Savas eső, akár Berlinben is

Tegnap óta nem tudták eloltani a lángokat a Kijev közelében felgyulladt olajtározón. A Kijevi Ökológiai és Kulturális Központ igazgatója, Vlagyimir Borejko eközben felhívta a figyelmet arra, hogy egy olyan ökológiai katasztrófa történik a szemünk láttára, ami csak a csernobili atomkatasztrófához mérhető.
A lángok átterjedtek egy az olajtározóhoz közeli farmra, ahol – mint kiderült – veszélyes vegyi anyagokat tárolnak, és a tűz hatására rákkeltő anyagok szabadultak el, de ha tovább terjed a tűz, az Európa egészére hatással lehet. Jelenleg a katasztrófa öt kilométeres körzetéből evakuálják a lakosságot. Borejko eközben annak lehetőségéről beszélt, hogy amennyiben nem sikerül megfékezni a lángokat, savas eső hullhat nem csak Kijevben, de akár Berlinben is.

Olekszandr Turcsinov mostanra nyilvánosan elismerte, hogy az égő olajtározótól alig 50 méterre a hadsereg egy vegyifegyver-raktára található.

http://hidfo.ru/2015/06/savas-eso-akar-berlinben-is/

A BRICS hamarosan túlszárnyalja a G7-et

A Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő, úgynevezett BRICS-államok együttes gazdasága két-három éven belül túlszárnyalja a hét legfejlettebb ipari állam, a G7 összesített bruttó hazai termékét (GDP) – mondta újságíróknak Alekszej Puskov, az orosz parlament külügyi bizottságának elnöke abból az alkalomból, hogy Moszkvában kedden először tartották meg a BRICS parlamenti fórumot.

2014-ben az „ötök” egyesített GDP-je már a világgazdaság 30 százalékát adta, ami ugyan kevesebb, mint a G7 hozzájárulása, de a különbség mindössze 7-8 százalék. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a BRICS teljesítményének összértéke vásárlóerő-paritáson számolva jelenleg 3250 milliárd dollár, ez az összeg a G7 esetében 3470 milliárd. Tekintve, hogy a BRICS-államok sokkal nagyobb növekedési dinamikát produkálnak, mint a G7, feltételezhető, hogy két-három éven belül az ötök lehagyják a heteket – mutatott rá Puskov.

A külügyi bizottság elnöke továbbá kifejtette, hogy a BRICS-fórum rendszeressé tételével a világ kiegyenlítettebbé és több pólusúvá válhatna, s a világ folyását nem az egyik ország másik feletti szupremáciája, hanem az érdekek egyensúlya határozhatja meg.

2006-os megalapítása óta a BRICS csoport számos projektet javasolt a tagot közötti üzleti kapcsolatok javítása érdekében. 2014 júliusában például megállapodtak egy 100 milliárd dollár alaptőkéjű fejlesztési bank létrehozásában, amellyel ellensúlyozni kívánják az IMF és a Világbank befolyását. A bank várhatóan a csoport idén júliusi, az oroszországi Ufában tartandó csúcsértekezletén startol el, s Vlagyimir Putyin orosz elnök további 100 milliárd dollár valutatartalékot készül hozzácsapni a meglévő alaptőkéhez.
(napigazdasag)

Bal-Rad komm: “…feltételezhető, hogy két-három éven belül az ötök lehagyják a heteket…”

Nem véletlen, hogy az atlantista pénzügyi-gazdasági-politikai-és katonai latorszövetségek kétségbeesetten igyekeznek tető alá hozni egy valamiféle Amerika irányította “szabadkereskedelmi zónát”! Néhány éven belül ugyanis végleg padlóra kerülhetnek minden téren, hiszen a piacaik veszni látszanak. Márpedig a növekedéshez piacokra volna szükségük. Nagy piacokra!

Ezek a piacok viszont-micsoda véletlen-zömmel a BRICS-országok. Voltak.

Az új Wifi rendszer akkor is követ, ha nincs nálunk mobil

Az új wifi nyomkövető rendszer számon tarja az embereket, akkor is, ha nincs náluk telefon.

A wifi hálózatok lassan szinte minden területet lefedő jelenlétével kapcsolatban sok szakember kongatta már meg a vészharangot.

Hamarosan azonban egy új tényező is belép majd a képbe, mégpedig olyan wifi jelek formájában, amelyek akkor is képesek beazonosítani és nyomon követni egy személyt vagy csoportot, ha nincs náluk wifi hálózatra kapcsolható eszköz.

A modern technológia egyik jellemzője a többcélú felhasználás. Nem véletlen tehát, hogy a célközönséget az éppen terítéken lévő technológia előnyeivel próbálják megpuhítani, mielőtt annak sötét oldaláról egy szó is esne.

A kutatók az emberek nyomon követésének láthatatlan és egyre tolakodóbb módszereivel állnak elő. Nézzük meg, hogyan jutottunk el oda a wifi hálózatok esetében, hogy ma már azokat is képesek megfigyelni, akik esetleg ellenálltak a hálózatra kötött kütyük csábító világának.

Kicsit kevesebb, mint két évvel ezelőtt jelent meg a wifi egyik bővített képességekkel rendelkező változata, a WiTrack, ami magyarra fordítva valahogy úgy hangozna, hogy „wi(fi) követés” és ami egy Wi-Vi nevű MIT találmány továbbfejlesztése.

A Wi-Vi lényege, hogy a kutatók, dupla jelek segítségével, képesek egy fal mögötti célpont mozgását követni, annak pontos képét azonban nem tudták meghatározni.

A WiTrack ezzel szemben nagyon pontos helymeghatározásra képes, mégpedig rádiójelek segítségével. Az MIT így magyarázza a módszert:

A WiTrack különleges rádiójelek segítségével határozza meg egy személy helyzetét és mozgását. A rendszer több antennát használ, egyet jeladásra és hármat a beérkező jelek vételére.

A különböző antennák között leadott és fogadott jelek segítségével kirajzolja a felhasználó alakját, a testről visszaverődő jelek alapján pedig meghatározza az antenna és a személy közötti távolságot. A vezeték nélküli jelekre támaszkodó nyomkövető módszerekhez képest a WiTrack jelentősen pontosabb mozgáskövetésre képes.

Az MIT a rendkívül olcsónak számító technológia hihetetlen előnyeit ecseteli és nem meglepő módon egyetlen negatívumot sem említ. Még a videojátékok kedvelői számára is van néhány bátorító szava:

Képzeljük el, hogy kedvenc játékaink, például a CAll of Duty vagy a Battlefield során úgy irányíthatjuk virtuális hadseregünket, hogy közben szabadon járkálhatunk a lakásban.

Igen, képzeljük el milyen csodálatos lesz, ha a fiatalok még jobban rászoknak ezekre a játékokra, miután már a számítógéptől távol se kell majd felfüggeszteniük virtuális életüket…

Az igazi marketing fogás azonban még csak ezután következik:

A kutatók úgy gondolják, hogy a Wi-Vi segítségével lehetséges lesz túlélők után kutatni egy összeomlott épületben, vagy számon tartani és nyomon követni a bűnözőket. A Wi-Vi olcsó, kompakt és könnyű, így a kiskereskedelmi felhasználók számára is ideális lehet a személyi biztonság területén.

Az MIT azóta egy WiZ nevű, továbbfejlesztett rendszerrel is kijött, amiről az Extreme Tech a következőket írta:

A testen hordott számítógépek korában a WiZ komoly szerepet játszhat az emberek mozgásának és életjeleinek követésében, főleg, hogy mindezt bármilyen külön kütyü nélkül megteheti. Nem túl nehéz egy olyan hálózatot elképzelni, amiben mindenkinek a mozgását követik egy adott területen belül, kiegészítve például egy személyazonosításra is alkalmas jelrendszerrel. Ez egyaránt jó hír azok számára, akik imádják folyamatosan mérni sportteljesítményüket agy figyelni egészségüket, és Nagytestvérnek is, aki semminek sem örül jobban, mint amikor alattvalóit energiatakarékosan tarthatja szemmel.

A GIGAOM nagyon találóan így vezette fel a témával kapcsolatos cikkét: „a bújócskának végleg vége”.

Forrás: activistpost.com
http://idokjelei.hu/2015/06/az-uj-wifi-rendszer-akkor-is-kovet-ha-nincs-nalunk-mobil/

Szomszédolás

Sztyepan Poltorak kijevi hadügyér Nyalókakirály minden hit-és trónhű alattvalóra ma ráhozta a szívbajt.

Donbassz hadserege 42 500 főt számlál, és 556 tankot! Ez egy akkora erő, amely egy átlagos európai országnak bőven elegendő! És ez az erő akar rárohanni Őfelsége birodalmára. A Medve segítségével!-riogatta az udvaroncokat Poltorak. Majd azzal a döbbenetes hírrel állt elő, hogy az orosz védelmi miniszter nem akar vele beszélni. “Hívogatom-hívogatom telefonon Szergej Sojgut, de mindig csak azt mondják, hogy nincs ideje”-kesergett Nyalókakirály hadügyére.

Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jót mosolyoghatott Poltorak rémisztgetén. Az orosz külügyminiszter abbéli gyanújának adott hangot, miszerint Kijev a G7 csúcsösszeröfenet alkalmából kész tények elé akarja állítani a díszes családot, hogy bizony “valahogyan” bele kell keveredniük közvetlen módon is a donbasszi “buliba. Szergej Lavrov szerint a folyamatos kijevi provokációk és a támadások megnövekedett számából legalábbis erre lehet következtetni.

Pavlo Klimkin kijevi külügyér is tovább szomorította az egyre lohadó lelkesdésű majdanovcikat. Szerinte ugyanis Belorusszia előbb lesz tagja az EU-nak, mint Valcman birtoka!

Donbasszban viszont-könnyen elképzelhető hogy éppen a G7-ek közös ülése okán-Nyalókakirály latortüzérsége csendesebbem múlatta az időt, mint az szokása. CSAK “mérsékelt” intenzitással gyilkolászták a civileket, azt is inkább a frontszakasz középső részén, Gorlovka és Donyeck táján.

Ma főként a Donyeck szomszédságában fekvő Oktyrjabszk falu szerepelt a menüjükön. Az EBESZ “kikémlelte”, hogy Opitnojéból ágyúzták a falu vasútállomását.

Persze azért Donyeck és Gorlovka sem “unatkozott” a valcmanista latortüzérség visszafogottsága miatt. A martalócok gondoskodtak attól, hogy mindkét város és környéke érezze: ők ott vannak!

A frontvonalon egyébként szerte-széjjel voltak összecsapások. Többnyire kézifegyverekkel és rakétagránátokkal zaklatták egymást a népek. Egyedül Sirokinonál volt némi latortank mozgolódás, de miután egyet “megsebesített” a milicia, visszakoztak a többiek is.

Volnovaha és Dokucsajevszk között Bogdanovkánál is volt egy rövis ideig tartó adok-kapok ma kora délután.

Vaszilkovban viszont melegszik a helyzet óráról-órára. Nem igazán bírtak a kőolajbázison keletkezett tűzzel a tűzoltók. Annyit már megállapítottak, hogy technikai hiba okozta a tüzet.

Turcsinov Hiéna is a helyszínre érkezett Nemzetbiztonsági Tanácselnöki hivatalából kifolyólag, és hallgatta meg a védekezési munkálatokat irányító Zorjan Sirjak jelentését. Az sok biztatót nem mondhatott neki, mert azonnal kiadta a parancsot, hogy a bázistól nem messze lévő repülőtérről menekítsék el gyorsan Maradék-Ukrajna légierejének ott tanyázó maradék MiG-29-es állományát. Komolyabb a gond a reptér melletti hadianyagbázissal. Azt nem tudják elreptetni mint a repülőgépeket, de jó esély van arra, hogy az mégis repülni fog. Széljárás kérdése csupán az egész.

Mindeközben Kijevben ma délután fekete eső esett a vaszilkovi tűz miatt.

Ám milyen a sors? Az Orosz Sürgősségi Helyzetek Minisztériuma azonnali és hathatós személyi és technikai segítséget ajánlott fel a kijevi “partnerminisztériumnak” a katasztrófahelyzet megszüntetésére. És hogy mennyire súlyos a helyzet azt jelzi az is, hogy Kijev nem utasította vissza az ajánlatot! De még “gondolkodnak” rajta!

Amit viszont Kijevben ma délután határozottan “beigértek”: amennyiben orosz katonai repülőgépek megkísérlik Maradék-Ukrajna légterén keresztül megközelíteni Dnyesztermelléket, úgy lelövik a gépeket! Valcmanék nem tréfálkoznak ám!

https://balrad.wordpress.com/2015/06/09/szomszedolas/

Berobbanhat Macedónia?

A Gazprom orosz energetikai cég megállapodott török partnereivel a gázszállítások összes feltételéről. Ezt ma Alexander Medvegyev, a vállalat elnökhelyettese jelentette be, hozzátéve, hogy a török Botas vállalattal is sikerült előzetes megállapodást elérni a gázárkedvezmény mértékéről.

Oroszország és Törökország a következő hetek során egy új kormányközi megállapodásban rögzítheti a Török Áramlat projekt összes részletét. Az új gázvezeték a Brüsszel aknamunkája miatt meghiúsult Déli Áramlat megfelelője, módosított nyomvonallal, hozzárendezve az utóbbi évek során történt geopolitikai fejleményekhez.

Oroszország 2014 decemberében jelentette be, hogy kivonul a Déli Áramlat projektből, miután Brüsszel évtizedes aknamunkával és adminisztrációs akadályokkal végleg ellehetetlenítette a projekt megvalósítását. Tavaly november végén orosz delegáció járt Törökországban, ahol döntés született a Török Áramlatról mint alternatív projektről. November végi hírek szerint az új projekt részeként a két ország elhagyja a dollár és euró használatát a gáztranzitban, ehelyett a török és orosz nemzeti valutát fogják használni a kifizetések bonyolításakor. Vlagyimir Putyin orosz államfő Törökországból nyilatkozva jelentette be az új projekt megkezdését, majd Recep Tayyip Erdogan látványos Amerika-ellenes retorikát kezdett, ami arra utalt, hogy Törökország olyan, jelentős előnyt kapott az új energetikai együttműködéssel, ami hosszú távon gazdasági ellensúlyt képezhet az amerikai befolyással szemben. Ennek hatására Ankarába utazott Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, hogy meggyőzze a török kormányt arról, “jobban tenné, ha nem üzletelne az oroszokkal és nem kacsintgatna kelet felé”.

Erdogan Amerika-ellenes retorikája Mogherini látogatását követően mérséklődött, és Törökország szándékosan Oroszország számára elfogadhatatlan mértékű gázárkedvezményt követelt, amivel a tárgyalások átmenetileg holtpontra jutottak.

Erről a holtpontról hónapokon át nem mozdult el a tárgyalássorozat, miközben európai és amerikai részről a Nabucco projekt feltámasztására történtek próbálkozások. Moszkva végül törökországi magánvállalatokkal tudott megállapodásra jutni, melyek elfogadták az ajánlott gázárkedvezményt. Az állami többségi tulajdonú Botas vállalattal csak most körvonalazódik a megállapodás, miután egyértelművé vált, hogy az jelentős piaci hátrányba juthat, mert Oroszország állami együttműködés híján kizárólag magánvállalatokon keresztül exportálná a gázt.

A tárgyalássorozat során egy ponton sikerült áttörést elérni, amikor is a két fél megállapodott a Török Áramlat építési munkálatai megkezdésének időpontjáról. Amerikai részről a tervezett projekt nyomvonala mentén azonnali beavatkozás történt; még a megállapodás napján radikalizálódott egy kormányellenes tüntetés Macedóniában, az összecsapás során több mint 30 rendőr megsebesült, 8 rendőr pedig életét vesztette egy fegyveres összecsapásban, miután ismeretlen fegyveresek elfoglaltak egy rendőrőrsöt. Macedóniában az ellenzéki sajtó szintén azt követően kezdett kiszivárogtatásokkal a kormányellenes hangulat fokozásába, miután megkezdődtek a Török Áramlatról folytatott tárgyalások.

Május 30-án Panagiotisz Lafazanisz görög energiaügyi miniszter kijelentette, hogy Görögország is amerikai nyomásgyakorlásnak van kitéve a Török Áramlat miatt, és Washington el akarja érni, hogy ne adják meg a projekt építési engedélyét.

A közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy Washington szisztematikusan, a projekt nyomvonala mentén próbálja ellehetetleníteni az új energetikai együttműködést, ami lehetővé tenné, hogy Európa mentesüljön az amerikai befolyás alól. Washington ehelyett olyan gázprojektet akar ráerőltetni az Európai Unióra, ami állandó háborús övezetekből biztosítaná az Európai Unió gázellátását, ami így az USA közel-keleti jelenlététől, az amerikai katonai erőtől függene. Ahogy Macedóniában a projekt építéséről megállapodásra reakcióként robbant be a mesterségesen gerjesztett, kaotikus helyzet, valószínűsíthető, hogy a mai megállapodás miatt is újabb tragikus események történnek a Török Áramlat nyomvonala mentén. A Török Áramlat ellehetetlenítése ugyanis az egyetlen biztosítéka annak, hogy Washington megőrizze európai befolyási övezetét, ami hosszú távon az amerikai katonai erőre lenne utalva.


http://hidfo.ru/2015/06/berobbanhat-macedonia/

Proxy War? (Helyettes háború?)

Mig a helyzet Donbasszban többè-kevèsbè a megszokott, addig dèlnyugat Ukrajnàban az esemènyek az eszkalacio irànyàba vettek fordulatot.

Sokan hallottak arrol, hogy Porosenko Szaakasvilit nevezte ki az Ogyesszai Règio kormànyzojàvà. A hir hallatàra sokan megdöbbentek. E kinevezès komikus ès nevetsèges oldala mellett van egy vèszjoslo oldala is. Ezzel kapcsolatban különösen hàrom dolog ad aggodalomra okot.

Elöször: Ogyesszàt maguk az ukinàcik tartjàk az egyik “legveszèlyesebb” vàrosnak, mivel a vàros ès környezetènek lakossàga egyèrtelmüen oroszbaràt ès nàciellenes. Az itt tartozkodo nàcik tulnyomo többsègèt az orszàg màs rèszeiröl “importàltàk”. Jelenleg a vàrost szilàrdan az ellenörzèsük alatt tartjàk Gestapo szerü modszereiknek köszönhetöen. A lakossàg egyre inkàbb megveti ès gyülöli öket. Ez a Kolomojszkij vezetèse alatt àllo “mob” mèg mindig a leglènyegesebb helyi erönek szàmit. Sok elemzö vèlemènye szerint èppen ez volt Szaakasvili kinevezèsènek az oka. Szaakasvili tènylegesen egy US bàbu ès ezèrt nem fog Kolomojszkijjal semmifèle egyezkedö tàrgyalàsba bocsàtkozni, hanem minden Kolomojszkij ellen irànyulo utasitàst hüsègesen vègrehajt. Màsszoval, itt az ukinàcik ès az US kontrollàlta gegszterek között folyik majd a harc a hatalomèrt a tulnyomoan oroszbaràt lakossàg közepette.

Màsodszor: Milyen adottsàgok minösitik Szaakasvilit a kormànyzoi tisztsègre? Ezek meglehetösen nyivànvalok; egyrèszt Oroszorszàg ès az oroszok irànt èrzett veszett gyülölete, màsrèszt pedig az, hogy US gazdài parancsàt hajlando vakon teljesiteni. Tovàbbi minösitèsèt kèpezi a civilek ès a bèkefenntarto erök mèszàrlàsàban valo jàr-
tassàga. Kinevezèsènek talàn legfontosabb cèlja Ogyesszàt USA fennhatosàg alà vonni. Mièrt kell az US-Navy-nak Ogyesszànàl horgonyozni? Ime, ezèrt.

Harmadszor: Transznyisztria Moldàvia ès Ukrajna között huzodo hosszu, keskeny terület. Dèli rèszèn fekszik Toraszpol. Ogyessza ès Toraszpol közötti tàvolsàg alig 100 km. Ogyessza a kijevi junta szàmàra stratègiai fontossàgu. Innen kiindulva nemcsak Transznyisztriàt tudja könnyen megtàmadni, hanem minden orosz kisèrletet meg-
hiusithat transznyisztriai eröinek utànpotlàsàban.

Transznyisztria jelenleg teljes blokàd alatt àll; nyugaton az USA ellenörizte Moldàvia (tàmogatva az USA bèrenc Romaniàtol), keleten a nàci Ukrajna hatàrolja. Földrajzi fekvése miatt a kis orszàg vèdelme lehetetlen, különösen akkor, ha egyidejüleg mindkèt oldalon tàmadàs èri. Az tèny, hogy Transznyisztria 1990 ès 1992 közötti függetlensègèrt folytatott hàborujàban a 14. orosz hadsereg kènyszeritette ki a harcok beszüntetèsèt. De akkor Ukrajna semleges, Moldàvia pedig igen gyenge volt.
Habàr Moldàvia mèg mindig gyenge ès Transznyisztria hadserege jobban kikèpzett, jobban felszerelt ès föleg jobban motivàlt, de most a veszèly mindkèt oldalrol fenyegeti.

A kijevi junta 1 èv ota kèsziti elö Transznyisztria megtàmadàsàt. Ugyanugy mint keleten az orosz hatàrnàl, itt is elkezdtek a közös hatàr mentèn pàncèlosok ellen àrkokat àsni, mintha a kicsi Transznyisztria (500 000 lakos) akarnà az oriàsi Ukrajnàt (44 000 000 lakos) megtàmadni.

Felesleges emliteni, hogy egy ilyen “vèdelmi intèzkedès” föleg a veszèlyèrzès kivàltàsàra szolgàl. Ez pedig egy ideàlis tàptalajt kèszit elö egy “hamis zàszlos” müveletre vagy egy megelözö csapàsra.
Mig Donbasszban Oroszorszàgnak van földrajzilag hatalmas elönye, addig Transznyisztria esetèben minden elöny a Birodalom (USA) oldalàn àll.

Oroszorszàgnak elmèletileg az a lehetösège, hogy a levegöböl làtja el Transznyisztriàt, mint ahogy 1948-49-ben a berlini krizis idejèn az amerikaiak tettèk (“Rosinenbomer”). Az 1948-49-es ès a mostani helyzet azonban dràmaian különböznek egymàstol.
1948-49-ben senki sem akart igazàn hàborut, most azonban a kijevi junta kètsègbeesetten hàboru kirobbantàsàn mesterkedik. Az ukràn rezsim – adottsàgok hiànyàban – egy orosz lègi hidat nem tudna megakadàlyozni. De Moldàvia kijelentheti, hogy Oroszorszàg behatolt a területère, Ukrajna pedig azt àllithatja, hogy orosz gèpek lègterèt megsèrtettèk. A szövetsègesek (USA+NATO) elhatrozhatjàk Patriot rakètàk bevetèsèt vagy repülèstilalmi zona lètesItèsèt. A tilalom betartsàt termèszetesen a szövetsègesek ellenöriznèk.

Nem valoszinü, hogy az USA ès a NATO Transznyisztria miatt hàborut kezdenek Oroszorszàggal. Amit feltehetöen akarnak, az egy helyettes hàboru (proxy war) Ukrajna ès Oroszorszàg között (USA+NATO ès Oroszorszàg közötti hàboru helyett). Ennek a lehetösège Transznyisztriàval kapcsolatban inkàbb valoszinü, mint Donbassz esetèben.
Egyesek Putyint Ogyessza, Novorosszija ès Sziria cserbenhagyàsàval vàdoljàk. Az orosz nèp nem azèrt vàlasztotta Putyint elnökènek, hogy az egèsz vilàgot megmentse, hanem azèrt, hogy Oroszorszàg èrdekei mellett àlljon ki.
Egy esetleges ukràn-transznyisztriai hàboru esetèn sincs Oroszorszàgnak lehetösège nyiltan beavatkozni. Ez egyèrtelmüen hàborus cselekmènynek szàmitana ès csak az anglo-cionistàk malmàra hajtanà a vizet.

Egyetlen jàrhato ut Oroszorszàg szàmàra a kijevi junta mielöbbi megdöntèse fedett (nem èszrevehetö, tikos) müveletek segitsègèvel ès Ukrajna nàciktol valo megtisztitàsa.

Forràs: vineyardsaker.de

Felgyulladt egy olajtározó Kijev közelében

Felgyulladt egy olajtározó Ukrajnában, a Kijev régióban – az ukrán vészhelyzetek minisztériuma szerint tucatnyian megsérültek a balesetben, és mostanáig nem tudták stabilizálni a helyzetet.

A minisztérium közleménye szerint öten sérültek meg a baleset során, majd a helyszínre kiérkező tűzoltók közül is többen áldozatul estek. A BRSM-Nafta olajtározójánál történt katasztrófa eddig nyolc olajtartályt érint, és bár hétfő délután óta folyamatban van az oltás, kedd délelőttre a tűz kiterjedt. Arszen Avakov belügyminiszter szerint hat tűzoltót kórházba szállítottak súlyos égési sérülésekkel, egy újabb csoporttal pedig megszakadt a kapcsolat, azóta is keresik őket.

Ma reggeli hírek szerint a tűz eddig nyolc, 900 köbméter kapacitású tartályra terjedt ki, valamint számos kisebb tározóra. A minisztérium korábbi közleménye szerint még csak hét tározó volt érintett, tehát a tűz továbbterjed, és egyelőre nem tudják kordában tartani. A katasztrófa elhárításán összesen 300 fő dolgozik, több mint 60 gép bevonásával.

A Kijevtől mintegy 40 kilométerre található olajtározó a BRSM-Nafta kijevi központú vállalat tulajdonában van, ami az ukrán olaj- és gázipar meghatározó szereplője, az ország egészén benzinnel és dízellel látja el a töltőállomásokat.

Egyelőre nincsenek információk arra vonatkozóan, hogy bizonyítottan véletlen baleset, vagy terrortámadás történt-e. Ugyanakkor a katasztrófa több, közelmúltbéli eseménnyel is kapcsolatban állhat. Tény, hogy a nyugati országoknak az ukrán kormány eltávolításában segédkező extrémista csoport, a Jobb Szektor vezetője korábban kilátásba helyezett ehhez hasonlatos támadásokat. 2014 márciusában Dimitrij Jaros, a Jobb Szektor vezetője azzal fenyegetőzött, hogy egy Oroszországgal kezdődő konfliktus esetén szabotálni fogják az Európába irányuló gázvezetékeket, és támadásokat hajthatnak végre a kritikus infrastruktúra ellen.

A Jobb Szektor egy vélhetően nyugati titkosszolgálatok ellenőrzése alatt álló extrémista csoport, ami az európai szélsőjobboldali szervezetekkel ellentétben nem ismeri el az állam erőszakmonopóliumát. Miközben az európai szélsőjobboldali szervezetek egy része – a hazafias alapállás miatt – az ország stabilitásának fenntartása mentén cselekedne egy idegen felforgatás esetén, a Jobb Szektor az ukrán kormány ellen fordult, amikor idegen hatalmak megkezdték az állam destabilizálását.

Eközben az eset kapcsán nem csak az extrémista csoportok működése, de az oligarchák érintettsége is felmerülhet. 2015 márciusában Petro Porosenko leváltotta kormányzói posztjáról Igor Kolomojszkijt, Dnyipropetrovszk kormányzóját. Az államfő szerint az oligarcha magánhadsereget tart fenn, és fegyveresei bevonultak egy állami energetikai cég irodájába, ahol Kolomojszkij saját emberét akarta az igazgatói székbe ültetni.

Mára egyértelműen látható, hogy Ukrajnában az állam nem rendelkezik erőszakmonopóliummal. Fennáll annak veszélye, hogy az ehhez hasonló esetek a közeljövőben megszaporodhatnak, ami hazánk számára is fokozott biztonsági kockázatot jelent.

http://hidfo.ru/2015/06/felgyulladt-egy-olajtarozo-kijev-kozeleben/