Több mint másfél évtizede merült a feledés homályába az a pilóta nélküli, felderítésre is alkalmas repülőgép, mely egyetlen példányban készült hazánkban egy magyar mérnök tervei alapján, a honi haderő számára. A Denevér névre keresztelt szerkezet azonban nemrégiben új életre kelt Szolnokon.

A meglepő formájú repülő hamarosan méltó körülmények között idézheti fel a Tisza-parti megyeszékhelyen a magyar repüléstörténet egyik különleges, a maga nemében egyedülálló fejezetét – tájékoztatott Lente Zoltán százados.


A Szolnoki Repülőmúzeum munkatársa elmondta: a Haditechnikai Intézet raktárában alkatrészeire szétszedve tárolt gépet a Hadtörténeti Múzeum kérésére még 2011 novemberében szállították Szolnokra, a helikopterbázis mellett működő gyűjteménybe. Itt azután a múzeum téli szünete alatt összerakták, és immár készen áll arra, hogy előre láthatólag április 1-től a nagyközönség is megcsodálhassa.

Mielőtt a mintegy 22 ezer négyzetméteren elterülő, mintegy félszáz helikoptert és repülőgépet bemutató gyűjtemény legújabb darabját közszemlére tennék, a létesítmény munkatársai felkutatták a tervezőt, így a jelenleg Kecskeméten élő Vég Pál a napokban újra találkozhatott a géppel.

Lente Zoltán a gép születéséről szólva felidézte: Vég Pál, Percz Ferenc mérnöktársával együtt egyszemélyes sportrepülőgépnek szánta az először az 1990-es években papírra vetett szerkezetet. Ezt követően azonban már egyedül alkotta meg a Magyar Honvédség megbízásából a gép katonai célú, felderítésre alkalmas, pilóta nélküli változatát. A gép első példánya mindössze 2 hónap tervezés, illetve további 3 hónapos kivitelező munka után 1995-ben Székesfehérváron készült el, de ismeretlen okból a honi haderő végül soha sem használta.


Tervezője, az egykor a szolnoki repülőműszaki főiskolán is tanító nyugállományú alezredes szerint a Denevér viselkedésének feltérképezése érdekében Csákváron összesen 28 órát töltött vele a levegőben. Bár a korszerű, 90 lóerős motorral hajtott, felszerelve 430 kilós technika elméletileg 50-4000 méter magasságra és 70-160 kilométeres sebességre volt hitelesítve, ő a berepülés során óránként 280 kilométeres sebességet is elért vele. Közben az is beigazolódott: a rendhagyó formának köszönhetően a repülő légi, vagy éppen földi (táv)irányításához egyetlen botkormány, azaz joystick is elegendő.

Mindezek mellett a Denevér eszmei értékét emeli, hogy ez az utolsó olyan repülőgép, mely hazai szakemberek tervei alapján, Magyarországon készült. Ám ami a felhasználási területét illeti, a pilóta nélküli légi járművek - Unmanned Aerial Vehicle - (UAV) katonai célú alkalmazása ma már világszerte rendkívül elterjedt – fogalmazott Lente Zoltán.


Megjegyzés:

 Megint valami jó, amit elfeledtünk továbbfejleszteni. Mikor tanuljuk már meg, hogy a legolcsóbb fegyver az, amit mi magunk fejlesztünk, s gyártunk le? Mekkora vereség kell még, hogy belássuk nem függhetünk 100%-ban másoktól e téren? S már megint akkor fogunk kapkodni, amikor nyakunkon a "vész"? Mint az elmúlt öt évszázadban oly sokszor?
Hírfigyelő Szolgálat