Washington mindenesetre úgy döntött, hogy a Hormuzi-szoroson áthajózó, amerikai regisztrációjú teherhajók mindegyike kíséretet kap a térségben tartózkodó amerikai hadihajók valamelyikétől.

htka.hu/wp-content/uploads/2015/05/USS_Farragut99_Turn_Burn-600x347.jpg
Az aktuálisan a térségben tartózkodó amerikai hadihajók egyike, az Arleigh Burke osztályú romboló, a USS Farragut. Ez a hadihajó reagált a Maersk Tigris által leadott vészjelzésre. | Fotó: U.S. Navy

Facebook oldalunkon írtuk múlt hét kedden, hogy az Iráni Forradalmi Gárda megállásra, illetve a Hormuzi-szorosban húzódó hajózási útvonalról letérésre szólította fel a Marshall-szigetek zászlaja alatt hajózó, a Rickmers Shipmanagement által kezelt és a Mersk Line részére bérbe adott Maersk Tigris konténerszállító hajót. Miután az ennek nem tett eleget figyelmeztető lövéseket adtak le, majd miután a dán vállalat flottájába tartozó hajó ezt követően engedelmeskedett a fedélzetére léptek és a Tigris Bandar-Abbász kikötőjének közelében horgonyzott le. Az Automatic Identification System (AIS) adatokkal is dolgozó hajókövető oldalakon, mint például a MarineTraffic látható, hogy a szóban forgó konténerszállító továbbra is az iráni kikötővárosnál vesztegel.

Az irániak egyébként a Tigris elfogása előtt egy másik Maersk Line-os hajót, az amerikai zászló alatt hajózó Maersk Kensington-t is megpróbálták megállítani: az április 24-én 4 iráni járőrhajó által körbevett hajó kapitánya szintén nem állt mag az irániaknak, akik egy ideig köröztek a hajó körül, ám végül nem kényszerítették megállásra.

A Maersk Tigris elfogása utáni napokban az iráni külügy kijelentette, hogy a feltételezésekkel ellentétben szó sincs a jemeni események miatti retorzióról, mindösszesen arról van szó, hogy a Mersk Line tartozik egy iráni cégnek.

Amiben egyébként az a legszebb, hogy a dán cég állítása szerint erről nem is tudott, lévén nem értesítették őket. Az ügy 10 évvel ezelőttre nyúlik vissza, mikor is a társaság egy iráni megrendelőnek szállított árút konténerekben Dubajba. Ahol aztán senki nem jelentkezett értük, így azok végül megsemmisítésre kerültek a helyi hatóság által.

Szóban forgó, meg nem nevezett iráni cég erre 4 millió dollárra akarta beperelni a dán céget, ám több iráni bíróság is elhajtotta őket, nem foglalkozván a kérdéssel. Végül valahogy csak tárgyalásokra került sor, mert Irán dániai nagykövetsége szerint az évek alatt mindkét fél számos bírósági megjelenésen vett részt. Elmondásuk szerint a teheráni dán nagykövetségnek tudnia kellett az ügy idei végkimeneteléről is, lévén elvileg tájékoztatva voltak az évek alatt az üggyel kapcsolatban.


HTKA.hu