Eredménytelenül zárult Angela Merkel Törökországban tett látogatása, melynek során arról próbálta meggyőzni a török vezetőket, hogy tartsák be a bevándorlás kapcsán kötött megállapodás rájuk eső részét. Ankara újabb engedményeket kap, az Európai Unió pedig maga kell megoldja a problémát.
Novemberben az Európai Unió és Törökország közt létrejött egy megállapodás, melynek értelmében az EU 3 milliárd eurót fizet, amit Törökország több millió menekült elszállásolására kell fordítson. A megállapodás lényege – mint arra az osztrák külügyminiszter rámutatott -, hogy az európai vezetők inkább fizetnek egy külső hatalomnak a bevándorlók feltartóztatásáért, mint hogy az Európai Unió határain erőszakkal kelljen feltartóztatni a kontinensre érkező tömegeket.
Angela Merkel Törökországban tett látogatása annak köszönhető, hogy a megállapodás ellenére naponta több ezer bevándorló érkezik a kontinensre, vagyis Törökország nyilvánvalóan nem tartja be a megállapodás rá eső részét. Ahmet Davutoglu török kormányfő és a német kancellár a találkozón egy újabb megállapodást kötött, amely tízpontos akciótervvel rendezné a helyzetet, az Ankarának fizetett 3,35 milliárd eurón felül. A megállapodás egyik lépésének részét képezi, hogy a NATO fogja segíteni Törökországot a török tengeri határok megfigyelésében, ami az Európai Unióba utazó migránsok elsődleges útvonala. A megállapodás emellett újabb, humanitárius természetű együttműködés alapjait fektette le, valamint Ankara ígéretet tett a csempészek elleni hathatósabb fellépésre.
A Politico magazin elemzői szerint azonban Angela Merkel gyakorlatilag üres kézzel érkezett haza Törökországból, mert az Európai Unió nem ura a helyzetnek, és a török kormány erőpozícióból tárgyalhat az európai vezetőkkel. A tényleges rendezés helyett Törökország újabb követelésekkel állt elő, és a német kancellár semmilyen erős tárgyalási tényezőt nem tudott felmutatni annak érdekében, hogy Ankara ténylegesen feltartóztassa az Európába utazó bevándorlókat.
Jelenleg mintegy 2,7 millió menekült tartózkodik Törökország területén, és Angela Merkel nem csak Törökország részéről, de belföldön is nyomás alá került; az ellenzék és a többségi társadalom követeli az évente befogadott migránsok számának maximálását. Az ARD Deutschlandtrend által végzett közvélemény-kutatás eredményei szerint a német lakosság közel 80%-a gondolja úgy, hogy Merkel kormánya elveszítette a kontrollt, és nem tudja irányítás alá vonni a tömeges bevándorlást.
A Deutsche Wirtschafts Nachrichten német napilap eközben rámutat, hogy a NATO törökországi tevékenysége nem feltétlen van összefüggésben a migrációs válsággal – sokkal inkább lehet köze a szíriai helyzet alakulásához. A lap szintén hivatkozik arra, hogy Törökország és Németország az emberkereskedők elleni harc okán törekszik a NATO mozgósítására; a NATO a Frontex és a török parti őrség tevékenységében közreműködés okán fokozná aktivitását Törökországban, amiről Angela Merkel hétfői sajtótájékoztatóján beszámolt. A DWN említi, hogy a német és török rendőrség közösen lépne fel Törökországban az embercsempészek ellen, ennek okán a NATO bevonásának oka továbbra sem egyértelmű.
Az orosz légierő támogatásával a szíriai arab hadsereg látványos előretörést ért el az utóbbi hetek során, több nagyvárost vontak újra ellenőrzés alá, miközben a terroristák visszaszorultak az ország területének nagy részéről. A szíriai terrorellenes művelet alakulása azzal “fenyeget”, hogy a legitim kormány orosz segítséggel stabilizálhatja a helyzetet. Ebben az esetben az Egyesült Államok nem csak azzal kell számoljon, hogy a szíriai kormány amerikai segítség nélkül számolja fel a terrorszervezeteket, de a Daesh által ellenőrzött városok felszabadítása után a NATO-nak sem maradna hivatkozási alapja egy nyílt beavatkozásra, így a törökországi aktivitás fokozódása arra utalhat, hogy a nyugati országok elsietett beavatkozással akarnak reagálni a szíriai kormányerők látványos sikereire.


http://www.hidfo.ru/2016/02/eredmenytelenul-zarult-angela-merkel-torokorszagi-latogatasa/