Jelentős változásokat kell a NATO-nak végrehajtania ahhoz, hogy megfeleljen az utóbbi időben kialakult új biztonsági kihívásoknak, amelyek keleti és déli irányból egyszerre érik a szövetséget – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a NATO-tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozásán.

Magyarország külügyminisztere
A megváltozott és minden idők legtöbb kihívását rejtő biztonsági környezetben rendkívüli jelentősége van a NATO által korábban, Walesben tartott csúcstalálkozón elfogadott akciótervnek, amely válsághelyzetben nagyon rövid időn belül bevethető alakulatok és a keleti tagállamokban – köztük Magyarországon – előretolt vezetési, parancsnoki pontok létrehozását irányozza elő – mondta a távirati irodának adott interjúban a magyar külgazdasági és külügyminiszter a törökországi Antalyában. A NATO külügyminisztereinek kétnapos tanácskozásán részt vevő Szijjártó Péter emlékeztetett, a walesi megállapodással összhangban Magyarország több saját döntést is hozott, hozzájárulva így ahhoz, hogy a NATO hatékonyan alkalmazkodjon az új biztonsági környezethez. Mint mondta, Magyarország az Észak-atlanti Szövetség munkáját segítendő, az ősz folyamán négy Gripen vadászgéppel részt vesz a balti államok légterének védelmében. (Erről Hende Csaba honvédelmi miniszter tegnap Budapesten megállapodott litván hivatali kollégájával is.) Szijjártó kiemelte azt is, hogy hazánk 499 katonával szolgál két NATO-misszióban – Afganisztánban és Koszovóban.
A miniszter kitért arra, hogy már folynak az említett előretolt vezetési, parancsnoki pont kialakításának előkészületei, miközben részt vesz az ország a rendkívül magas készenléti kötelék (Very High Readiness Joint Task Force) létrehozásában is. A két napon belül bevethető alakulat működéséhez Magyarország egyszázadnyi kontingenst tervez adni. A miniszter hangsúlyozta a tavaly ősszel Litvániába küldött 140 fős magyar lövészszázad szerepvállalásának, továbbá a visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) a nyáron Lengyelországban tartandó hadgyakorlatának jelentőségét is.
Mint mondta, a NATO által tervezett gyors reagálású egységek akár az Iszlám Állam ellen is bevethetők lennének, ha a szövetség egyik tagállamát fenyegetné a terrorszervezet. Hozzátette ugyanakkor, hogy eddig még semmilyen döntés vagy előterjesztés nem született arról, hogy a NATO bármilyen módon részt vállalna az Iszlám Állam ellen Szíriában és Irakban harcoló nemzetközi koalíció munkájában.
A NATO előtt álló kihívások kezelése szempontjából lényegesnek nevezte a katonai szövetség bővítését. Mint mondta, Magyarországnak kiemelt érdeke a Nyugat-Balkán stabilitása, amelyet úgy lehet fenntartani, ha a térség számára biztosítják a reális európai, illetve euroatlanti integrációs perspektívát. Szijjártó a tanácskozáson javasolta, hogy a NATO még az idén hívja meg Montenegrót a tagjai közé, hiszen – mint mondta – Podgorica teljes mértékben felkészült a tagságra, és a NATO hitelességét kezdené ki, ha egy ilyen állam nem csatlakozhatna a szervezethez. Hozzátette: Magyarország Grúzia és Macedónia esetében is támogatja a NATO-tagságot.
A törökországi ülésen szó volt a földközi-tengeri menekültügyi válságról is, amellyel kapcsolatban Szijjártó arra kérte tárgyalópartnereit, hogy a probléma kezelésekor ne feledkezzenek meg a Magyarországot közvetlenül érintő nyugat-balkáni migrációs nyomásról sem. Kiemelte: a tanácskozás résztvevői a menekültügyi helyzettel összefüggésben egyetértettek abban, hogy soha nem volt olyan fontos a NATO és az Európai Unió együttműködése, mint most. A külügyminiszter elmondta, hogy ugyan megvannak az eszközök a líbiai embercsempészek tevékenységének ellehetetlenítését célzó katonai beavatkozáshoz, a feladat végrehajtását igencsak bonyolítja, hogy az észak-afrikai országban nincs nemzeti egységkormány.
Pozitívan értékelt magyar szerepvállalás
A magyar lakosság továbbra is pozitívan értékeli Magyarország euroatlanti elkötelezettségét – jelentette ki a Magyar Atlanti Tanács (MAT) a távirati irodához eljuttatott közleményében. Mint írták, nem értenek egyet azokkal az utóbbi időben szórványosan megjelenő, civilszervezetek nevében tett kijelentésekkel, amelyek azt a látszatot keltik, mintha a magyar lakosságnak megváltozott volna a véleménye abban a kérdésben, hogy Magyarország a nyugati szövetségi rendszer aktív tagja. Felidézték, 1997. november 16-án Magyarországon a csatlakozás kérdéséről népszavazást tartottak, amelyen a választók 85,33 százaléka igennel szavazott. Ez minden idők egyik legmagasabb, ha nem a legmagasabb igen szavazati aránya volt az európai népszavazások történetében. A MAT szerint a magyarok azóta is „nagyon pozitívan” értékelik a magyar kormányok euroatlanti elkötelezettségét.
(Tóth Loretta)