Az Index elismeri, hogy a CIA puccsot szervezett Magyarországon

Tegnapi képernyőmentés az Index.hu címlapjáról

Az Index.hu elismeri, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség puccsot szervezett az Orbán-kormány ellen. Egy tegnapi cikkük címe, miszerint lesz-e újabb puccskísérlet, legalábbis arra enged következtetni, hogy egy puccskísérlet már történt, ők most egy második puccskísérlet lehetőségeivel foglalkoznak.

A cikk hosszas fejtegetés után végül arra a következtetésre jut, hogy az Orbán-kormány hason kell csússzon az amerikaiak előtt, ha nem akarja, hogy Magyarország Oroszország szövetségeseként legyen számon tartva, ami Washington részéről “agresszívabb, kezdeményezőbb fellépést” vonna magával.

“Mindez pedig egy, a korábbiaknál jóval erőteljesebb, ráadásul kétpárti támogatottságú, agresszívabb és kezdeményezőbb fellépést jelentene a Kreml, és annak szatellitországai, szövetségesei ellen – Orbán Viktornak eléggé küzdenie kell majd, hogy ő maga ne sorolódjon ide.” – írták.

A cikk ráadásul utalást tesz arra, hogy ennek a korábbi puccskísérletnek része lehetett a 2014 végén kezdődő budapesti tüntetéshullám; a puccskísérlet és az Orbán-kormány viszonyának illusztrálásaként egy 2014 októberi tömegdemonstrációról készült fotót tettek közzé.

http://www.hidfo.ru/2016/11/az-index-elismeri-hogy-a-cia-puccsot-szervezett-magyarorszagon/

Lemondott az Index.hu igazgatósági tagja

Egy képernyőmentés az Index címlapjáról

Lemondott az Index.hu Zrt. igazgatósági tagja, Balogh Gabriella. Simicska Lajos újsága szerint egy befolyásos oligarcha kádere bukott el az ő személyében.

“Spéder Zoltán üzletember egyik legfontosabb bizalmi embere lemondott az Index.hu Zrt. igazgatósági tagságáról. Balogh Gabriella több mint hét év után távozik az Index.hu portált kiadó vállalat vezetői posztjáról.” – írja a Magyar Nemzet. Simicska lapja szerint az oligarcha minden fontos gazdasági pozíciójától megszabadult, miután a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átfogó vizsgálatot indított a CEMP csoporttal szemben.

Napokkal Balogh lemondása előtt a 888.hu arról számolt be, hogy átmenetileg leállt az Index. Az amerikai titkosszolgálatokhoz köthető liberális hírportál több mint egy órán át nem volt elérhető, saját bevallásuk szerint karbantartási munkálatok miatt.

http://www.hidfo.ru/2016/11/lemondott-az-index-hu-igazgatosagi-tagja/

Németország vonzóvá tenné magát a képzett migránsok számára

Kétmillió migráns özönlött be Németországba egy év alatt, de mindössze 5900 főt tudtak felvenni magas képzettséget igénylő munkakörökbe. A német parlament új törvényt hoz a migránsok foglalkoztatásának előmozdítása érdekében.

A szociáldemokrata párt előállt egy új törvénytervezettel, amely arról döntene, hogy még több, magasan képzett külföldi munkást kell hozni az országba. Az SPD által előhozott törvénytervezet 25 ezer képzett, nem-európai munkás Németországba csalogatását jelölte meg célkitűzésként. A Deutsche Welle szerint a Németországba érkező magasan képzett migránsok megfelelő állásajánlatot kapnának, emellett ingyenes oktatásban és nyelvoktatásban részesülnének.

Az SPD frakciójának elnöke, Thomas Oppermann ráadásul azt mondta, Németország olyan feltételeket kell teremtsen az országban, hogy az vonzó legyen a harmadik országból érkező migránsok számára, mert a tavaly kiadott 14000 munkavállalási engedélyből mindössze 5900 főt sikerült hosszú távon munkába állítani.

Pénzügyminiszter: azért engedjük be a migránsokat, hogy közösüljenek az európaiakkal

Oppermann emellett azt mondta, Németországban továbbra is elöregedő a lakosság, a német nők nem vállalnak elég gyermeket, emiatt csak a migránsok behozásával oldhatók meg a demográfiai válságból adódó gazdasági problémák.


http://www.hidfo.ru/2016/11/nemetorszag-vonzova-tenne-magat-a-kepzett-migransok-szamara/

Folytatódik a Matolcsy Saga: hantázott a jegybankelnök parlamenti meghallgatásán

Az év vége felé közeledve sem csitulnak a botrányos ügyek a jegybankelnök körül, pedig a lista már eddig is hosszú. Október elején írta meg az azóta felszántott Népszabadság, hogy a jegybankelnök Patai Mihály, az Unicredit Bank Hungary Zrt. igazgatójának lakását bérli, ezzel pedig számos ponton megsértheti a jegybank  belső etikai kódexét.

Matolcsy György a Parlamentben és egy hosszabb levélben cáfolta a vele kapcsolatos állításokat. A Parlamentben tett kijelentésével  azonban rögtön sikerült belefutnia egy nagyobb hazugságba, amikor azt mondta, hogy egy lejáratókampány és egy blöffsorozat része, hogy unokatestvére, Szemerey Tamás 600 millió forintot kapott volna a jegybanki alapítványoktól.

A jegybankelnök ügyei Rogán Antal viselkedésével egyetemben egyre kínosabbak a Fidesz számára, így talán nem a véletlen műve, hogy az ügyeket nyilvánosságra hozó Népszabadságot egyik napról a másikra beszántották.

Matolcsy és lakásügye

Október elején írta meg a Népszabadság, hogy Matolcsy György egy olyan budai luxuslakást használ, amelynek tulajdonosa nem más, mint Patai Mihály, az Unicredit Bank Zrt. vezérigazgatója. Patai Mihályt - aki egyben a Bankszövetség elnöke is - hosszú évtizedes barátság fűzi Matolcsy Györgyhöz, amelyet a bankadóval kapcsolatos kritikák sem rengettek meg. Mindez magánügyként is kezelhető lenne, ha nem arról lenne szó, hogy az MNB vezetője - aki egyben így a bankfelügyelet vezetője is -, az általa felügyelt bank vezetőjétől bérel lakást. Ezzel számos pontos sérülhet az MNB alapokmányában lefektetett előírás, amely alapján a jegybanknak az etikai szabályok betartásával, elfogulatlanul kell ellátnia a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletét és ellenőrzését. Az ilyen szoros kapcsolat pedig etikai szempontból számos ponton kifogásolható, és felmerülhet annak gyanúja, hogy a jegybank nem elfogulatlan Patai Mihály bankjával szemben.

Matolcsy György számára azért is kínos lehet, hogy nyilvánosságra került az ügy, mert számos múltbéli eseményt össze lehet kötni a Patai Mihállyal ápolt jó kapcsolatával. Például 2014-ben a jegybank jóval a piaci ár felett vásárolta meg az Eiffel Palace-t, a luxus irodaházhoz kötődő korábbi fejlesztéseket pedig nem más hitelezte, mint az Unicredit Bank. A megtérülés nem volt biztos az alacsony kihasználtság miatt, így mindenképpen jól jött a banknak, amikor a jegybank megvásárolta az ingatlant, mivel hatalmas kockázattól szabadultak meg.

A jegybankelnök nem mondott igazat...

Baloldali képviselők a Parlamentben is megkérdezték Matolcsy Györgyöt kínos ügyeivel kapcsolatban, a jegybankelnök azonban bulvárkacsának minősítette az összes esetet, és véleménye szerint csak lejáratókampány folyik ellene. Ennek a lejáratókampánynak a része, hogy a jegybankot a sajtó állandóan azzal vádolja, rengeteget költ luxustermékre, vagy éppenséggel arról cikkeznek, hogy a jegybanki alapítványok 600 millió forinttal segített ki unokatestvérét, Szemerey Tamást. Utóbbi viszont nem lejáratókampány vagy blöffsorozat része, hiszen a tavasszal nyilvánosságra hozott dokumentumokból derült ki, hogy a jegybank alapítványai valóban 600 millió forinttal támogatták a New Wave Production Kft.-t, am ely Szemerey Tamáshoz köthető. Matolcsy György egy másik rokona, Szemerey Gabriella pedig vezetői pozíciót tölt be a Pallas Athéné Domus Animae Alapítványban. Az MNB-alapítványok ráadásul nemcsak a New Wave-nek nyújtottak jelentős támogatást, hanem számos egyéb olyan cégnek adtak pénzt, ami Szemerey Tamáshoz köthető.

Az MNB-alapítványok kínos ügyeit tavasszal a Fidesz megpróbálta törvényekkel eltüntetni, azonban az Alkotmánybíróság elkaszálta a törvényt, és az alapítványok kénytelenek nyilvánosságra hozni, hogy mire hasznának fel több mint 250 milliárd forint közpénzt.

Matolcsy György így egyértelműen nem mondott igazat, amikor kijelentette, unokatestvére nem kapott pénzt az alapítványoktól, még akkor sem, ha mindenféle úton megpróbálják letagadni, hogy Szemerey tulajdonos lenne a New Wave-ben.

A jegybankelnök nemcsak a Parlamentben, hanem egy hosszabb levélben is cáfolni kívánta az ellene felhozott vádakat. A több helyen is ironikus és cinikus levél azonban számos pontján kérdéseket vet fel Matolcsy hitelességével kapcsolatban, hiszen a jegybankelnök szerint az alapítványok átláthatóan működnek, arról viszont nem esett szó, hogy ez az átláthatóság a sajtónak és Alkotmánybíróságnak köszönhető, hiszen ha Fideszen múlt volna, minden titkosítva lett volna.

Az MNB által felkért szakértők szerint sincs minden rendben az MNB-alapítványok körül, a Pallas Athéné-Alapítványok működése nem szabályos. Az alapítványok többsége nem tett eleget az adatszolgáltatási kötelezettségnek, így pedig nehézkes felügyelni a rájuk bízott több mint 250 milliárd forint sorsát, a jogi szakvélemény alapján ráadásul az MNB felügyelőbizottsága sem tudja megfelelően ellenőrizni a gazdálkodásukat.

Nem vállalja a kínos ügyeket...

Matolcsy György válaszaiból teljesen egyértelműen kivehető, hogy a jegybank elnök nem hajlandó vállalni kínos ügyeit, sem azokat, amelyek már jegybankelnöki tevékenységéhez köthetőek, sem azokat, amelyek még nemzetgazdasági miniszteri múltjából származnak. A jegybankelnök szerint például nem tartozik a Magyar Nemzeti Bank elnökének feladatkörébe, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium évekkel ezelőtt milyen döntést hozott, bár ezekért a döntésekért akkoriban nem mást felelt, mint Matolcsy György.

A Fidesz számára egyre kínosabb ügyek

Matolcsy ügyeit megszellőztető Népszabadságot azóta beszántotta a Fidesz, sajtóhírek szerint ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a lap egyre több kínos ügyet hozott nyilvánosságra, amelyek részben Matolcsyhoz, részben Rogán Antalhoz voltak köthetőek. A kormánypárt számára pedig egyre kínosabbak ezek az ügyek, mivel az urizálás és a korrupciógyanús ügyek még saját választóik körében is visszatetszést keltenek.

Talán nem véletlen, hogy Matolcsy esetében egy törvénnyel próbálták meggátolni, hogy mindenki megtudja, mire is költenek a jegybanki alapítványok, végül azonban felsült a Fidesz terve. A kínos ügyek eltakargatásának újabb lépcsője lehet a nem kormánypárti sajtó beszántása, ennek egyik lépcsője volt a Népszabadság megszüntetése. A folyamat végét nem látni, azonban a 2018-as választás közeledtével a Fidesz számára mindenképpen fontos, hogy hasonló kínos ügyek ne kerüljenek napvilágra, rontva a párt népszerűségét.

TényTár

Vesztésre áll Magyarország a kvótaperben

Előírhatja-e az Európai Tanács a tagállam számára menekültek kötelező befogadását? – erről szól a Luxembourgban folyó per.

„Pesszimistán látom a helyzetet a per végkimenetelét illetően, és bár jó lenne, ha Magyarország győzne az Európai Unió Bíróságán Luxembourgban, erős kétségeim vannak” – konkrétumok említése nélkül erről beszélt a Magyar Nemzetnek az Országgyűlés európai ügyek bizottságának tegnapi zárt ülése után Bana Tibor, a testület jobbikos alelnöke. A bizottság tagjai arról a kvótaperről hallgattak meg beszámolót, amelyben Magyarország megtámadta az Európai Tanácsnak, illetve az uniós államok bel- és igazságügyi minisztereinek azt a tavalyi döntését (az eddigi egyetlen ilyen döntést), amely előírta a tagországoknak migránsok betelepítését, illetve a velük kapcsolatos menekültügyi eljárás lefolytatását.

A bizottság Kecsmár Krisztiánnak, az igazságügyi tárca államtitkárának beszámolóját hallgatta meg a zárt ülésen, de ennek részletei nem ismertek. Bana Tibor a kvótaperre utalva annyit mondott, nehéz csata lesz, és azzal kapcsolatban is kétségei vannak, vajon az Európai Bíróságon objektíven zajlik-e le az eljárás. Bana Tibor szerint helyes, hogy a kormány „beleáll” ebbe a perbe, de az is lényeges lenne, hogy például a letelepedési kötvények megszüntetésével zárják ki, hogy gazdag migránsok vagy akár terroristák is bejuthassanak Magyarországra.

A kvótapert tavaly decemberben indította meg Magyarország és Szlovákia azután, hogy az EU bel- és igazságügyi tanácsa tavaly szeptember 22-én elfogadott határozata 120 plusz 40 ezer menedékkérő szétosztásáról rendelkezett, akik közül kötelező kvóták alapján 120 ezer embert kellene szétosztani a tagállamok között. A minősített többséggel hozott döntés értelmében Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene átvennie Görögországból és Olaszországból. A perbe később több ország is bekapcsolódott. Hazánk és Szlovákia mellett például Lengyelország, míg a másik, alperesi oldalon Németország, Olaszország, Görögország és további négy állam.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára még szeptemberben arról beszélt, év végére várható az első tárgyalás a kvótaperben, s a jövő év második negyedében születhet meg a bíróság döntése.

Ezzel kapcsolatban az európai ügyek bizottságának egyik szocialista tagja, Józsa István pesszimista. Szerinte ugyanis az eddigi tapasztalatok szerint két, két és fél év telik el, amíg jogerős döntést hoz a luxembourgi bíróság, vagyis elképzelhető, hogy még egy-másfél évet kell várni a döntésre. Hollik István, a testület KDNP-s tagja nem akart nyilatkozni az ügyben, a zárt ülésre hivatkozva.

Orbán Viktor egyébként október elején, parlamenti tájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta: ha az EU Bírósága hazánk számára kedvezőtlen döntést hoz a kvótaperben, akkor 1294 menedékkérőt be kell fogadni, illetve a menekültügyi eljárásukat itt kell lefolytatni. „Az Európai Unió már meghozott döntéseit sem népszavazással, sem alkotmánymódosítással nem lehet felülírni. Amit lehet, hogy az alkotmánymódosítás és a népszavazás után hozott uniós döntéseket nem engedjük hatályba lépni Magyarországon, mert azok ellentétesek a magyar alkotmánnyal” – fogalmazott.

http://vs.hu/kozelet/osszes/vesztesre-all-magyarorszag-a-kvotaperben-1108

Az ellenzék nem szavazta meg a kényszerbetelepítés tiltását

A Jobbik és a balliberális ellenzék nem szavazta meg az alkotmánymódosítást, ami előírta volna, hogy az Országgyűlés hozzájárulása nélkül az EU nem telepíthet be Magyarországra közel-keleti és afrikai migránsközösségeket.

Az ellenzéki pártok nem szavazták meg az alkotmánymódosítást, aminek elfogadása esetén Magyarországon törvénysértést jelentett volna, ha az Európai Bizottság megkezdi a migránskvóták alapján a kényszerbetelepítést.

Az Országgyűlés 131 igen és 3 nem szavazat mellett nem fogadta el a mai alkotmánymódosítást. A módosítás elfogadásához 133 szavazatra lett volna szükség, de mivel csak a Fidesz-KDNP szavazta meg a kezdeményezést, a kényszerbetelepítés tiltása nem kerülhet be az alkotmányba.

A szavazáson a liberális Fodor Gábor, Kész Zoltán és Kónya Péter szavazott nemmel, 65 képviselő pedig nem szavazott.

Vona Gábor politikai képességeit méltató cikk a Magyar Nemzetben. Simicska Lajos újsága szerint “eljött a bosszú ideje”.

A szavazás ideje alatt a Jobbik az LMP képviselőitől ismert módszerrel, kifeszített molinóval tiltakozott az ún. letelepedési kötvények ellen.

Az ellenzék távolmaradásának köszönhetően az Európai Bizottságnak nincs szüksége a magyar Országgyűlés jóváhagyására ahhoz, hogy közel-keleti és afrikai migránsközösségeket kezdjen betelepítni Magyarországra – legalábbis jogilag kérdéses a helyzet, mert nincs alkotmányban rögzítve, hogy Magyarország tiltaná az idegen népcsoportok mesterséges letelepítését. Emiatt a kormány azzal sem érvelhet Brüsszelben, hogy a kvótarendszer Magyarországon alkotmányba ütközne.

http://www.hidfo.ru/2016/11/az-ellenzek-nem-szavazta-meg-a-kenyszerbetelepites-tiltasat/

Medvegyev: összeomolhat a WTO

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök hétfőn annak lehetőségéről beszélt, hogy nemsokára összeomolhat a Kereskedelmi Világszervezet.

Medvegyev ma a kínai Államtanács elöljárójával folytatott megbeszélést követően azt mondta; “korábban azzal kapcsolatban voltak aggodalmaink, hogy a WTO milyen hatást fog gyakorolni országunk gazdasági helyzetére. Most azonban más jellegű félelmeink vannak: a WTO összeomolhat, és ennek eredményeként számos probléma merülhet fel a nemzetközi kereskedelem és a globális gazdaság alapvető folyamatainak szabályozásával.”

A WTO egy nemzetközi szervezet, amit abból a célból hoztak létre, hogy liberalizálja a nemzetközi kereskedelmet, valamint szabályozza a tagállamok közti kereskedelmi és politikai kapcsolatokat. Oroszország 2012 augusztusában csatlakozott a szervezethez.


http://www.hidfo.ru/2016/11/medvegyev-osszeomolhat-a-wto/

CETA: bürokraták kis csoportja ráerőszakolta saját akaratát Európára

Az Európai Unió és Kanada annak ellenére írta alá a CETA egyezményét, hogy Belgium egy régiója elutasította azt, emellett tömeges ellentüntetések zajlottak Ausztriában, Csehországban, Németországban, Franciaországban, Lengyelországban és Spanyolországban. Az EU az európai lakosság akarata ellenére kötötte meg ezt a szabadkereskedelmi megállapodást.

Egy cseh EP-képviselő, Jiri Mastalka szerint ez igen rossz üzenetet közvetít Brüsszelből a tagállamok lakossága felé. A politikus szerint maga a tárgyalási folyamat azt mutatja, hogy az Európai Uniót bürokraták kis csoportja irányítja, akik keresztülviszik a saját akaratukat, függetlenül attól, hogy mit gondol erről ötszáz millió európai.

“A tárgyalási folyamat megmutatta, hogy Brüsszelben a bürokraták a saját titkos boszorkánykonyhájukban senki által nem várt, de mindenki által elutasított meglepetéseket főznek ki.”

Mastalka emellett párhuzamot vont a CETA és az EU alkotmánya közt, amit 2004-ben nem ratifikált minden tagállam, ehelyett átvette a helyét a Lisszaboni Szerződés. Brüsszel akkor ugyanazzal a módszerrel vitte keresztül akaratát, mint amit most, a CETA esetében is láthattunk. Az uniós alkotmányt ugyanis elutasították a franciák és a hollandok. A Lisszaboni Szerződést pedig elutasították az írek, majd egy második népszavazáson mégis megszavazták, miután Brüsszel rendkívüli jogosultságokat ígért nekik. Mastalka szerint ugyanez mutatkozott meg a CETA esetében: Belgium egy régiója elutasította a szerződést, majd mégis elfogadta, miután Brüsszel külön megállapodást kötött velük az emberek háta mögött.

A képviselő elmondása szerint, bár az egyezmény addig nem lép életbe, míg az Európai Parlament jóvá nem hagyja, az Európai Parlamentnek a gyakorlatban nincs beleszólása ebbe, hiszen nem tudja nyomon követni a tárgyalási folyamatot.

Az EP-képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csak a választópolgárok által közvetlen megválasztott képviselők nem vehettek részt a tárgyalási folyamatban, de nem engedték a tárgyalások közelébe a szakszervezeteket, és a médiát sem. A multinacionális cégek azonban részt vettek a tárgyalásokon.

Ezáltal a CETA egy olyan egyezmény lett, ami a multinacionális cégek és egy nemzetközi elit érdekeit képviseli, az alkalmazottak érdekeit azonban nem védelmezi. Emellett az úgynevezett “demokráciát” is teljes mértékben megkerülték a szerződés megalkotásakor, hiszen a nyilvánosságnak semmilyen beleszólási lehetősége nem volt a tárgyalási folyamatba.


http://www.hidfo.ru/2016/11/ceta-burokratak-kis-csoportja-raeroszakolta-sajat-akaratat-europara/

Tucatnyi ellenzéki képviselőt tartóztattak le Törökországban

A török hatóságok pénteken letartóztatták a Kurd Népi Demokrata Párt több tucat képviselőjét. Az őrizetbe vett személyeket terrorcselekményekkel kapcsolatban kihallgatják.

Aznap egy török nagyvárosban újabb terrortámadás történt, melynek során kilenc ember életét veszítette, és több százan megsebesültek. A kormány a Kurdisztáni Munkáspártot vádolja a terrorcselekménnyel, melynek elkövetését később az Iszlám Állam nevű terrorszervezet magára vállalta. A robbantást követően a hatóságok azonnal letartóztatták a Kurd Népi Demokrata Párt számos képviselőjét, akiket most azzal vádolnak, hogy segítik a Kurdisztáni Munkáspártot az államellenes szervezkedésben.

Washington, Brüsszel és az ENSZ illetékes szervei egyaránt elítélték az ellenzéki politikusok letartóztatását.

Törökországban az elmúlt hónapok során több mint százezer embert bocsátottak el állami hivatalokból, illetve tartóztatták le őket, hiszen a tömeges intézkedés a júliusi, bukott puccskísérlet után kezdődött.

Hivatalos: amerikai NATO-vezető irányította a törökországi puccsot

A puccskísérletet követően a hadseregben, a bíróságokon, állami hivatalokban és az oktatásban történt tömeges elbocsátás ill. bebörtönzés. A pénteken őrizetbe vett képviselők mellett baloldali aktivistákat, újságírókat, akadémikusokat, kurd politikai aktivistákat tartóztattak le nagy számban.


http://www.hidfo.ru/2016/11/tucatnyi-ellenzeki-kepviselot-tartoztattak-le-torokorszagban/