A Policy Agenda 2010 óta számított Gazdasági Fejlődés Indexe (GFI) 2015. II. negyedévében 0,96. A 2014 év összességében kedvező gazdasági folyamatai nem ismétlődnek meg, ezt jelzik is a vállalati szféra körében végzett konjunktúra felvételek.
A GFI index indikátorai alapján – a külföldi tőke kivonulása, a korábbi erőteljes ipari termelés lassulása, – a Policy Agenda arra a következtetésre jutott, hogy a következő néhány évben sem a gazdaság szereplői, sem pedig a háztartások nem látnak gyors és érezhetően pozitív fordulatot a magyar munkaerő elvándorlásában.
A 25 éven aluliak munkanélküliségi aránya változatlanul magas, 17,8 százalék, bár egy év alatt 2,2 százalékponttal mérséklődött.
Súlyos gond a tartós munkanélküliség: az álláskeresők 46,5 százaléka legalább egy éve reménytelenül keresett munkát.
A munkanélküliség átlagos időtartama meghaladja a másfél évet.
A lakosság felső és alsó ötödeiben élők jövedelmei és fogyasztása a 2015-ös adórendszer változtatásaival sem javultak. A GFI háztartási gazdálkodásra vonatkozó mutatói nem mutatnak olyan egyértelmű javulást, amely a foglalkoztatottságban, a jövedelmi helyzetben komoly pozitívumot eredményezhet.
A lakossági tehervállalás is emelkedik, az első öt hónapban 782 milliárd forint adót fizetett, 6,6 százalékkal többet az egy évvel azelőttinél.
Több bevétel keletkezett szja-ból 5 százalékkal, illetékekből 10,8 százalékkal, gépjárműadóból 4,7 százalékkal. A társadalombiztosítási alapok bevétele 2067 milliárd forint volt, 1,9 százalékkal kevesebb, mint egy éve. A nyugdíjalap bevétele 2,7 százalékkal, az egészségbiztosítási alapé 0,6 százalékkal csökkent.
A vállalkozói szféra gazdálkodásának GFI indikátorai sem magukban, sem pedig összesítve nem jeleznek javuló helyzetet 2015 második félévére.
A vállalkozói szféra romló hangulatát a gazdálkodás bizonytalansága, a beruházási lehetőségek hiánya, a külföldi tőke érdektelensége alapozza meg.
Ezen kedvezőtlen folyamatok mutatkoznak meg az ipari termelés lassulásában, az exportpiaci teljesítés lanyhulásában és természetesen a cégek hitelfelvételi hajlandóságának alacsony szintjében is.
2015 eddigi hónapjaiban a hitelek törlesztése a vállalati (és a lakossági) körben meghaladta az új folyósítások nagyságát. A leépülés üteme ráadásul gyorsult, a teljes hitelállomány 5 százalékkal, 16 900 milliárd forintra csökkent, ami 2007 közepe óta a legalacsonyabb bruttó hitelállomány. A vállalati hitelek nagysága 6 400 milliárd forintra (6 százalékkal) mérséklődött, és ez a 2005 végi állománynak felel meg. Ez jól mutatja, hogy a cégek a beruházási folyamatok finanszírozását nem vállalják banki forrásokból és ezzel a fenntartható növekedés esélye is jelentősen csökken.
rekl
A gazdálkodó szervezetek az első öt hónapban 508 milliárd forint adót fizettek, 7 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Társasági adóból 3,1 százalékkal kevesebb, közműadóból 5 százalékkal több, míg a pénzügyi szervezetek különadójából ugyanannyi, 0,2 százalékkal nagyobb bevétel keletkezett. Az egyéb központosított bevételek 24,1 százalékkal nőttek, noha a múlt évben is nagyon jelentősen, 38,8 százalékkal meghaladták a 2013. évit. E bevételek közé tartoznak az elektronikus útdíjak, a környezetvédelmi termékdíjak, a különböző bírságok.
(atv.hu / Policy Agenda)