnően gyakran hoznak le olyan publicisztikákat, melyek később az amerikai külügy hivatalos állásfoglalásai előfutárának tekinthetők. Nem túlzás kijelenteni, hogy egyes kelet-európai sajtóorgánumok máig az amerikai külpolitikának alárendelve cselekszenek.
2014-ben – az épp javában zajló választási kampány idején – az Index.hu liberális hírportál publicistája saját bevallása szerint is egy Oroszországban halálra ítélt orosz-amerikai kettős ügynököt kérdezett meg Kovács Béla ügyéről, mikor megkezdték a Jobbik politikusa elleni lejárató kampányt. A karaktergyilkosságra a választásokat megelőzően került sor, vagyis aki információkat szolgáltatott a magyarországi sajtóorgánum számára, annak célja volt a választási eredmények befolyásolása. Azt követően az Index.hu Szijjártó Péter ellen kísérelt meg egy újabb karaktergyilkosságot. Hetekkel később kiderült; Washington nem fogadja külügyminiszteri szinten Magyarország külügyminiszterét, és a lejárató kampány az amerikai külügy tevékenységével összhangban zajlott.
Amerikai ügynökök tevékenységének nyilvánosságra hozatala minden bizonnyal robbanásszerű hatást gyakorolna a mindinkább nyugatellenesé váló Kelet-Európában, – főként Magyarországon, ahol az elmúlt 25 évben a nyugati befolyás formálta a belpolitikát. A jelenkor nemzetközi környezetéből adódik, hogy az Európában zajló nagy változások Németországban kezdődnek. Mindez azonban nem jelenti, hogy ne érnének el Kelet-Európába.

http://hidfo.ru/2015/05/tovabb-gyuruzik-a-nemet-megfigyelesi-botrany/