“Kedves elhunyt” – kezdi levelét az Elmű

És nem, ez nem egy Örkény egyperces első mondata, hanem állítólag az áramszolgáltató hivatalos levele. Mégis mit gondolhatott az, aki ezt fogalmazta, kinyomtatta, aláírta?

Kedves Homár!

Sajnos kénytelen vagyok végigcsinálni egy haláleset ügyintézését, ami első ránézésre könnyűnek tűnt, de a valóságban nem is olyan egyszerű. A szolgáltatók valamiért tabunak tekintik a halálesetet, honlapjaikon (ha van is), az erre vonatkozó eljárás egyszerűen hiányzik.

Nyugdíjas anyósom egyedül élt, albérletben, egy bankszámlán kívül semmilyen vagyontárgya nem volt. A lakást nyilván rövid időn belül ki kellett üríteni, szolgáltatásokat lemondani. Gondoltam, talán ez nem lesz túl bonyolult, pedig de:

– a Posta nem továbbítja a leveleit a mi címünkre, mert ezt a (természetesen fizetős) szolgáltatást csak a címzett igényelheti. Vagyis az elhunytnak kéne aláírnia a nyomtatványt.
– a DIGI a bejelentés napjától hajlandó lezárni a szolgáltatást. Nyomatékos jelzésünk ellenére a végszámlát az elhunyt elektronikus ügyfélkapujára küldték, újabb levélváltás után derül ki, hogy a túlfizetést majd egy külön nyomtatványon az kérvényezheti, aki a hagyatéki eljárásban a jogos örökös.
– a hagyatéki eljárást a jegyző indítja (amikor akarja), ebbe senkinek semmi beleszólása nincs, “majd jön az értesítés” (másfél hónapja várjuk).
– a Telenor semmilyen formában nem hajlandó a fennmaradt kb. 6.000 Ft feltöltőkártyás összeg másik feltöltős telefonra való átküldésére, “beszéljük le a kártyáról”, ha van hozzá kedvünk.
– a Nyugdíjfolyósító 09.03-án kelt levelében felszólított, hogy a következő havi nyugdíj nem jár, azt haladéktalanul fizessük vissza a mellékelt csekken. A nyugdíj 09.12-én érkezett volna..
– a Bank nem szünteti meg a számlát, hiába voltam nyilvántartva, mint teljes jogú eljáró személy. Kérésemre a számlát zárolták, aztán 12-én felhívtak, hogy megérkezett a nyugdíj, fogadjuk-e? Megszüntetni csak a hagyatéki után a jogos örökös, blablabla..
– de a biztosítékot végül az ELMŰ verte ki. Az óraállást csak a lakás tulajdonosának aláírásával fogadják el, ez érthető. Két levelet kaptunk (természetesen a régi címre): egy lezáró számlát, amin 5.000 Ft tartozás van, csekk nélkül. Gondolom ezt is csoportossal akarják majd behajtani, kíváncsi leszek a Bank reakciójára. A másik levél viszont felháborító: “Kedves “elhunyt”! Értesítjük, hogy elfogadtuk(!) felmondását. Az eljárás lezárásához már csak egy személyes találkozás van hátra, amelyben ellenőrizzük az óra műszaki állapotát. Ehhez kollégánk telefonon fog Önnel időpontot egyeztetni.” Hát sok sikert kívánok hozzá!

Nem értem, miért kell hátsó irodákban, titkos utakon, egy-egy jóindulatú ügyintéző segítségében reménykedve intézni ezeket az ügyeket (mert szerencsére akadnak ilyenek, és örök hála nekik!).
Nem értem, miért kell mindenhová legalább kétszer (de inkább háromszor) elmenni azért, hogy lezárhassuk ezeket az ügyeket. Miért nincsenek a szolgáltatóknál erre kialakított eljárások, nyomtatványok, stb.?

Csendes javaslatom: nem lehetne mondjuk mindjárt a halotti anyakönyvi kivonaton megjelölni egy eljárásra jogosult személyt (pl. aki fizeti a temetést is, hiszen rendszerint a temetési vállalkozó intézi az anyakönyvet), és a hátoldalán vezetni a kifizetéseket-befizetéseket (mint ahogy a születési anyakönyvi kivonat hátoldalán vezetik az igénybe vett támogatásokat)?

Illetékesek, kérlek, lépjetek az ügyben!

Köszönet és üdvözlet:
G.
(homar)