“Igen érdekes látni; hogyan ismeri fel Amerika politikájának kudarcát, s hogyan próbál szépíteni, s elhárítani magukról, magáról a felelősséget.
Persze szavait mindig fenntartással kell fogadnunk, – mert minden mondatának kettős, olykor többes értelme van, – vetít vakol és pacsmagol, – magyarázza a magyarázhatatlant a népének; Amerika bel- és külpolitikájának totális csődjét…”
 Amerika
 számára önmaga jelenti a legnagyobb fenyegetést – jelentette ki Barack 
Obama a The New York Times online kiadásában helyi idő szerint péntek 
este megjelent interjújában.
Amerika
 számára önmaga jelenti a legnagyobb fenyegetést – jelentette ki Barack 
Obama a The New York Times online kiadásában helyi idő szerint péntek 
este megjelent interjújában.
“Olyan sok dolog van, ami számunkra,
 mint ország számára jó irányba halad – az új energiaforrásoktól kezdve 
az innováción át a gazdaság növekedéséig – de sohasem fogjuk kihasználni
 a teljes potenciálunkat, ha a két pártunk nem teszi magává azt a 
szemléletmódot, amit a síitáktól, a szunnitáktól és a kurdoktól vagy az 
izraeliektől és a palesztinoktól elvárunk: nincs vesztes és győztes és 
együtt kell működni” – mondta az elnök.
Szavai szerint az amerikai politika 
“működésképtelen” és annak szereplőinek okulniuk kellene a Közel-Kelet 
“szörnyű megosztottságaiból”, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a 
társadalmak nem működnek akkor, a politikai frakciók nem engednek 
pozícióikból.
Miközben alapvetően a republikánus 
szélsőjobbot vádolta a kompromisszumok megtorpedózása miatt, Barack 
Obama elismerte, hogy a választókörzetek határainak manipulatív 
meghúzása, a média balkanizálódása és kontrollálatlan pénzek megjelenése
 a politikában “jobban aláaknázza azt a képességünket, hogy 
szembenézzünk a nagy kihívásokkal, mint bármilyen külföldi ellenség” – 
mondta.
Az elnök arra figyelmeztetett, hogy 
Vlagyimir Putyin elnök a nyugati szankciók ellenére bármikor 
“behatolhat” Ukrajnába és ha ezt megteszi, akkor az ő elnöksége alatt 
már “sokkal nehezebb lesz megpróbálni megtalálni az utat, amely 
visszavezet a kooperatív és működő kapcsolathoz”.
Irakról szólva Obama leszögezte, 
hogy az Egyesült Államok légiereje nem lesz a síitáké, de egyetlen más 
csoportosulásé, így a kurdoké sem, és hogy nem vezényel oda vissza 
harcoló egységeket. Kijelentette, hogy Amerika nem tudja megtenni az 
irakiak számára azt, amit ők maguk nem akarnak. Ezzel kapcsolatban 
ugyanakkor elismerte, hogy az amerikai légierő azért nem mért azonnal 
Irak-szerte csapást az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) elnevezésű 
szélsőséges erőre, mert nem akarta csökkenteni a Núri al-Máliki iraki 
miniszterelnökre nehezedő nyomást.
“Stratégiai érdekünk az ILIÁ 
visszaszorítása. Nem fogjuk megengedni nekik, hogy valami kalifátust 
létesítsenek Szíriában és Irakban, de ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha
 tudjuk, hogy olyan partnereink vannak a helyszínen, akik képesek 
kitölteni az űrt” – mondta.
Az amerikai csapatok meghiúsult 
folyamatos iraki állomásoztatására vonatkozó kérdésre úgy válaszolt, 
hogy arra sosem lett volna szükség, ha a síita többség “nem pazarolta 
volna el a lehetőséget”, hogy megossza a hatalmat a szunnitákkal és a 
kurdokkal.
Az iraki és szíriai szunnitákról 
szólva úgy vélekedett, hogy amíg nem sikerül megtalálni azt a formulát, 
amely az ő törekvéseiket is kielégítené, addig óhatatlanul megmaradnak a
 problémák. Az iraki síita többség ezt csak most kezdi el megérteni. Az 
elnök szerint noha az ILIÁ nem volt vonzó az átlagos szunniták számára, 
az mégis ki tudta tölteni a vákuumot.
Iránról szólva úgy vélekedett, hogy 
az iszlám köztársaságban végre megértették, hogy hosszú távon bukásra 
ítélt az az álláspont, ha az iraki síiták maximalista pozícióra 
törekednek.
Obama ábrándnak minősítette azt a 
felvetést, hogy a szíriai felkelők felfegyverzése érdemben változtatott 
volna az országban kialakult helyzeten. Mint mondta, sosem volt igazi 
opció a civileknek a jól felszerelt, Oroszország, Irán és a libanoni 
síita Hezbollah milícia által is támogatott állammal szembeni 
felfegyverzése, és hogy az amerikai kormány csak üggyel-bajjal talál 
olyan világi szíriai felkelőket, akiket fel tudna szerelni és ki tudna 
képezni.
Az elnök kijelentette, hogy a 
Közel-Keleten és más régiókban Amerika csak olyan mértékben vállal 
nagyobb szerepet, ahogyan a helyi közösségek elkötelezik magukat egy 
olyan befogadó politika mellett, amelyben nincsenek győztesek és 
legyőzöttek.
Az elnök szerint helyes döntés volt a
 tömegmészárlás megakadályozása érdekében intervenciót indítani 
Líbiában, de kijelentette, hogy a külpolitika terén azt sajnálja a 
legjobban, hogy azt nem követte a helyszínen nemzetközi segítségnyújtás a
 demokratikus átmenethez.
“Ez az a lecke, amit most minden 
alkalommal felidézek, amikor felteszem a kérdést, hogy be kell-e 
avatkoznunk és van-e válaszunk a következő napra is” – mondta Barack 
Obama.
Izraelről szólva kijelentette: “Úgy 
gondolom, a kérdés valójában az, hogy hogyan él túl Izrael. És hogy 
lehet létrehozni egy olyan Izrael Államot, amely fenntartja a 
demokratikus és polgári hagyományait. Hogyan lehet megőrizni egy olyan 
zsidó államot, amely visszatükrözi Izrael alapítóinak legjobb értékeit 
is. És következetesen hiszem, hogy ennek érdekében meg kell találni a 
módját a palesztinokkal való békés egymás mellet élésnek… El kell 
ismerni, hogy vannak jogos követeléseik, és hogy ez az ő földjük és 
területük is” – fogalmazott az amerikai elnök. (MTI)
Bal-Rad komm: Érdekes közvetlenül olvasni egy hanyatló birodalom urának szavait, – a világ és a birodalma helyzetéről.
Igen érdekes látni; hogyan 
ismeri fel Amerika politikájának kudarcát, s hogyan próbál szépíteni, s 
elhárítani magukról, magáról a felelősséget.
Persze szavait mindig 
fenntartással kell fogadnunk, – mert minden mondatának kettős, olykor 
többes értelme van, – vetít vakol és pacsmagol, – magyarázza a 
magyarázhatatlant a népének; vagyis Amerika bel- és külpolitikájának 
totális csődjét.
Ezzel együtt nem akármilyen 
fenyegetést is megfogalmazott az amerikaiak számára: “Szavai szerint az 
amerikai politika “működésképtelen” és annak szereplőinek okulniuk 
kellene a Közel-Kelet “szörnyű megosztottságaiból”, amelyek arra 
figyelmeztetnek, hogy a társadalmak nem működnek akkor, a politikai 
frakciók nem engednek pozícióikból.
Nem felejtkezett el az 
Oroszországgal kapcsolatos szokásos kettős mércéről sem, amikor arról 
beszélt, hogy; “Vlagyimir Putyin elnök a nyugati szankciók ellenére 
bármikor “behatolhat” Ukrajnába és ha ezt megteszi, akkor az ő elnöksége
 alatt már “sokkal nehezebb lesz megpróbálni megtalálni az utat, amely 
visszavezet a kooperatív és működő kapcsolathoz”.
Ezzel kapcsolatban valahogy 
elfelejtkezett a Kelet-Ukrajnában harcoló amerikai zsoldosokról, az 
Academi és a Greystone (Ex Black water) katonai magánvállalatok 
martalócairól, a “Véres szafárikról” – s arról, hogy a pusztító és 
kegyetlen háború Donbassz orosz lakossága ellen, – végső soron Amerika 
politikai elitjének az üzleti érdekeit szolgálja. Azon a városok alatt, 
amelyeket a kijevi junta mindenáron ellenőrzése alá akar vonni a 
Dnyeper-Donyeck Medencében, – óriási palagáz lelőhelyek vannak.
Azt viszont el kell ismernünk; 
Obama olykor igazán nagyon szépen tud hazudni. – Például akkor, amikor 
megmagyarázza a világ szuverén államai ellen indított agresszív 
hadjáratait: “Az elnök kijelentette, hogy a Közel-Keleten és más 
régiókban Amerika csak olyan mértékben vállal nagyobb szerepet, ahogyan a
 helyi közösségek elkötelezik magukat egy olyan befogadó politika 
mellett, amelyben nincsenek győztesek és legyőzöttek.”
A valóság ezzel szemben az, hogy
 a legmagasabb rangú amerikai hivatalnokoknak és közeli rokonaiknak, 
bizony komoly személyes érdekeltségeik vannak az összes amerikaiak által
 lerohant és megszállt országokban; Jugoszláviától kezdve, Irakon 
keresztül, egészen a napjainkban elfoglalt és meghódított államokig, – 
Ukrajnáig bezárólag.
Izraellel kapcsolatban, viszont 
már hiába hazudozik és maszatol Obama, – ezeket a szólamokat már nem 
hiszi el neki senki. Különös tekintettel arra, – hogy 1 héttel ezelőtt 
az USA 225 millió dollárral támogatta meg az izraeli Vaskupola 
rendszert, a palesztin rakéta támadások ellen. És ilyen mértékben 
segíteni egy nép ellen folyó írtóhadjáratot, – genocídiumot, – már nem 
megmagyarázható.
Mint, ahogy az amerikai 
biztatásra történt kelet-ukrajnai népirtás sem, melyet aktív amerikai 
katonai és anyagi segítséggel, (pénz, paripa, fegyver) végeznek a kijevi
 bábkormány latorhadai.

 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése