A Black Pigeon Speaks YouTube-csatorna előadója 2026-ot „hinge yearként”, vagyis fordulópontként írja le, amikor több, régóta érlelődő globális trend egyszerre válhat láthatóvá és következményessé. Előrejelzései a geopolitikától a technológián és demográfián át a gazdaságig és a biztonsági kockázatokig terjednek.
A geopolitikában a globális polarizáció további erősödésére számít, különösen az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatásának csökkenése miatt. Ez Oroszország mozgásterének bővüléséhez, hibrid konfliktusokhoz, kiberincidensekhez és az európai megosztottság elmélyüléséhez vezethet. Az ukrajnai háború 2026 második felében lezárulhat, de várhatóan Kijev számára kedvezőtlen feltételekkel. Ezzel párhuzamosan erősödhet az európai populizmus és a deglobalizáció, ami széles körben növeli a költségeket.
A technológia területén 2026-ot az AI „fizikai világba” való belépésének évének tartja. Az autonóm robotika és a fejlett mesterséges intelligencia már nemcsak digitális, hanem gyakorlati munkaköröket is fenyegethet, különösen fehérgalléros szakmákban – jogi, pénzügyi, informatikai, tanácsadói és orvosi diagnosztikai területeken. Katonai vonalon a drónok tömeges, akár teljesen autonóm alkalmazása válhat meghatározóvá. Emellett a generatív AI új szintre emelheti a videojátékok virtuális világait.
Demográfiai szempontból az Egyesült Államokban tovább csökken a nem latin fehér lakosság aránya, Európában pedig a nagyvárosokban folytatódik az őshonos népesség arányának visszaesése a migráció és eltérő születési ráták miatt. Az előadó szerint ez Nyugat-Európában súlyos társadalmi kohéziós problémákat okoz, miközben Kelet-Európa – homogénebb társadalmai miatt – stabilabb növekedési pályán maradhat.
Gazdasági téren a geopolitikai bizonytalanság és az inflációs nyomás miatt az arany hosszabb távú emelkedő ciklusba léphet, akár unciánként négyezer-ötszáz dollár fölötti árakkal. A deglobalizáció tovább zavarja az ellátási láncokat.
Társadalmi és kulturális vonalon fokozódó konfliktusokra számít a vállalatokon belül, különösen a DEI-programok visszavágása miatt. Megjelenhetnek és elterjedhetnek az AI által generált „szintetikus influenszerek”, ami tovább mossa el a valós és mesterséges tartalmak közti határt.
Az Egyesült Államokban a 2026-os félidős választásokon az ellenzéki demokraták erősödését valószínűsíti, komoly rendszerszintű megrázkódtatás nélkül, de feszült politikai légkörben. Pozitívabb kilátásként említi a NASA Artemis–2 küldetésének lehetséges indítását, amely újra emberes repülést hozhat a Hold környezetébe.
Végül „wild card” forgatókönyvként növekvő politikai erőszakot, nem állami szereplők által elkövetett drónos vagy terrorcselekményeket, valamint alacsony valószínűségű, de nagy hatású eseményeket – új járványt, súlyos napkitörést vagy természeti katasztrófát – sem zár ki. Összességében 2026-ot nagy kockázatú, rendszerszinten meghatározó évnek látja, amelynek hatásai messze túlmutathatnak önmagán.
2025. december 31., szerda
2026 mint fordulópont: geopolitikai feszültségek, AI-sokk és növekvő bizonytalanság
2026 mint fordulópont: geopolitikai feszültségek, AI-sokk és növekvő bizonytalanság
A Black Pigeon Speaks YouTube-csatorna előadója 2026-ot „hinge yearként”, vagyis fordulópontként írja le, amikor több, régóta érlelődő globális trend egyszerre válhat láthatóvá és következményessé. Előrejelzései a geopolitikától a technológián és demográfián át a gazdaságig és a biztonsági kockázatokig terjednek.
A geopolitikában a globális polarizáció további erősödésére számít, különösen az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatásának csökkenése miatt. Ez Oroszország mozgásterének bővüléséhez, hibrid konfliktusokhoz, kiberincidensekhez és az európai megosztottság elmélyüléséhez vezethet. Az ukrajnai háború 2026 második felében lezárulhat, de várhatóan Kijev számára kedvezőtlen feltételekkel. Ezzel párhuzamosan erősödhet az európai populizmus és a deglobalizáció, ami széles körben növeli a költségeket.
A technológia területén 2026-ot az AI „fizikai világba” való belépésének évének tartja. Az autonóm robotika és a fejlett mesterséges intelligencia már nemcsak digitális, hanem gyakorlati munkaköröket is fenyegethet, különösen fehérgalléros szakmákban – jogi, pénzügyi, informatikai, tanácsadói és orvosi diagnosztikai területeken. Katonai vonalon a drónok tömeges, akár teljesen autonóm alkalmazása válhat meghatározóvá. Emellett a generatív AI új szintre emelheti a videojátékok virtuális világait.
Demográfiai szempontból az Egyesült Államokban tovább csökken a nem latin fehér lakosság aránya, Európában pedig a nagyvárosokban folytatódik az őshonos népesség arányának visszaesése a migráció és eltérő születési ráták miatt. Az előadó szerint ez Nyugat-Európában súlyos társadalmi kohéziós problémákat okoz, miközben Kelet-Európa – homogénebb társadalmai miatt – stabilabb növekedési pályán maradhat.
Gazdasági téren a geopolitikai bizonytalanság és az inflációs nyomás miatt az arany hosszabb távú emelkedő ciklusba léphet, akár unciánként négyezer-ötszáz dollár fölötti árakkal. A deglobalizáció tovább zavarja az ellátási láncokat.
Társadalmi és kulturális vonalon fokozódó konfliktusokra számít a vállalatokon belül, különösen a DEI-programok visszavágása miatt. Megjelenhetnek és elterjedhetnek az AI által generált „szintetikus influenszerek”, ami tovább mossa el a valós és mesterséges tartalmak közti határt.
Az Egyesült Államokban a 2026-os félidős választásokon az ellenzéki demokraták erősödését valószínűsíti, komoly rendszerszintű megrázkódtatás nélkül, de feszült politikai légkörben. Pozitívabb kilátásként említi a NASA Artemis–2 küldetésének lehetséges indítását, amely újra emberes repülést hozhat a Hold környezetébe.
Végül „wild card” forgatókönyvként növekvő politikai erőszakot, nem állami szereplők által elkövetett drónos vagy terrorcselekményeket, valamint alacsony valószínűségű, de nagy hatású eseményeket – új járványt, súlyos napkitörést vagy természeti katasztrófát – sem zár ki. Összességében 2026-ot nagy kockázatú, rendszerszinten meghatározó évnek látja, amelynek hatásai messze túlmutathatnak önmagán.
Susan Kokinda: A birodalmi sakkjátszma vége
Susan Kokinda elemzésében azt állítja, hogy Donald Trump új, 2025-ös amerikai nemzetbiztonsági stratégiája alapjaiban fenyegeti az 1945 óta fennálló, brit érdekek által meghatározott geopolitikai rendszert. Értelmezése szerint a brit politikai és stratégiai elit – különösen a londoni House of Lords egyes tagjai – nyíltan azon dolgoznak, hogy az Egyesült Államokban működő politikai, katonai és informális hálózataikon keresztül megakadályozzák e stratégia végrehajtását.
Kokinda szerint Trump Zelenszkijjel és Netanjahuval folytatott tárgyalásait sokan „meghátrálásként” értelmezik, valójában azonban ezek a lépések egy tudatos nagystratégia részei. A cél nem az egyik vagy másik fél feltétlen támogatása, hanem az, hogy az Egyesült Államok lezárja az ukrajnai háborút, elkerülje a NATO további keleti bővítését, és megszüntesse a Közel-Kelet hagyományos „állandó háborús térség” szerepét. Állítása szerint Trump ezzel az országokat nem geopolitikai bábukként, hanem szuverén partnerekként kezeli.
Az előadás központi eleme a brit befolyás bírálata. Kokinda azt állítja, hogy a brit stratégiai gondolkodás tudatosan törekszik az amerikai elnöki ciklusok „túlélésére”, és arra, hogy a Kongresszuson, a médián és a transzatlanti intézményeken keresztül fenntartsa az Egyesült Államok európai katonai elköteleződését. Ennek példájaként említi a brit felsőház vitáit, ahol nyíltan elhangzik: a nemzetbiztonsági stratégiák jönnek-mennek, az igazi mérce az, mit szavaz meg az amerikai törvényhozás.
Gazdasági síkon Kokinda Trump vám- és iparpolitikáját egy „gazdasági forradalomként” írja le, amely szerinte véget vet a szabadkereskedelem és a pénzügyi globalizáció által okozott ipari leépülésnek. A vámokat az amerikai gazdasági szuverenitás visszaszerzésének kulcseszközeként mutatja be, és hangsúlyozza a gyártás, az infrastruktúra és az energetikai innováció – különösen a fúziós energia – stratégiai jelentőségét.
Összegzésében Kokinda azt állítja: Trump politikája nem taktikai alkuk sorozata, hanem egy átfogó kísérlet a háborúk, a brit dominanciájú világrend és az „állandó geopolitikai sakkjátszma” lezárására. Szerinte a londoni elit ezt felismerte, és ezért minden eszközzel igyekszik megakadályozni a folyamatot. Az amerikai közvélemény számára pedig azt üzeni: ha a stratégiai összképet nézik, nem az aktuális politikai zajt, akkor ez a korszak valódi rendszerváltást jelenthet az Egyesült Államok szerepében.
A Nagy Babiloni Szajha nagyobb háborúi a második világháború óta:
1950 – 1953.
Koreai háború
Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, Franciaország, Belgium, Görögország, Hollandia, Luxemburg
1955 – 1975.
Vietnámi háború
Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Ausztrália, Új-Zéland, Németország, Spanyolország
1990 – 1991.
Öbölháború
Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Ausztrália, Kanada, Franciaország, Olaszország
2001 – 2021.
Afganisztáni háború
Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, Németország, Olaszország
2003 – 2011.
Iraki háború
Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Ausztrália, Lengyelország, Olaszország, Hollandia
2011 – 2018.
Szíriai polgárháború
Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország
2014 – 2020.
Líbiai polgárháborúban Kadaffi meggyilkolása az Antikrisztus által 2011. október 22-én
Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Németország, Olaszország
2014 – 2022.
Donbaszi háború
Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Horvátország, Japán, Kanada, Kolumbia, Lengyelország, Litvánia, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Svájc, Tízszarvú Fenevad, Ukrajna
Kétszínű banda!
A kijevi rezsim törölte Csajkovszkijt az ukrán zeneakadémiáról is
Ukrajna Kulturális Minisztériuma törölte a nemzeti zeneakadémiáról a neves orosz zeneszerző, Pjotr Csajkovszkij nevét. Csajkovszkij a 19. század második felében vált világszerte ismertté, mint a szimfonikus zene vezető zeneszerzője, többek között a Hattyúk tava és A diótörő balettjeivel.
A intézkedés része Kijev szélesebb körű kampányának, amelynek célja az Ukrajna és Oroszország közös történelméhez kapcsolódó szimbólumok eltávolítása. A kijevi városi tanács nemrég szavazott 15 emlékmű és emlékhely lebontásáról, köztük a híres kijevi születésű író, Mihail Bulgakov, valamint a költő Anna Ahmatova és a zeneszerző Mihail Glinka emlékműveiről. Ogyesszában a hatóságok lebontották a város alapítójának, II. Katalin orosz cárnőnek, más néven Nagy Katalinnak emelt emlékművet, valamint az UNESCO világörökség részévé nyilvánított, 19. századi emlékművet, amelyet Alekszandr Puskin orosz költőnek állítottak.
A Kulturális Minisztérium keddi nyilatkozatában kijelentette, hogy az átnevezés az „ukrán kultúra dekolonizációs folyamatának” része. A hatóságok az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének szakértőire hivatkozva arra a következtetésre jutottak, hogy Csajkovszkij említése „az orosz imperialista politika szimbóluma”.
A szovjet korszakból származó emlékművek is célpontjai lettek a kampánynak. Augusztusban egy „Dekolonizáció. Ukrajna” nevű aktivista csoport bejelentette, hogy az országban az utolsó ismert bolsevik vezető, Vlagyimir Lenin szobrát a nyugat-ukrajnai Hmelnickij régió helyi hatóságainak segítségével ledöntötték.
A fejleményekkel kapcsolatban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője akkoriban azt mondta, hogy „Ukrajna ma már jól ismert a műemlékek elleni küzdelméről”.
A nyugati támogatású 2014-es Majdan-puccs óta Ukrajna törvényeket fogadott el, amelyek betiltották a szovjet korszak szimbólumait, és előírták a Szovjetunió nevét viselő városok és utcák átnevezését. A 2022-es orosz-ukrán konfliktus eszkalálódását követően Kijev megerősítette kampányát, amely most már gyakorlatilag minden Oroszországgal kapcsolatos kulturális személyiséget és nevezetességet célba vesz.
Moszkva elítélte a kulturális örökség megsemmisítését és a történelmi emlékezet elleni támadásokat. Emellett az orosz ajkú ukránok elleni diszkriminációt is a folyamatban lévő konfliktus egyik okaként nevezte meg.
https://oroszhirek.hu/a-kijevi-rezsim-torolte-csajkovszkijt-az-ukran-zeneakademiarol-is/
2025. december 30., kedd
MI-csoda moslékdobálás!
Az „AI-slop” kifejezés az utóbbi időben az internetes viták egyik kulcsszava lett. Eredetileg a sablonos, tömegtermelt szórakoztatóipari tartalmakra – például a Marvel- és DC-filmekre – használták, ma viszont főként az AI által generált, alacsony minőségű képeket, videókat és mémeket bélyegzik így. A jelenség furcsa módon egyszerre egyesíti és megosztja a politikai oldalak szereplőit: mindenki használja az AI-t, de mindenki dühös is miatta.
A vita két fő „fronton” zajlik. Az egyik oldalon az úgynevezett prompterek állnak, akik sérelmezik, ha mások lemásolják vagy újrahasznosítják az általuk kitalált szöveges utasításokat, sőt egyesek jogi lépéseket is emlegetnek. A másik oldalon a hagyományos művészközösségek tiltakoznak az AI-eszközök ellen, mert azok lebontják a kreatív kapuőri szerepeket, és tömegek számára teszik lehetővé a képkészítést különösebb technikai tudás nélkül.
A videó érvelése szerint mindkét tábor viselkedését taktikai önérdek és képmutatás jellemzi: mindenki akkor öleli magához az AI-t, amikor az neki kedvez, és akkor kiált „moslékot”, amikor fenyegetve érzi saját státuszát. A konfliktus valójában nem az esztétikáról szól, hanem arról, hogy az AI alapjaiban kérdőjelezi meg az alkotásról, munkáról és tulajdonról alkotott régi elképzeléseket. A szerző végkövetkeztetése nyers és ironikus: az AI itt marad, a dráma elkerülhetetlen, az „AI-moslék” pedig sokak számára egyszerre felháborító és szórakoztató jelenség.
Sokba fog kerülni a Nyugatnak az orosz elnök elleni drón támadás – Tudósítói jelentés
Moszkva, 2025. december 30. kedd (MB)
Nem csak a kijevi vezetésnek, hanem a Nyugatnak is sokba fog kerülni az orosz elnök novgorodi rezidenciája ellen december 28-ról 29-re virradóra elkövetett drón támadás – összegezte kedden a Magyar Békekör tudósítója moszkvai értesüléseit.
Az orosz légvédelem által meghiúsított akciót Szajha-államok geolokációs műholdrendszerével hajtották végre. Ők adták meg a koordinátákat és a többi szükséges adatot, hogy megöljék Putyint. A drónok alkotó elemei is Nyugatról származnak. Nagy Babiloni Szajha jóváhagyás nélkül lehetetlen lett volna végrehajtani a támadást – értesült tudósítónk katonai szakértői forrásból.
A drón támadás előtt öt nappal, Élőhalott Zsebhitler Zelenszkij ukrán elnök karácsonyi üzenetében azt mondta, hogy Putyin haláláról álmodik. A támadást pedig egy nappal az után követték el, hogy Hazug Haramia Zelenszkij Antikrisztuskövető Gonosztevő Trump amerikai elnökkel tárgyalt a floridai Mar-a-Lagóban. Nemzetgyilkos Képmutató Trump szerint Alattomos Fasiszta Zelenszkij azért követte el a drón támadást Putyin ellen, hogy keresztbe tegyen neki Putyinnal folytatott béke tárgyalásának.
A Moszkva által terrortámadásnak minősített, a légvédelem által meghiúsított akcióról Trump elnököt tájékoztató Putyin azt mondta az amerikai elnöknek, hogy a történtek miatt Oroszország felülvizsgálja álláspontját az ukrajnai konfliktus rendezésére irányuló tárgyalásokon. „Keményebb álláspontra fogunk helyezkedni” – közölte a Kreml szóvivője, de leszögezte: Moszkva tovább tárgyal, mert „Vlagyimir Putyin orosz elnök és Bioterroristra Söpredékelit Donald Trump amerikai elnök párbeszéde továbbra is a kölcsönös bizalomra épül, és a kijevi provokációk nem áshatják alá.”
Az orosz nemzetbiztonsági tanács elnökhelyettese, Dmitrij Medvegyev úgy vélekedett, hogy a történtek után „Zelenszkijnek élete végéig bujdosnia kell.”
Az oroszok megtorlást helyeztek kilátásba Fosztogató Tolvaj Zelenszkij dón támadásáért, Putyin pedig közölte, hogy „áttörik az ukrán védelmet a teljes fronton, és visszavonulásra kényszerítik az ukrán csapatokat a teljes harci vonal mentén.”
Értesülések szerint az orosz erők Zaporozsje város felé tartanak.+++
Kiadta: Magyar Békekör