2016. december 15., csütörtök

Ultimátumot adtak a német kancellárnak

A német Keresztényszociális Unió ultimátumot adott Angela Merkelnek; kivonulnak a kormánykoalícióból, ha a kancellár nem hajlandó felső keretet megszabni az évente befogadott migránsok számára vonatkozóan.
A bajor párt vezetője, Horst Seehofer a DPA hírügynökségnek nyilatkozva egyértelműen kijelentette; a felső korlát megszabása előfeltétele annak, hogy a következő évben is része maradjanak a kormánykoalíciónak. Seehofer kétszázezer főben határozta meg azt a számot, amennyi migránst évente át lehet engedni a német határon, és azt mondta, ha ezt Angela Merkel nem fogadja el, jövőre a CSU már nem lesz része a kormánykoalíciónak.
Seehofer egyúttal megerősítette, hogy amennyiben Merkel nem fogadja el ezt a feltételt, a CSU jövőre függetlenül, ellenzéki pártként fog indulni a választásokon.
A bajor párt vezetője egyértelművé tette, hogy semmilyen kompromisszumot nem fogadnak el ebben a tekintetben, és ez a felső korlát azt a szerepet töltené be, hogy csak azokat engedjék be az országba, akik segítségre szorulnak és a háború elől menekülnek.
Merkel a napokban határozottan kijelentette, hogy nem lesz felső korlát bevezetve a migránsok számára vonatkozóan.

http://www.hidfo.ru/2016/12/ultimatumot-adtak-a-nemet-kancellarnak/

„Minden nyugati segélyszállítmányt a terroristáknak küldtek”

Szíria elnöke, Bassár el Aszad a Russia Today hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy a nyugati országok minden egyes Szíriába küldött segélyszállítmányt terrorszervezetnek küldtek.
Decemberben az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini kijelentette, hogy uniós tagállamok nagy mennyiségű humanitárius szállítmányt juttattak Szíriába. Az ország elnöke, Bassár el Aszad azonban a Russia Todaynek adott interjú során beszámolt a tényekről; ezeket a humanitárius szállítmányokat a nyugati országok kifejezetten a terrorszervezetekhez juttatják el, a szíriai emberek sorsa pedig nem érdekli őket.
Aszad azt mondta, a nyugati országok egyetlen alkalommal sem segítettek a szíriaiaknak olyan helyzetben, amikor a terrorszervezetek ostrom alá vettek egy várost – emiatt ma is vannak olyan városok, melyeket külföldi fegyveresek ostrom alatt tartanak. Ezek a csoportok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a szíriaiaknak küldött étel, víz, a humanitárius szállítmányok ne jussanak el az emberekhez.
A szíriai államfő elmondása szerint az európai vezetők egy konstans hazugságot ismételgetnek, hogy az emberek azt gondolják róluk, ők segítő szándékkal tevékenykednek a háború által sújtott országokban – de Aszad szerint ezeket a hazugságokat „ma már senki nem hiszi el”.
Szíriában 2011-ben kezdődött hibrid háborús kormánydöntési kísérlet, melynek során a nyugati országok egy Oroszországgal jó kapcsolatokat ápoló, ám demokratikusan választott kormányt próbáltak megdönteni. Az országba beszivárgó külföldi zsoldosok évek óta fegyveres harcot folytatnak az államhatalom ellen. A nyugati országok ezeket a csoportokat „mérsékelt ellenzéknek” nevezik, a külföldi fegyveresek által vívott háborút pedig Szíria belső konfliktusaként próbálják bemutatni.

http://www.hidfo.ru/2016/12/minden-nyugati-segelyszallitmanyt-a-terroristaknak-kuldtek/

‘Technikai semlegesítés’ – Az Orosz Specnaz is ott harcol Szíriában

az-orosz-kulonleges-muveleti-erok-a-spetsnaz-harcosai-sziriaban-1
Az orosz különleges műveleti erők, a Specnaz harcosai Szíriában
Számos katonai szakértő, beleértve a külföldieket is, azon a véleményen vannak, hogy a szíriai kormánycsapatok és szövetségeseinek katonai sikerei Aleppóban jórészt annak köszönhetők, hogy az orosz különleges haderő, a Specnaz egységei is bekapcsolódtak a harcokba.
Először is a szakértők úgy vélik, hogy a szíriai és az orosz légierő rendkívül pontos légitámadásai nem valósulhattak volna meg ilyen hatékonysággal, – az ellenséges vonalak mögött tevékenykedő felderítők és légi megfigyelők aprólékos munkája nélkül. A szíriai hadsereg (minden harci tapasztalata ellenére), nem képes az ilyen jellegű részletes felderítési, légimegfigyelői és célmeghatározói munkára, – erre csakis az orosz különleges erők egységei képesek. Így tudták megvalósítani a szinte sebészeti pontosságú légitámadásokat, melyek a dzsihádistáknak rendkívül nagy károkat okoztak.
Másodszor pedig; Aleppo keleti felének ostroma alatt nemhiába volt tele a közösségi média a terroristák panaszkodásaival, hogy ismeretlen fegyveresek megölték a terrorista csoportok hírhedt vezetőit, a legkülönfélébb módokon;
Például mesterlövészek lőtték ki többüket, – messzehordó, nagy kaliberű, éjszakai infra távcsővel felszerelt mesterlövész puskával, – míg más bandita parancsnokok a ‘precíziós, irányított lövedékek’ hajszálpontos találataiban vesztették életüket, miközben mobiltelefonáltak, vagy műholdas távközlési eszközöket használtak.
Az Orosz Specnaz tevékenysége ezekben az esetekben is nyilvánvalóan felismehető, hiszen más egységek nem lennének képesek az ilyenfajta úgynevezett ‘technikai semlegesítésre.’
Sőt, már a hivatalos források is, például az Orosz Védelmi Minisztérium, ha vonakodva bár, de megerősítette, hogy vannak Orosz Specnaz alakulatok Szíriában, akik aktívan megosztják a tapasztalataikat szíriai kollégáikkal. A legtapasztaltabb tisztek dolgoznak a Szíriai Arab Köztársaság különleges egységeinek parancsnokai mellett.
A. Dvornikov vezérezredes, az egyik Szíriában szolgáló orosz különleges egység parancsnoka egy interjúban kijelentette; “Az Orosz Különleges Műveleti Erők egységei működnek Szíria területén. Feladatuk; hogy a pontos orosz légicsapások elvégzéséhez célmeghatározást végezzenek a támadó gépeink számára, mélyen az ellenséges vonalak mögött, – valamint egyéb, más speciális feladatokat teljesítsenek.”
az-orosz-spetsnaz-katonai-tanacsadoi-aleppoban-16-december-elejen
Az orosz Specnaz katonai tanácsadói Aleppóban, december elején
az-orosz-kulonleges-muveleti-erok-a-spetsnaz-harcosai-sziriaban-2
Az orosz különleges műveleti erők, a Specnaz harcosai Szíriában
az-orosz-kulonleges-muveleti-erok-a-spetsnaz-harcosai-sziriaban-3
Az orosz különleges műveleti erők, a Specnaz harcosai Szíriában
Az alábbi videó felvételein pedig, a precíziós orosz és a szíriai légicsapások láthatók Aleppóban, ahol rakéták pontosan elérik a kijelölt célokat; a fegyveres dzsihádista csoportokat és járműveiket, – elkerülvén azt, hogy jelentős károkat okozzanak a városi infrastruktúrában.

Ezen pedig láthatjuk: Így harcol a Specnaz Aleppóban

Fort Russ / J.Arnoldsky – Fort András / SzRTI
***

Csak a rend kedvéért, – a ruszofóbiás közmédia figyelmébe: Ki és mit bombáz Szíriában? (Nem mi írtuk, s nem is az oroszok).

Február 17./Blikk.hu: “Halálos légitámadás! Civileket bombázott Amerika Szíriában”
“Saddádi – A támadások célpontja az Iszlám Állam (IÁ) logisztikai központjának számító észak-szíriai Saddádi település volt.
A nemzetközi koalíció légitámadásaiban 15 civil vesztette életét, huszan pedig megsebesültek. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) szerint az áldozatok száma még tovább nőhet…”
Július 29./444.hu: “28 civilt bombáztak le ‘véletlenül’ Szíriában”
“Legalább negyven ember, köztük 28 civil vesztette életét az amerikaiak vezette szövetségesek egyik szíriai légicsapásában, jelentette az Emberi Jogok Szíriai Központja (OSDH) nevű, londoni központú civil szervezet…
Az OSDH jelentése szerint a szövetséges gépek az ISIS állásait bombázták Aleppó tartományban, az ISIS egyik fellegvárának számító Manbídzstól húsz kilométerre. A legalább negyven halott közül 13-at még nem azonosítottak, így nem tudni, hogy ők fegyveresek vagy civilek voltak. A légicsapásban hét gyerek is életét vesztette… (Via MTI)”
Szeptember 18./Index.hu: “Mélyponton az amerikai-orosz viszony a téves szíriai bombázás után”
“Miután az amerikai légierő elismerte, hogy szombaton tévedésből Aszad katonáit bombázták le az Iszlám Állam egységei helyett, fagypont-közelbe jutottak az egyébként is rossz kapcsolatok az Egyesült Államok és Oroszország között. A lehető legrosszabbkor: most nagyon kétséges lett a tűzszünet és a közös katonai fellépés jövője.
Legalább 62 szíriai katona halt meg az amerikai légicsapásban Deir al-Zournál szombaton, amikor az amerikaiak az Aszad kormányzata iránt hűséges állami hadsereg alakulatait vette célba az Iszlám Állam helyett. A tragikus tévedést az Egyesült Államok már hivatalosan is elismerte, és azt hangsúlyozzák, hogy a bombázást azonnal beszüntették, amikor az oroszok közölték velük, hogy rossz célpontot választottak…
A támadásnak az első jelentésekben foglaltaknál több áldozata is lehet: a Syrian Observatory for Human Rights nevű civil szervezet szerint minimum 90 szír katona halt meg az elhibázott amerikai akcióban.”
***
Szabad Riport: Tehát a sok brutális nyugati “tévedés” ismeretében talán jobban érthető, miért is fontos a hajszálpontos célmeghatározást végző Specnaz féle felderítők jelenléte a szíriai frontokon. – Amely pontos felderítés a jelek szerint, kizárólag csak az oroszoknál működik.
Legfrissebb: december 14-15.
Aleppo szabad! A szíriai hivatalos jelentések azt írják, hogy a város felszabadítása majdnem teljesen megtörtént, s Assad elnök gratulált a győzteseknek. – Bár a győzelem még nem teljes. A város keleti felében még néhány elszigetelt ellenállási gócot fel kell számolnia a szíriai kormánycsapatoknak és a velük szövetséges erőknek.
Ez pedig azért rendkívül nehéz, mert a dzsihádisták változatlanul élő pajzsként használják a város civil lakosságát. Valamint az evakuált civilek között megbújva igyekeznek elmenekülni.
fort-russ
Fort Russ – Fort András / SzRTI

ORBÁN VIKTOR: 2017 A LÁZADÁS ÉVE LESZ.

Hogy ezt a lázadást aztán leverik-e vagy sem, az egy másik történet. Ausztriában egyelőre sikerült késleltetni. Olaszországban nem tudták leverni, Amerikában nem tudták leverni. Jövőre választások lesznek Németországban, Hollandiában, Franciaországban. Sok minden történhet. Interjú.
A Politico szerint a jövő év Soros éve lesz.
Nem az övé lesz, hanem róla fog szólni; a kettő nem ugyanaz. Mert mi a logikus válasz a kialakult helyzetre? Minden országban azon lesznek, hogy Sorost kiszorítsák. Ezt már most lehet érzékelni Európában. Felderítik, honnan jöttek a pénzek, milyen titkosszolgálati összefüggések vannak, milyen NGO-k milyen érdekeket képviselnek. A következő év Soros és az általa szimbolizált erők kiszorításáról fog szólni. Ilyen értelemben tehát a Politico jóslata indokolt. (...)
Nem arról van szó, mintha mindenhol egy lázadás törne ki ezzel a status quóval szemben?
De igen. Meggyőződésem, hogy 2017 a lázadás éve lesz. Hogy ezt a lázadást aztán leverik-e vagy sem, az egy másik történet. Ausztriában egyelőre sikerült késleltetni. Olaszországban nem tudták leverni, Amerikában nem tudták leverni. Jövőre választások lesznek Németországban, Hollandiában, Franciaországban. Sok minden történhet. Az alapkérdéseket tekintve két lázadás történik egyszerre. Van egyfelől egy lázadás a középosztály részéről. Ennek világgazdasági gyökere van. Amerikában szerintem a középosztály lázadását láttuk, ezért vesztett a Clinton klán. A Brexit is erről szólt. És a legfrissebb elemzések azt mutatják, hogy valami hasonló megy végbe Franciaországban is: a magukra hagyottak, a kiszolgáltatottak keresik a kiutat, és ez a magárahagyatottság válik politikai szavazattá. És van egy nemzeti típusú lázadás is. Az Európai Egyesült Államok hívei most éppen lopakodva csorbítják az egyes nemzetek szuverenitását a menekültügy kérdésében. Hatáskör-átcsoportosításokat hajtanak végre a nemzetek rovására. A nemzetek ez ellen lázadnak. Ez egy valóságos szuverenitásküzdelem. S mindezt körbefonja a politikai korrektség, az elszigetelés, a megbélyegzés elleni szellemi lázadás. Ez a lázadás 2016-ban elkezdődött, jövőre még inkább kiteljesedik, ezért mondom, hogy 2017 a lázadás éve lesz.
Hogy lehet lázadni kormányról? Nincs itt ellentmondás?
Nem a kormány lázad, hanem az emberek, és mi azt képviseljük, amit az emberek akarnak. Ez a mi politikai genomunk. Szabadságharcos nép vagyunk. Erejével visszaélő, elnyomásra jelentkező hatalmasság van épp elég. Itt vannak a nagy konszernek, amelyek extraprofitot akarnak, és ez nem esik egybe a magyar emberek érdekeivel. Itt vannak az európai intézmények, amelyek hatásköröket akarnak elvonni. Itt vannak ezek a szabadkereskedelmi szerződések, amelyek összességében akár lehetnének jók is nekünk, de részleteikben mégis rosszak. Minket nem zavar az elitellenes hangulat, sőt! Természetes, hogy szembemenjünk bármilyen nagyokossal. És ha nem csontosodunk bele a kormányzás karosszékeibe, akkor meg fogjuk találni a közös hangot az emberekkel.
A sok győzelem és hatalom nem szállt a Fidesz fejébe?
A Fidesz egy nagy néppárt, több tízezer fejet számlál. Nem látok bele mindegyikbe. A siker olyan, mint a szesz; kinek jobban megárt, kinek kevésbé. Nem mond igazat, aki tagadja. De ezt minden politikusnak kezelnie kell, különben ugyanúgy jár, mint az alkohollal. Jön a durva kijózanodás, másnaposság, fejfájás, és kint találhatja a cókmókját az ajtó előtt.
Van korrupció?
A rosszra való hajlam egyidős az emberrel, így a korrupció is. Ahogy minden bűn ellen, a korrupció ellen is küzdünk. Ez sohasem kerül le a napirendről. Igyekszik az ember olyan munkatársakat választani, akikben megbízik, akikről feltételezi, hogy nem engednek a kísértésnek. A korrupciót bizonyítani nehéz, korrupcióval vádolni annál könnyebb. Azt bizonyítani, hogy a vád hamis, nem történt korrupció, gyakorlatilag lehetetlen. Bizonyítékok híján vádolni bárkit is rágalmazás, ami ugyanolyan bűn, mint a korrupció. Magyarországon negyven év diktatúra volt, a ravaszkodás, a kiskapukeresés, a trükközés, a pult alatti ügyeskedés az élet részévé vált. A másik csúnya öröksége annak a korszaknak az irigység, mint alapállás. Az a mentalitás, hogyha valaki sikeres, az csak gyanús lehet. Ez a hozzáállás csak lefelé vihet mindenkit, és lefelé viszi az egész országot. Egymás sikerének örülni kell, az visz felfelé visz. (...)
Mi lesz az országgal tíz év múlva?
Erősebbek leszünk és gazdagabbak. Nem kell ezt túlbonyolítani. Rajtunk múlik. Rajtunk, magyarokon, senki máson. Először is azon, hogy mire tartjuk magunkat. Hiszünk-e Magyarországban és a magyarságunk erejében? Hiszünk-e egymásban? Örülünk egymás sikereinek, vagy inkább irigykedünk, és egymás ellen áskálódunk? Ha hiszünk Magyarországban, a magyar emberekben, egymásban, akkor szép jövő előtt állunk. Egy összetartó, erős nemzet kell, amelyik kiáll magáért, nem hagyja magát, nem hunyászkodik meg senki előtt, és végigmegy az úton, amin elindultunk. Sok múlik azon is, hogy mit adunk át a következő nemzedékeknek. Egy ország mindig olyanná lesz, amilyenné a gyerekeinket neveljük. Ha jó példát mutatunk nekik, ha őket is arra neveljük, hogy ne a könnyebb utat keressék, hanem a saját utat akkor is, amikor nehezebbnek tűnik, akkor az ország újra naggyá lehet. Mit üzen Amerika? Tegyük naggyá újra Magyarországot!”

http://mandiner.hu/cikk/20161215_orban_viktor_2017_a_lazadas_eve_lesz

2016. december 14., szerda

Moldova felmondaná az Európai Unióval kötött társulási egyezményt

Miután az Európai Unió éveken át üres ígéretekkel hitegette Moldovát, az ország inkább kelet felé fordul; az újonnan beiktatott elnök, Igor Dodon szorosabb kapcsolatokat akar kiépíteni Moszkvával, hogy gyors ütemben javítsa az életkörülményeket Európa legszegényebb országában.
November 14-én a szocialisták vezetője, Igor Dodon nyerte Moldovában az elnökválasztást, a szavazatok 52%-ának megszerzésével. Szimbolikus lépés, hogy elnökként Dodon első látogatása Moszkvába vezet; azt mutatja, hogy az EU ígéreteit Moldovában ma már nem veszik komolyan, és az európai integrációra is inkább inzultusként tekintenek.
Dodon megválasztását követően a Hufvudstadsbladet finn napilapnapnak igen élesen nyilatkozott:
„az EU vereséget szenvedett ebben a régióban. Csak amiatt ámítottak minket az uniós forrásokkal, mert nem akarták, hogy az oroszok jelen legyenek a térségben. A pénzek nagy részét azonban ellopták.”
Moldova 2014-ben társulási egyezményt írt alá az Európai Unióval, és akkor még a lakosság relatív többsége támogatta ezt. A mérleg nyelve ma már más irányba billen: Dodon szerint az Oroszországgal ápolt kapcsolatok helyreállítása szükséges ahhoz, hogy elkerüljék a gazdasági összeomlást. Az államfő szerint Moldova pénzügyileg jobb helyzetben lenne, ha az EU helyett az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz csatlakozna, ami egy Moszkva vezetésével létrehozott vámunió.
Dodon most azt fontolgatja, hogy felmondja az Európai Unióval kötött társulási egyezményt, amint a parlamentben is elenyészik az EU-barát többség. Az országgyűlésben ma még az atlantista politikusok vannak többségben, de a közvélemény-kutatások szerint csak a lakosság 30%-a támogatja az Európai Unióhoz közeledést – ez egy igen látványos visszaesés, tekintve, hogy évekkel ezelőtt az ország mintegy 70%-a még EU-párti volt.
Dodon szerint az EU egyértelművé tette, hogy Moldova még 10-15 évig nem válhat az Európai Unió tagállamává. A gazdasági problémákat azonban addig is kezelni kell; és – elmondása szerint – a Brexit miatt ma az is kérdéses, hogy 10-15 év múlva lesz-e még Európai Unió, vagy, hogy akkor épp milyen formában fog működni és fogad-e még új tagállamokat.
Moldova jelenleg Európa legszegényebb országa. A lakosság több mint 20%-a extrém szegénységben él, és a 3 millió emberből egymillió külföldön (főként Oroszországban vagy az EU-ban) vállal munkát.

http://www.hidfo.ru/2016/12/moldova-felmondana-az-europai-unioval-kotott-tarsulasi-egyezmenyt/

Az EU tagállamai nem folytathatnak Berlintől független külpolitikát

Francois Hollande és Angela Merkel nemsokára újra javasolni fogja, hogy az Európai Unió vezetői hosszabbítsák meg az Oroszország elleni szankciókat. A gazdasági korlátozásokról nem demokratikus úton döntenek, hanem a német vezető ajánlását kell elfogadja minden európai ország.
Az európai vezetők 2014-ben hoztak gazdasági szankciókat Oroszország ellen, miután nyugatbarát hibrid háborús kormánydöntés történt Ukrajnában. Az orosz többségi lakosságú területek nem ismerték el az erőszakos úton hatalomra jutott nyugatbarát kormányt, ehelyett népszavazást tartottak az elszakadásról és saját országgyűlési választásokat írtak ki. A történtek után az Európai Unió azzal vádolta Moszkvát, hogy beavatkozik az ukrán válságba. Erre hivatkozva különböző gazdasági korlátozásokat hoztak, melyek célja az lett volna, hogy rákényszerítse Oroszországot a nyugat-európai országok és az USA politikai követeléseinek teljesítésére. A későbbiekben ezeket a gazdasági korlátozásokat számos alkalommal meghosszabbították, minden alkalommal érdemi vita nélkül.
Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár nemsokára újra javasolni fogja a szankciók meghosszabbítását, melyekről időközben kiderült, hogy jelentős gazdasági károkat okoztak az európai országoknak. Miközben az európai országok komolyan vették a Moszkva ellen hozott gazdasági korlátozások betartását, az amerikai cégek átvették európai vetélytársaik helyét az orosz piacon.
Az utóbbi hónapok során azon országok vezető politikusai, melyek a szankciók közvetlen elszenvedői voltak, egy új álláspontot kezdtek képviselni, mely szerint a szankciókat nem szabad automatikusan meghosszabbítani, ehelyett érdemi vitát kellene folytatni azok hatásáról – továbbá vizsgálni kellene, hogy kifejtették-e az elvárt hatást, és milyen következményekkel jártak az európai országok gazdaságára nézve.
A német kancellár elvárása szerint azonban az európai országok nem fognak vitát tartani a szankciók fenntarthatóságáról; ehelyett az Európai Unió 27 tagállama el kellene fogadja a német álláspontot, mintha nem rendelkezne Berlintől független külpolitikával.

http://www.hidfo.ru/2016/12/az-eu-tagallamai-nem-folytathatnak-berlintol-fuggetlen-kulpolitikat/

Megállapodásra jutottak Grúzia vízummentességéről

Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament politikai megállapodást kötött a grúz állampolgárok vízumkötelességének eltörléséről.
2014 június 27-én a brüsszeli és grúz vezetők aláírták az Európai Unió és Grúzia közti társulási egyezményt, ami július 1-én hatályba lépett. A vízummentesség megadását március 9-én az Európai Bizottság kezdeményezte, miután az ország megfelelt az ezzel szemben támasztott követelményeknek. Július 7-én az Európai Parlament külügyi bizottsága szintén javasolta a vízummentesség megadását Ukrajna, Grúzia és Koszovó számára. A folyamatot később hátráltatták az Európai Parlament és a Tanács közt a vízummentesség eltörlésének folyamatáról folytatott tárgyalások.
A beiktatást az Európai Parlament is megszavazza azt megelőzően, hogy az Európai Unió Tanácsa elfogadná. December 9-én a Ria Novosztyi hírügynökség arról számolt be, hogy a vízummentesség megadásáról december 15-én fog szavazni az Európai Parlament.


http://www.hidfo.ru/2016/12/megallapodasra-jutottak-gruzia-vizummentessegerol/