Országunk vagyonát elprédálta a “magyar” rendszerváltó rablóelit.

A magyar gazdaság helyzetét és kilátásait értékelték közgazdászok egy konferencián.

„Bár a fideszes politikusok jó kérdéseket tettek fel 2010-ben a gazdaságra vonatkozóan, elképesztően rossz válaszokat adtak. Azóta is ennek isszuk a levét” – mondta Mellár Tamás, a statisztikai hivatal volt elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, közgazdász a Republikon Intézet konferenciáján, amelyet “A magyar gazdaság helyzete és kilátásai” címmel rendeztek Budapesten.

Mellár előadásában három területet elemzett, amelyekre szerinte rossz válaszokat adott a Fidesz. A piac valóban nem megfelelően működött Magyarországon 2010 előtt, ám ebből nem az következik, hogy haveri államkapitalizmust hozzunk létre. A külföldi tőke hosszú távon valóban nem nyújt komparatív előnyöket egy országnak, de ebből nem az következik, hogy harcoljunk ellene, és üldözzük el! Az Európai Unió belső munkamegosztása valóban hagy maga után kivánnivalót, de ebből nem az köveztkezik, hogy hagyjuk ott az Uniót, és menjünk Kelet felé.
A nagy átverés

Mellár szerint egy ország erejét a foglalkoztatottság, és az egy főre jutó termelékenység közötti összefüggés mutatja meg igazán. Sajnos, nagyon szomorú, hogy Magyarországon 2010 óta a munka termelékenysége csökkent, azaz papíron úgy növekedett a foglalkoztatottság, hogy ez nem okozott valós termelékenységnövekedést. Ezzel a kormány átveri a népet, mondta.

A kormány szerint 2010 óta 300 ezerrel növekedett a foglalkoztatottság. Valójában csak 30 ezerrel, hiszen a 300 ezer főnek a kétharmada közmunkás, így őket nyugodtan ki lehet ebből vonni, mert nem növelik a termelékenységet. Ráadásul a 30 ezer fő jelentős része a felduzzasztott állami bürokráciában dolgozik, mondta Mellár. Az is jelez valamit, hogy 2010 előtt 43 adónem volt, most 84 van.

Kérdésre válaszolva, hogy ha holnap kormányra kerülne, milyen 5 intézkedést hozna azt mondta:

- nemzeti vagyonleltár, a vagyon felmérése
– oktatás és felsőoktatási reform
– a kutatás-fejlesztés újjászerevezése
– versenyképes kis és középválallatok dán és holland mintára
– új kiegyezés a külföldi tőkével
A magyar modell a szőnyeg alá söprés

Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője az magyar gazdaságpolitika elmúlt tíz évéről beszélt, régiós összehasonlításban. Elsősorban nem gazdasági, hanem az Európai Unió céljai szempontjából elemezte az ország helyzetét, leszámítva az energia és klímapoltikát.

Szerinte a 2 százalék körüli növekedés fenntartható lesz a következő években, de ezt semmiképpen nem fogjuk tudni meghaladni. „A tavalyi nagy növekedésből az egyszeri tételek kiesnek és visszatérünk a 2 százalékra, miközben a szomszédok körülöttönk elhúznak”, mondta.

Török szerint Magyarországon egy félperifériális növekedési modell működik. Azaz kizárólag azért van növekedés, mert bekapcsolódik a nemzetközi munkamegosztásba, a termékek 60 százaléka az export-import áramlásnak köszönhető. Például most egy trend, hogy az autógyárak nyugatról keletre mennek, de ez szigetszerű, a szomszédainkhoz előbb mentek a németek, és egyszer ennek is vége szakad.

Török kiemelte: hazánkban ma több a szegény, mint 10 éve, ezzel egyedülállóak vagyunk a régióban. Szerinte a kormánynak az oktatásra kellene fókuszálni, de most éppen azt látjuk, hogy ez is épül lefelé. Az elemző szintén ostorozta a közmunkát, amit a valós problémák szőnyeg alá söprésének nevezett, hiszen csak átmenteileg javítja statisztikákat, valójában nem produktív, nem járul hozzá a gazdasági növekedéshez.

Az elemző úgy vélte, hogy ugyanakkor nincs veszve semmi, hiszen ha egy nemzet tudatosan gondolkodik sajsát magáról, akkor sikeresen tud felzárkózni, erre példa Lengyelország.

Az ő 5 intézkedése, ha kormányra kerülne a következő:

- a törvényhozás újjáépítése
– a bunkerpolitizálás abbahagyása
– új kiegyezés a gazdasági szereplőkkel
– korrupció elleni küzdelem
– vállalkozások támogatása, új szabályrendszer
Az újraiparosítás elhibázott

Vértes András, a GKI vezetője azt emelte ki, hogy az európai uniós pénzek elköltése Magyarorszáon nem hatékony. Az újraiparostás terve tökéletesen elhibázott, mert az ipar részaránya legalább olyan magas, mint Németországban. E helyett az egészségügyet, és a közösségi közlekedést kellene fejleszteni, mert ebből sokkal nagyobb haszon származna.

Duronelly Péter közgazdász szerint nagy részben a különadók révén került egyensúlyba a büdzsé, ami rövidtávon impozáns, de hosszú távon káros, mert gátolja a gazdasági fejlődését. Ráadásul ez Magyarországon valamiféle tőke-ellenes szabadságharcban öltött testet, ami uniós tagállamként egszerűen anakronisztikus.
(fn.hir24)