Jobboldali tüntetőkre támadtak a migránsok Németországban

Migránsok csoportja támadt rá mintegy száz tüntetőre a kelet-németországi Bautzenben; a rendőrségi beszámoló szerint a migránsok kezdték a konfliktust, majd az őket védeni próbáló rendőrökre is rátámadtak.

Az oda telepített migránsok és a helyiek összecsapásával végződött szerda este egy Bautzenben tartott tüntetés, ahol helyi jobboldali csoportok tüntettek a migránsok betelepítése ellen. A környéken tartózkodó rohamrendőrök a migránsok megsegítésére siettek, próbálták szétválasztani a két csoportot. A rendőrségi beszámoló szerint azonban a “menedékkérők” (a német sajtó így hivatkozik rájuk) kezdték a konfliktust; rátámadtak a bevándorlás leállítását követelő tüntetőkre, majd a tüntetőktől őket védeni próbáló rendőrökre is rátámadtak, botokkal, üvegekkel dobálták meg őket.

A rendőrségi beszámoló szerint mindkét oldalon paprikasprayt alkalmaztak, így sikerült leállítani az utcai harcokat és szétválasztani a két csoportot. Az összecsapás azzal végződött, hogy a migránsok visszavonultak a kormány által nekik adományozott otthonaikba, ahová a tüntetők végig követték őket. A beszámoló szerint a rendőrök később őrt álltak az őket megdobáló migránsok otthonánál, arra az esetre, ha később támadás áldozatává válnának.

Az utcai összecsapás után egy marokkói bevándorlót kellett kórházba vinni, akit a tüntetők által hajított féltégla talált fejbe. A rendőri beszámoló szerint egy helyi lakos is megsérült, akit a migránsok bántalmaztak.

Bautzenben azóta rendszeresen történnek utcai összecsapások, mióta a kormány lehetővé tette a migránsok letelepedését, és lakást ad nekik, emellett a megélhetésükről is segéllyel gondoskodik. Februárban egy hotelt gyújtottak fel a helyiek, amiről az a hír járta, hogy a kormány ott fogja elhelyezni a migránsokat. Az akkor készült felvételeken a helyiek vidámnak tűntek, gyakorlatilag utcai népünnepélyként zajlott a menekültközponttá alakítandó hotel leégetése.

http://www.hidfo.ru/2016/09/jobboldali-tuntetokre-tamadtak-a-migransok-nemetorszagban/

Harmincezer civil áldozata volt az ukrán válságnak

Közel tízezer ember veszítette életét Ukrajnában, miután a kormány erőszakos megdöntésével egy atlantista csoport jutott hatalomra Kijevben. Az ENSZ emberi jogi missziója több mint harmincezer áldozatról tud.

Az ENSZ emberi jogi megfigyelő missziója csütörtökön nyilvánosságra hozta az ukrán válság áldozataira vonatkozó adatokat. Fiona Frazer, a misszió vezetője a Kijevben tartott sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy összesen 32071 civil áldozatról tudnak a konfliktus során, ebből 9640 civil halálos áldozat, 22431 pedig sérülés.

Ukrajnában azt követően kezdődött úgynevezett “terrorellenes művelet” az ország délkeleti régióiban, hogy a helyi lakosság nem fogadta el a puccsal hatalomra jutott új kormányt. A kijevi puccs 2014 februárjában történt, de az új országgyűlési választásokat csak októberben írták ki. Ebben az időszakban az új, demokratikus legitimitás nélküli kormány megkezdte az EU- és NATO-csatlakozás előkészítését, a puccsistákat el nem ismerő régiók pedig népszavazással döntöttek az elszakadásról és független országgyűlést választottak. A nyugati országok a népszavazás és független országgyűlési választás eredményeit nem ismerték el, a választás nélkül hatalomra jutott kijevi kormányt azonban elismerték.

Az ENSZ adatai szerint az azt követő két évben mintegy tízezer civil veszítette életét a fegyveres konfliktusban, melynek során Kijev újra ellenőrzés alá akarta vonni az elszakadó régiókat.

2015 februárjában a kijevi kormány és az elszakadó régiók képviselői Belorusszia fővárosában aláírtak egy egyezményt, amely rendelkezett a tűzszünetről, a nehézfegyverek frontvonalról való kivonásáról, valamint az alkotmányos reformról, melynek részeként sor kerülne Ukrajna decentralizálására és a teljes autonómia megadására a kérdéses régióknak. Az úgynevezett minszki egyezmény rendelkezett az országban tartózkodó külföldi fegyveres erők kivonásáról is. Erre azóta nem került sor, ehelyett a kijevi kormány új egyezményekkel lehetővé tette a NATO-haderő Ukrajnában állomásozását.


http://www.hidfo.ru/2016/09/harmincezer-civil-aldozata-volt-az-ukran-valsagnak/

A németek többsége támogatja a közös uniós haderő létrehozását

A német lakosság mintegy 54 százaléka támogatja, hogy az Európai Unió saját hadsereget hozzon létre, és mindössze a németek harmada ellenzi a közös uniós haderő felállítását.

A YouGov piackutató intézet a Friedrich Ebert Alapítvány számára végzett megkérdezéséből kiderült, hogy a német társadalom többsége támogatja az uniós tagállamok katonai struktúráinak egyesítését. A megkérdezettek 54%-a támogatja a közös uniós haderő felállítását, míg mindössze 35%-uk mondta azt, hogy ellenzi a kezdeményezést.

Michael Broening, a FES nemzetközi politikai elemző intézet szakértője szerint meglepőek ezek az eredmények, hiszen az európai országok hagyományosan az állam szuverenitásának részeként tekintenek a védelmi politikára – miközben kivétel nélkül minden országban a lakosság többsége ellenzi az állami jogkörök átadását egy nemzetközi szervezetnek. A szakértők szerint azonban az emberek a nemzeti szuverenitás más elemeitől különálló tényezőként tekintenek a védelmi politikára – részben ezzel magyarázható, hogy a német társadalom támogatja az európai hadsereg létrehozását, miközben a politikai döntéshozatali jogkörök uniós hatóságoknak átadását továbbra is ellenzik.

A közös európai hadsereg létrehozásának elgondolása először az ’50-es években merült fel. Az utóbbi évek során Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke volt az elgondolás egyik hangos szószólója. Úgy tűnik azonban, Juncker megítélése nem sokban módosítja a közös uniós haderővel kapcsolatban a közvéleményt: a németek többsége úgy gondolja, hogy az Európai Unió saját hadsereggel kell rendelkezzen, mert ez szükséges ahhoz, hogy globális szinten kezelni tudja az Európát fenyegető biztonsági kihívásokat.


http://www.hidfo.ru/2016/09/a-nemetek-tobbsege-tamogatja-a-kozos-unios-hadero-letrehozasat/

A britek továbbra is megvétózzák az európai hadsereg létrehozását

Az Egyesült Királyság továbbra is megakadályozza az európai hadsereg létrehozását, egészen addig, míg le nem zárultak a kilépési tárgyalások, és az ország többé nem tagja az Európai Uniónak.

A Times szombati beszámolója szerint Michael Fallon brit védelmi miniszter egyértelműen kijelentette, hogy a tényleges kilépés megvalósulásáig az Egyesült Királyság akadályozni fogja az európai hadsereg létrehozását, és minden alkalommal vétójogával fog élni.

Fallon annak kapcsán mondta ezt, hogy a britek már nem kaptak meghívást a pénteki uniós csúcstalálkozóra, és az EU vezető országai komolyan foglalkoznak a közös uniós haderő létrehozásának lehetőségével. A Times szerint a német és francia vezetők előálltak az erre vonatkozó ütemtervvel, és várhatóan decemberben fogják előterjeszteni a lényegi javaslatokat.

Az uniós tagállamok védelmi erőinek egyesítéséről évek óta visszatérő jelleggel kiújul a vita, de mindeddig a britek ellenállásán bukott el a kezdeményezés, mert az Egyesült Királyság vezetői ragaszkodnak ahhoz, hogy az Európai Unió biztonságáról a NATO gondoskodjon. Ennek megfelelően, az európai hadsereg létrehozásának kérdése a brit kilépési referendummal került újra előtérbe.

A britek június 23-án tartottak népszavazást az uniós tagságról, melynek végső eredményei szerint a választók 51,9%-a, mintegy 17,4 millió ember döntött az Európai Unióból kilépés mellett.

http://www.hidfo.ru/2016/09/a-britek-tovabbra-is-megvetozzak-az-europai-hadsereg-letrehozasat/

Ez minden probléma oka?

Az euróövezet problémáinak többsége egy okra vezethető vissza: a gazdaság stagnálását, a munkanélküliség növekedését és a szélsőjobboldali erők felemelkedését a rossz elgondolás alapján megteremtett egységes európai fizetőeszköz, az euró idézte elő - véli Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, aki támogatja egy megreformált euróövezet fenntartását.


Az AFP francia hírügynökségnek szerdán adott nyilatkozatában a Világbank volt főközgazdásza, a Columbia Egyetem professzora kifejtette: az egységes deviza strukturálisan kezdettől fogva elhibázott, az európai országok már azelőtt forgalomba hozták a pénzt, hogy megteremtették volna a kezeléséhez szükséges intézményeket. Ráadásul az egységes fizetőeszköz megfosztotta az érintett országokat a kiigazítást szolgáló két legfontosabb mechanizmustól, az árfolyam- és a kamatpolitikától, így mozgástér csak a költségvetési politikában maradt.

Lehet, hogy az euró jó pár embernek és a bankároknak, de kevéssé pozitív a nyomott gazdasági növekedés és a magas munkanélküliség miatt szenvedő euróövezet átlagpolgárainak. A társadalom stagnál, nincs növekedés, ami táptalajt biztosít a szélsőjobboldali pártoknak - figyelmeztetett Stiglitz, aki gyors cselekvést sürgetett annak érdekében, hogy az európai projekt ne kerüljön veszélybe.

A közgazdász élesen bírálta az európai gazdaságpolitikát, és azt hangoztatta, hogy meg kell változtatni az euróövezeti fiskális és monetáris szabályokat. Elhibázott gazdasági modellek elkerülhetetlenül rossz diagnózis felállításához és rossz gyógymód meghatározásához vezetnek. A hibás szabályokat meg kell változtatni, különben bekövetkezik a katasztrófa. Különösen az államháztartási deficit felső korlátját a GDP 3 százalékában korlátozó előírást ostorozta, mondván, azt semmilyen gazdasági elmélet nem támasztja alá.

Mostanra már a közgazdászok többsége, de még a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is elveti azt az elméletet, hogy a megszorítások lehetővé teszik a gazdasági növekedés újraindítását - mondta a közgazdász, aki csodálkozását fejezte ki amiatt, hogy Európában még mindig vannak olyan kormányok, mint például az Angela Merkel vezette német kabinet, amelyek kitartóan követelik a megszorításokon alapuló, ámde az euróövezetben szükséges reformokkal összeegyeztethetetlen gazdaságpolitika folytatását.

Stiglitz idén kiadott könyvében három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a jövőre nézve. A The Euro - How a Common Currency Threatens the Future of Europe (Az euró - Hogyan veszélyezteti Európa jövőjét az egységes fizetőeszköz) című, több mint 400 oldalas műben a legkedvezőbb megoldásként azt javasolja, hogy hajtsanak végre mély reformokat az eurózóna struktúrájában és a leginkább szenvedő tagállamokra kényszerített gazdaságpolitikákban. Egy ilyen övezetnek a jó működést biztosító intézményekre van szüksége, mint például egy olyan központi bankra, amely nem csak az infláció elleni küzdelmet tekinti céljának, hanem a munkanélküliség elleni harcot és a gazdasági növekedést is szem előtt tartja.

Ha a tagállamok nem hajlandóak elfogadni a több Európa elvet, akkor is nyitva áll még több ösvény. Stiglitz szerint a legkönnyebb út az lenne, ha Németország kilépne az euróövezetből, ami versenyképesebbé tenné a többi tagállamot az egységes deviza leértékelésének révén. Vagy marad a kölcsönös megegyezéssel történő válás, azaz két-három monetáris övezet létrehozására kell törekedni.


http://hunnio.com/news.php?readmore=787

Az Európai Bizottság felkészül a tagállamok kilépésére

Az Európai Bizottság a brit népszavazás miatt felállított egy külön munkacsoportot, melynek fő feladata, hogy előkészítse és lefolytassa a tárgyalásokat a kilépő tagállammal. A britek után más országok is akarnak hasonló népszavazást tartani.

Az Európai Bizottság szerdán felállította az “50. cikkely munkacsoportot” – a Michel Barnier által vezetett testület feladata az lesz, hogy a Lisszaboni Szerződés mentén lefolytassa a brit delegációval a kilépési tárgyalásokat, melyek az Egyesült Királyság Európai Uniótól való elszakadásában végződnek.

A britek június 23-án tartottak népszavazást az uniós tagságról, melynek végső eredményei szerint a választók 51,9%-a, mintegy 17,4 millió ember döntött az Európai Unióból való kilépésről.

A britek kilépésével Európa második legnagyobb, és a világ ötödik legnagyobb gazdasága távozik az EU-ból. A júniusi népszavazást követően más uniós tagállamok pártvezetői is kilátásba helyezték, hogy népszavazással döntenének az uniós tagságról. Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője egyértelművé tette, hogy amennyiben megnyeri az elnökválasztást, a franciák is referendummal dönthetnek arról, hogy akarják-e még az EU-tagságot.


http://www.hidfo.ru/2016/09/az-europai-bizottsag-felkeszul-a-tagallamok-kilepesere/

Hillary megkapta az önmegsemmisítési parancsot

Nukleáris hamis zászlós merényletet, amit az "iszlamistákra" kentek volna, és ami a gyözelemhez hozzasegítette volna Donald Trump-ot, már valószínüleg nem fognak tudni csinálni az elnökválasztásig, így a "B variánsnak" számító békés forgatókönyv kivitelezése is megkezdödött, a békés módszerekre alapozó, lassú szalámitaktika Donald Trump elnöki székbe segítéséhez, aminek része, hogy Hillary Clinton-nak ki lett adva a parancs, hogy "semmisítse meg magát". Az amúgy valóban beteges Clintonné szept. 11-i "ájulásos sztoryja" tervezett módon, megjátszva történt.

http://magyarhirlap.hu/cikk/65952/Mucsa_visszalo

Ha nincs ott véletlenül éppen a tűzoltó foglalkozású Zdenek Gazda felvidéki magyar ember okostelefonjával – pán-Mucsa ottani őrembere –, máig nem tudjuk, hogy Clintonné többször összerogyott, és kisbuszába csak stábja sok-sok segítő kezének hála tudott végre beesni. És akkor még elnök is lehetett volna belőle, amire most már nem sok az esélye. Amint megkeseredett szájjal írhatná nálunk egy Soros-alapítású portál: „Egy magyar Gazda lászlópetrázta ki Hillary Clintont a Fehér Házból.”

Egy jelentéktelen magyar "gazda" golyózta ki Clintonnét a Fehér Házból ... Túl szép, hogy igaz legyen? Hát igen, valóban nem az...

Ki lehet ez a "gazda gyerek", aki valójában angolul és csehül irkod a Twitterre, és érdekes twitteres azonosítója van:

zgazda66 https://twitter.com/zgazda66

A "New York Devils" hokicsapat korábbi cseh származású világsztárjának, Patrik Eliášnak ( https://en.wikipedia.org/wiki/Patrik_Eli%C3%A1%C5%A1 ) az ismeretségi körébe tartozik ...

A "gazda videó" megnézhetö itt:

9/11: Hillary Clinton rosszul lett a megemlékezésen

http://www.atv.hu/kulfold/20160911-9-11-hillary-clinton-rosszul-lett-a-megemlekezesen

A videó elsö furcsasága, hogy bár állítólag okostelefonnal készült, a kép egyáltalán nem rázkódik, hanem úgy tünik, mintha egy stabilizált, professzionális videókamerával készült volna.

A másik furcsaság az, hogy Hillary Clinton testörei hagyták, hogy Gazda filmezze az egészet, még csak meg se próbálták elvenni töle a mobiltelefonját, holott világos, hogy ez a videó lenullázhatja Clintonnénak az esélyeit az elnöki székre (mint ahogy a Magyar Hírlap kommentárja is megjegyzi). Mivel Gazda volt az egyedüli, aki filmezte Clintonné ájulását, nem kellett volna mást csinálni, mint a testöröknek kikapni a kezéböl a mobiltelefont...

A harmadik furcsaság az, hogy még aznap (szept 11), további videófelvételek jelentek meg az "alternatív médiumokban" Clintonné ájulásáról, azt sugallva, mintha Gazdán kívül más is filmezte volna az incidenst, holott, ha alaposan megnézzük, ezek a videók nem mások, mint a gazda videó benagyított "tükörváltozatai"!

Az egyik ilyen, sok milliós nézettséget kapó manipulált videó megnézhetö itt:

https://www.youtube.com/watch?v=11-EAzsGxgQ

A "hivatalos" Gazda videón a kopasz fejü, izmos testör Clintonné jobb oldalán látható, amint azt megragadja:




A háttérhatalmi ügynökök által szerkesztett alternatív médiumokban megjelent "további videókon" pedig a kopaszfejü testör Clintonnét a bal oldalán ragadja meg ... "További videók" tehát nincsenek, az állítólagos többi videó is a "Gazda videó" benagyításával és tükrözésével készült.



Ennyi furcsaság láttán azt hiszem világos, hogy Clintonné nagy nyilvánosság elé kürtölt ájulásos videója megjátszott volt.

A jövöbeni First Lady, Melania Trump Twitter-oldala:

https://twitter.com/MELANIATRUMP

http://www.pokolraveluk.com/content/index.php?option=com_content&view=article&id=199:2016-09-14-10-01-29&catid=21:kuelfoeld&Itemid=58

ENSZ-megbízott: egységes katonai struktúrát kell létrehozni Líbiában

Nemzetközi és helyi megfigyelők egyaránt jelen kell legyenek Líbiában, hogy támogassák az ország stabilizálását – mondta Marin Kobler, az ENSZ líbiai különmegbízottja.

Kobler az ENSZ keddi sajtótájékoztatóján annak szükségességéről beszélt, hogy nemzetközi és helyi megfigyelők egyaránt jelen legyenek a Líbiában zajló politikai folyamatban. Elmondása szerint a nemzetközi szervek, az Arab Liga, az ENSZ képviselete mellett líbiai megfigyelők kell ellenőrizzék a folyamatokat, hiszen csakis ezáltal lehet stabilitást vinni az országba.

Kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának Líbiával kapcsolatban tartott találkozóján Kobler ismertette a legújabb fejleményeket; a líbiai helyzet tovább súlyosbodott, miután a Halifa Haftar tábornokhoz hű fegyveres erők ellenőrzésük alá vonták az ország olajkészletének nagy részét. Kobler a tájékoztatót követően annak fontosságáról beszélt, hogy a nemzetközi erők egy egységes katonai struktúrát kell létrehozzanak Líbiában.

Líbiában azóta polgárháborús állapotok uralkodnak, mióta 2011 nyarán a NATO-országok megdöntötték Moammer Kadhafi rendszerét. Kadhafi meggyilkolását követően az ország egymással harcban álló fegyveres csoportok anarchiájába süllyedt. Az utóbbi évek során két rivális kormány látszott megerősödni, melyeket különböző nemzetközi erők támogatnak.

http://www.hidfo.ru/2016/09/ensz-megbizott-egyseges-katonai-strukturat-kell-letrehozni-libiaban/