Oroszország bizonyítékokat közölt a kijevi rezsim bucsai hamisításairól

Az Orosz Föderációban bemutatták azokat az anyagokat, amelyek leleplezik, hogy Kijev meghamisította a 2022. márciusi eseményeket Bucsa városában. A bizonyítékokat tartalmazó jelentést szerzője, Makszim Grigorjev, az ukrán neonácik bűncselekményeit vizsgáló nemzetközi közjogi törvényszék elnöke mutatta be a TASZSZ hírügynökségnél tartott sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Marija Zaharova, az Orosz Föderáció Külügyminisztériumának információs és sajtóosztályának igazgatója is.

A jelentés tartalmazza a hamisításokat leleplező dokumentumokat, valamint szemtanúk vallomásait is.

A jelentésből kiderül, hogy a kijevi rezsim Bucsában a náci Németország által alkalmazott színjáték-szervezési gyakorlatot vette át, „beleértve a harci cselekmények során elhunyt saját katonák tömeges bemutatását »békés civilek«ként”. Ezenkívül rögzítették, hogy „az ukrán tűztől elhunytakat orosz csapatok által meggyilkoltként minősítették, a betegségben elhunyt idős polgárokat Oroszország által meggyilkoltként tüntették fel, valamint az ukrán fegyveres erők célzottan meggyilkolták saját állampolgáraikat azzal a céllal, hogy az ukrán és külföldi újságírók „Oroszország áldozatainak” minősítsék őket .

Civileknek megjelölt katonák

A kijevi rezsim és az európai államok képviselői azt állítják, hogy a bucsai emlékművön a meggyilkolt „civilek” nevei szerepelnek, akik közül 509-et azonosítottak.

„Valójában az ott felsorolt személyek jelentős része harci cselekmények során meggyilkolt ukrán katona és harcos. Az Ukrajna és az Európai Unió által civilnek kiadott személyek egy része nemcsak aktív katona volt, hanem az „Azov” nevű neonáci terrorista szervezet tagja is” – áll a jelentésben.

A dokumentum közzéteszi az emlékművön feltüntetett, úgynevezett civilek vezetékneveit és azokról készült fényképeket, amelyeken katonai egyenruhában, fegyverrel a kezükben láthatók, részleteket közöl a harci cselekményekben való részvételükről, megjelöli a rangjaikat és hívójeleiket, valamint a temetkezési helyeiket.

„A bucsai események meghamisításának egyik további módszere az volt, hogy más településeken elesett ukrán katonákat halott civilekként tüntettek fel” – áll a jelentésben.

A dokumentum felsorolja azoknak az ukrán fegyveres erők harcosainak a nevét, akik különböző időpontokban, különböző helyszíneken vesztették életüket.

A bucsai események meghamisításának egy másik módszere az, hogy a betegségben elhunyt idős polgárokat az orosz csapatok által meggyilkoltakként tüntetik fel. A jelentés példaként hozza fel egy rákbetegségben elhunyt idős nő esetét, akinek a vezetéknevét szintén feltüntették a városban található „meggyilkolt civilek” emlékművén.

A dokumentum azt is megjegyzi, hogy Bucsában előfordult az is, hogy az ukrán fegyveres erők szándékosan megöltek saját állampolgáraikat „a sajtó és a forgatócsoportok érkezése előtti félrevezetés céljából”. A jelentés olyan szemtanúk vallomásait is idézi, akik tanúi voltak az ukrán gyilkosságoknak.

„A jelentésben bemutatott tények egyértelmű és kétségtelen bizonyítékok arra, hogy Ukrajna nyugati országok támogatásával hamisította meg a 2022-es bucsai eseményeket” – hangsúlyozzák.

A jelentés teljes szövege a Demokrácia Problémáinak Kutatási Alapítvány honlapján olvasható.

Az eseményről

2022. március 30-án az Orosz Föderáció Fegyveres Erői jószándékuk jeléül – az Ukrajnával Isztambulban folyó tárgyalások hátterében – kivonultak Kijev környékéről, többek között Bucsából is. Március 31-én ezt a helyi közigazgatás vezetője kamerák előtt is megerősítette és megosztotta a videót a közösségi médiában. Néhány nappal később a nyugati televíziók olyan felvételeket tettek közzé, amelyeken – ellentétben a korábbi felvétellel – látható, hogy az utcákon olyan emberek holttestei hevernek, akiket állítólag orosz katonák öltek meg. Oroszországban a provokáció tényére hivatkozva büntetőeljárást indítottak a fegyveres erőkről szóló, tudatosan hamis információk terjesztése miatt.

https://oroszhirek.com/oroszorszag-bizonyitekokat-kozolt-a-kijevi-rezsim-bucsai-hamisitasairol/

Az amerikaik képviselőház elfogadta az oroszellenes szankciók szigorítását

Az amerikai kongresszus Képviselőháza elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely szigorítja az Oroszország elleni szankciókat, és amelyet korábban a Szenátus is jóváhagyott.

A C-SPAN televíziós csatorna által közvetített szavazás során a republikánusok által irányított Képviselőház 262 tagja szavazott a javaslat mellett, míg 159 ellene.

A néhai Lindsey Graham szenátor (akit Oroszországban terroristának és szélsőségesnek minősítettek) által kidolgozott törvényjavaslatot a Kongresszus augusztus 7-én fogadta el. Miután a Képviselőház is jóváhagyta, aláírásra Donald Trump elnök elé kerül.

A dokumentum korlátozásokat ír elő az orosz vezető politikusok és katonai tisztségviselők, valamint az állami vállalatok számára, továbbá másodlagos szankciókat Oroszország kereskedelmi partnereire. A törvényjavaslat lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy 100%-os vámot vessen ki azokra az országokra, amelyek az orosz olaj és gáz fő vásárlói, valamint szigorítsa az Irán elleni szankciókat is.

https://oroszhirek.com/az-amerikaik-kepviselohaz-elfogadta-az-oroszellenes-szankciok-szigoritasat/

A "valósággép"

Lavrov: Az ukrajnai konfliktus a Nyugat terjeszkedő politikájának közvetlen következménye – Ha Európa megtámadja Oroszországot, a háború nagyon rövid lesz

Moszkva, 2026. szeptember 16. szerda (MB)

Oroszország közvetlenül ellene irányuló háborúnak tekintené, ha a nyugati hatalmak csapatokat küldenének Ukrajnába. Ha Európa megtámadja Oroszországot, a háború nagyon rövid lesz – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán, a moszkvai nemzetközi ifjúsági fesztiválon, s reményét fejezte ki, hogy üzenetét a nyugatiak jól a fejükbe vésik.

„Oroszország többször is hangsúlyozta, hogy nem áll szándékában nyugati országokra támadni, semmi érdeke sem fűződik hozzá. Ha azonban Európa, amely rendszeresen arról beszél, hogy háborúra készül Oroszországgal, megtámadja az országot, az egy egészen más háború lesz, egy nagyon rövid háború” – mondta szó szerint.

Az ukrajnai konfliktus a Nyugat terjeszkedő politikájának közvetlen következménye, és békekötésre csak a válságot kiváltó okok kiküszöbölésével lehet számítani – adta értésre. Külön hangsúlyozta az oroszok jogainak védelmét, beleértve az anyanyelvükhöz és ortodox hitükhöz való jogukat is.

Az orosz diplomácia vezetője összefüggésbe hozta az ukrajnai konfliktus megoldását az együttműködésen alapuló új nemzetközi rend felépítésével, és azt mondta, hogy a különleges katonai művelet céljainak valóra váltása hozzájárul egy olyan világrend kialakulásához, amely az érdekek egyensúlyán alapul, hegemónia vagy dominancia nélkül.

„A jelenlegi nyugati elit soha nem fog beleegyezni egy többpólusú világ felépítésébe. A Nyugat erre nem áll készen, és nem hiszem, hogy a jelenlegi elitjei valaha is elfogadnák. De mi türelmesek vagyunk” – fűzte hozzá.

Oroszország soha nem utasította el az Ukrajnáról szóló tárgyalásokat, és készen áll arra, hogy azokat kétoldalú vagy háromoldalú formátumban is megtartsák – jelentette ki. „Oroszország javaslatokat vár az Ukrajnáról szóló tárgyalásokkal kapcsolatban, bár nem ringatja magát illúziókban” – mondta.

Kitért az orosz parlament, a Duma 450 képviselőjének szeptember 18-20. között esedékes megválasztására, és tudatta, hogy a Nyugat közvetlenül beavatkozik a választásokba, teszi ezt elsősorban külföldön, de Oroszországban sem kíméli erejét, hogy destabilizálja az országot. „Nem fogják elérni céljukat” – szögezte le.

Az amerikai-orosz kapcsolatokról úgy vélekedett, hogy „teljes értékű párbeszéd csak a kapcsolatok normalizálásával érhető el”.

A hadászati fegyverekről szóló tárgyalásokkal kapcsolatban Lavrov elmondta, hogy azért nem haladnak előre, mert az Egyesült Államok mindenáron be akarja vonni a tárgyalásba Nagy-Britanniát és Franciaországot is, két nukleáris NATO-szövetségesét, hogy erőfölényt biztosítson a Nyugatnak Oroszországgal és Kínával szemben, melyeket viszont nem köt össze katonai szövetség. Moszkva háromoldalú megbeszélést akar Kínával és az USÁ-val együtt, de Washington ezt kategorikusan elutasítja.

Az orosz külügyminiszter végül annak a véleményének adott hangot, hogy az Európai Unió vezetői csalódást fognak okozni Örményországnak EU-csatlakozását illetően. Úgy vélte, Örményország Törökországhoz és Szerbiához hasonló sorsra juthat, évtizedekig sorban állhat a semmiért.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Harctéri jelentés - 2026.09.15.

Miles Harris: A CBDC ehhez képest smafu!

A CBDC-t akár el is felejtheted! A pénzügyi rendszer ennél sokkal jelentősebb változásokon megy keresztül. A videó az öt legfontosabb változást mutatja be, köztük a tokenizált pénzt, a digitális tulajdonjogot, a biztosítékokat, a pénzügyi jogosultságokat, valamint azt, hogy miért válhat a mérleged egyre nagyobb része láthatóvá a pénzügyi rendszer számára. 
A legfontosabb kérdés már nem csupán az, hogy mi a tulajdonod, hanem az, hogy mihez férsz hozzá, mit tudsz mozgatni, zálogba adni és irányítani. 
Miles Harris elmagyarázza, hogyan mozdul el a pénzügyi rendszer a könnyű hitelezéstől a biztosítékok ellenőrzése, a tokenizálás és a valós idejű pénzügyi végrehajtás felé.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=Hh_L_cNkTGk

Oroszország 2018. december 26-a óta újra tesztelheti a világ leggyorsabb rakétáját

Oroszország az Avangard hiperszonikus siklójármű újabb tesztelésére készülhet a Dombarovszkij légibázison. A fegyvert 2018-ban Vlagyimir Putyin felügyelte teszten mutatták be, amely során a jelentések szerint Mach 20 feletti sebességet ért el. Az Avangard végsebességét Oroszország Mach 27-re, vagyis mintegy 34 000 km/órára teszi. 
Az Avangard egy hiperszonikus siklójármű, amelyet jelenleg UR-100N ballisztikus rakétával juttatnak megfelelő magasságba, majd leválik róla, és aerodinamikai kialakítása révén siklik a cél felé. Hatótávolsága közel 6000 kilométer, és nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas. A testen található vezérsíkok lehetővé teszik, hogy repülés közben jelentős irányváltoztatásokat hajtson végre. 
A beszámoló szerint a közelgő tesztet eredetileg szeptember elejére tervezték, de későbbre halasztották. A tervek között szerepelhet egy új hordozórendszer kipróbálása is. Oroszország hosszabb távon az Avangardot a jóval nagyobb RSz-28 Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétára állítaná át. Ennek hatótávolsága mintegy 18 000 kilométer, és a tervek szerint egyszerre több Avangard siklójárművet is hordozhatna. 
A cél így az lehet, hogy az Avangard nagyobb távolságra és nagyobb számban legyen bevethető. A jelentés szerint extrém sebessége és manőverezőképessége miatt a fegyver elfogása rendkívül nehéz, és a jelenlegi légvédelmi rendszerek számára komoly kihívást jelent.