Oroszország úgy döntött, hogy a továbbiakban elutasítja az Egyesült Államok segítségnyújtását az atomenergia terén, és az amerikaiakat kizárják a nukleáris létesítmények biztonságának szavatolásából. A nagyhatalmak eddig közös erővel biztosították az atomfegyver gyártására alkalmas anyagok őrizetét, hogy az ne kerülhessen terroristák kezébe, vagy a feketepiacra. A Boston Globe most névtelen forrásra hivatkozva azt állítja, hogy tavaly év végén nyilvánosan be nem jelentett tárgyalások zajlottak Moszkvában, melynek eredményeként megállapodás született arról, hogy az Egyesült Államok többé nem vehet részt a fegyvergyártásra alkalmas, magas dúsítású urán és plutónium készletek őrizetében. A lap szerint "az oroszok már informálták az amerikaiakat arról, hogy a továbbiakban visszautasítják az Egyesült Államok segítségnyújtását. [...] Ez a döntés a hidegháború óta történt legjelentősebb nemzetközi együttműködés felmondását jelenti."
A lap Sam Nunn volt amerikai szenátorra hivatkozva azt írja, hogy ez jelentősen fokozza a terrorfenyegetések kockázatát világszerte. Az Egyesült Államok 1990 óta vesz részt a kölcsönös nukleáris leszerelés programban, melynek részeként a nagyhatalmak közösen felügyelték a tömegpusztító fegyverek megsemmisítését. A megállapodás felmondása azt jelenti, hogy az Egyesült Államoknak többé nincs rálátása az orosz atomfegyver-arzenálra, nem lesznek hozzávetőleges információi sem annak mennyiségéről, se az atomfegyvergyártásra alkalmas alapanyagok felhalmozásának mértékéről.
Hídfő.net.ru | Orosz nukleáris leszerelés
Az amerikaiak eddig részt vettek Oroszországban a tömegpusztító fegyverek leszerelésének felügyeletében. Az a tény azonban, hogy az Egyesült Államoknak rálátása és hozzáférése volt ezekhez az anyagokhoz, a világpolitikai helyzet alakulása miatt jóval veszélyesebb tényezőnek bizonyult, mint a nemzetközi terrorizmus maga.
Az ukrán konfliktus rámutatott, hogy a nyugati országok nukleáris létesítményeket is felhasználnak politikai zsaroló tényezőként. Ukrajna utolsó legitim elnöke, Viktor Janukovics kénytelen volt aláírni a nyugati vezetőkkel egy megállapodást saját lemondásáról és az előrehozott elnökválasztás kiírásáról, miután "ismeretlen fegyveresek" elfoglalták a rivnei atomerőművet. Az atomerőműben történtekről a nyugati országokban hírzárlatot rendeltek el. Az orosz sajtóban szintén csak a híranyag jutott nyilvánosságra, további spekulációk nem jelentek meg a történtek kapcsán.
Hónapokkal később azonban Dimitrij Rogozin bejelentette, a Roszatom a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez fordul azzal a kéréssel, hogy ellenőrizze az ukrajnai atomerőművek biztonságát. Rogozin szerint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felügyelete alá kell helyezni az ukrán atomerőműveket, mert az országban káosz van és a nukleáris létesítmények "vonzzák a szélsőségeseket és azokat, akik ezt zsarolásra használják fel, hogy elérjék politikai céljaikat". (Mostanra a nyugati országok által hatalomra juttatott kijevi kormány amerikai cégek kezére jászotta az atomerőműveket.)
Moszkva nem kockáztatja meg, hogy Oroszország területén "rejtélyes esetek" történjenek, melynek során atomfegyverek vagy fegyvergyártásra használható alapanyagok tűnnek el. Ennek legjobb módja, hogy az amerikaiaktól megvonják az ellenőrzés jogát, hogy a nyugati hatalomnak ne legyen hozzáférése egy ilyen zsaroló tényezőhöz. A rivnei atomerőmű esete egyben arra is rámutatott, hogy Washington a nyugati sajtó egészében gyakorlatilag kézi vezérléssel irányítja az információáramlást.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/20/rivnei-eset-tanulsagai-washington-politikai-nyomasgyakorlasra-hasznalhatja-nuklearis