A KÉT JÓMADÁR
Ismerkedjünk meg “hőseinkkel” – nem árt! (Már csak hogy lássuk, kik ellen is harcol a Donyec-medence népe.)
Ime az egyik. Ő Igor Kolomojszkij
 milliárdos oligarcha, a kijevi puccs egyik legfőbb hazai szponzora. 
Jutalmul hitbizományba kapta Dnyepropetrovszk városát és a hasonló nevű 
megyét, melyek azóta is nyögik véres, rettegett uralmát, hogy március 
elején ott sikerült elfojtani a népfelkelést.

 IGOR KOLOMOJSZKIJ AZ ÉRTELMI SZERZŐJE A MÁJUS 2-I BORZALMAS VÉRFÜRDŐNEK OGYESSZÁBAN.

A másik “előkelő idegen” OLEG LJASKO.
 Parlamenti képviselő, elvakult oroszgyűlöletéről, szélsőséges 
demagógiájáról híres – egyike azoknak, akik kíméletlenül belefojtják a 
szót az ukrán parlamentben mindazokba, akik a jelen körülmények között 
még próbálnának szót emelni valamiért.

Oleg Ljasko egy kisebb, ugyancsak fasiszta tömörülés, a Radikális Párt elnöke.
 Részt vett a május 25-i “államfőválasztáson”, ahol második helyezést 
ért el – igaz, alaposan lemaradva (7 %) a győztes, és a Nyugat által 
erőteljesen futtatott Valcman-Porosenkótól (42 %).
 Fiatal korában – 
az áhított képviselői helyért – odaadta magát egy kéjsóvár idősebb 
képviselőnek, ami azóta is meghatározza szexuális orientációját. 
Valamivel később csak azért nem ítélték el pedofíliáért (egy 
gyerekotthonból két kamaszfiút vitt magával krími nyaralására), mert már
 védte mentelmi joga.
 Pszichológiai tény: a ferde hajlam és a pedofília nem ritkán párosul szadizmussal.

A februári puccsal jött el a nagy ideje
 Oleg Ljaskonak. Parlamenti képviselői mivolta sem zavarja abban, hogy 
igazi kedvtelésének hódoljon. Ljasko terrorbrigádot szervezett, “Ajdar” 
zászlóalj néven, és ha csak egy kis szabad ideje is van, nyomban 
szülőföldjén, a Donyec-medencében (azon belül is főként szülőföldjén, 
Luganszk megyében) terem, ahol megtorló különítménye élén járja a 
vidéket. Különösen akkor, ha az illető település, vidék a junta kezére 
került.
A szadista hóhérban egy gestapós 
vallatótiszt veszett el. Különös élvezettel keríti kézre a népi hatalom 
ilyen-olyan tisztségviselőit, akik módszeres lelki gyötréséhez nyomban 
hozzá is lát, megpuhítandó őket a későbbi kijevi (kín)vallatásokhoz. Ezt
 tette április elején Luganszk megye akkori, a nép által megválasztott 
kormányzójával, akire irodájában tört rá váratlanul és hurcoltatta 
Kijevbe; a Donyecki Népköztársaság első honvédelmi miniszterével, akit 
akkor és addig vallatott a donyecki repülőtér parkolójában, amíg a 
Kijevből külön odarendelt helikopter meg nem érkezett.
Saját kezűleg irányította, éjnek idején
 az egyik elővárosban annak a tisztségviselőnek a kézre kerítését, aki 
az adott településen a május 11-i népszavazást szervezte. A már 
elfoglalt Szlavjanszkban az ideiglenes polgármesterre rontott rá, akit 
hamarosan el is hurcoltak Kijevbe. A város június közepén történt 
elfoglalását követően személyesen irányította Mariupolban a népi hatalom
 helyi vezetői, tisztségviselői utáni hajtóvadászatot.
Az izgága demagógnak azonban immár 
saját bűntársaival is meggyűlik a baja. A különböző terrorbrigádokat ért
 vereségek nyomán egymásnak esett a két vérszomjas hiéna. Kolomojszkij 
Ljaskot hibáztatta a kudarcokért, és megüzente neki, hogy kitekeri a 
nyakát, ha a kezébe kerül. A gestapós hóhér sem maradt adós: nekitámadt 
az oligarchának, elmondta mindenféle hullarablónak és nyerészkedőnek. Ő 
tárta fel, hogy a dúsgazdag milliárdos még a katonák golyóálló 
mellényein is nyerészkedik: az általa nagy tételben fölvásárolt 
mellényeket többszörös felárral adta tovább annak a hadseregnek, amely 
már így is szegényebb a templom egerénél: már a katonák rendes 
fölszerelésére, ellátására sem futja, és a legtöbb helyen a katonák már 
szabályszerűen éheznek (ami tovább ássa alá az amúgyis egyre inkább 
hanyatló harci morált körükben).
Mindkét jómadár előkelő helyen szerepel
 az Orosz Állami Nyomozati Hatóság körözési listáján – amit a hatóság 
háborús bűntettekért, a hadviselés szabályainak súlyos megsértéséért 
adott ki nem csupán a legtöbb ukrán vezető politikus, de beosztottaik 
ellen is. Igor Kolomojszkij ellen, távollétében, már ki is adták a 
letartóztatási parancsot.
 (“f” monogrammú olvasónk irása)
 
 
 
 
          
      
 
  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése