A Szana’a ellen végrehajtott éjszakai légicsapásban az iráni diplomáciai misszió épületének őrzésére kirendelt állomány tagjai között több sérültről számolnak be a hírforrások.
A 2012-ben az “arab tavasz” néven ismertté vált tüntetéshullámok idején leköszönő jemeni elnök, Ali Adullah Száleh oldalán álló csapatokkal szövetségben harcoló síita húszi felkelők ellen indított harcban az ENSZ által javasolt tűzszüneti tárgyalások sikertelenül zárultak. A Szaúd-Arábia vezette koalíció légicsapásai már sokadjára irányulnak civil létesítmények ellen. Kedden a jemeni látássérült intézetet, előtte pedig az Orvosok Határok Nélkül szervezet kórházát bombázták szaúdi vadászgépek. A Szaúd-Arábia vezette fegyveres koalíció célja a januárban lemondott elnök, Rabbuh Manszúr Hádi hatalomban való megtartása. Az ENSZ jelentése szerint a 2015 március óta tartó katonai akció eddig 2790 civil áldozatot követelt, amely jórészt Rijád terrorbombázásra irányuló taktikájának köszönhető. A húszi felkelők, és a Szálehet támogató jemeni csapatok 2015 októbertől kezdődően saját fejlesztésű Qaher-1 föld-föld rakétákkal és rakétavető rendszerekkel mérnek válaszcsapást a Szaúd-Arábia déli területein fekvő kormányzati és katonai létesítményekre. A kialakult helyzet lehetőséget teremtett az Al-Kaida jemeni szárnyának az ország középső részén egy észak-déli irányú sáv feletti teljes ellenőrzésre. A szárazföldi kontaktharcokban elszenvedett nagyarányú koalíciós veszteségek miatt a szaúdiak és az Öböl Államok nyugat európai, ausztrál és dél-amerikai zsoldosokat alkalmaznak a harctéren, és kelet-afrikai országok vezetőit bírják rá anyagi eszközökkel a csapattámogatásra. Szudáni, eritreai egységek az ősz folyamán többezres létszámban érkeztek a jemeni szárazföldre.
A Száleh-húszi szövetség eddig kilenc szaúdi hadihajót semmisített meg, és a szaúdi területen található célpontok ellen indított rakétatámadások több mint 700 szaúdi katona halálát okozták. A küzdelem változatlan intenzitással folyik tovább, és a légtér abszolút uralma ellenére a húszik várt gyors felszámolása nem következett be. Rijád 2016-ra 87 milliárd dolláros költségvetési deficittel számol hivatalosan, és az olajárak alacsony szinten tartása miatt egyre csökkenő valutatartalékokból 6 milliárd dollár “ég el” a háborúban havonta.
A vahabita királyság belső feszültségeit a trónöröklésért folytatott hatalmi harc, és a Daesh volt támogatója ellen fordulása tovább növeli, amit a központi hatalom a belső ellenzék brutális elnyomásával próbálja leküzdeni. Az Irán és Szaúd-Arábia között kiéleződő konfliktushelyzet ennek az brutalitásra alapozott mechanizmusnak köszönhető. A síita teológus, Nimr Baqir al Nimr lefejezése 46 egyéb, a rezsim politikája ellen felszólaló személlyel egyetemben (melynek előestéjén a török elnök látogatott Rijádba) a szaúdi-iráni kapcsolatok előre borítékolható kiéleződését eredményezték. Tüntetők Molotov-koktélokat dobáltak a teheráni szaúdi nagykövetségre, és betörtek a diplomáciai misszió területére. Az iráni rendőrség több mint 40 embert vett őrizetbe az esettel kapcsolatban, Haszan Rohani elnök pedig a felelősök kemény megbüntetését ígérte. Ugyanakkor Husszein Ashtari dandártábornok, a rendőrség főparancsnoka szerdai beszédében felvetette egy szándékos provokációra irányuló művelet lehetőségét is a szaúdi képviselet megtámadásának ügyében. A dandártábornok szerint “nem tud biztosat állítani, de a szaúdi diplomáciai missziót ért támadás körülményei több mint gyanúsak”, és “senki, aki lojális az Iszlám Köztársasághoz, nem törne be így egy nagykövetség területére” – fogalmazott. Egyúttal a valós körülmények teljes felderítését ígérte az ügyben.
Szaúd-Arábia kiutasította területéről az iráni diplomatákat, majd – az Irán jemeni képviseletét ért bombatámadás után – Teherán válaszul teljes embargót vezetett be a szaúdi termékekre. Rijád elutasította a feszültségek enyhítésére orosz részről tett közvetítői felajánlást, és ezzel az arab államok regionális szövetségi magatartására alapozva az elszigetelődés útját választotta a konfliktusban. Ezzel egy időben Irán intenzíven építi nemzetközi kapcsolatait, a vele szembeni szankciók feloldásával beköszönő lehetőségek kiaknázása érdekében. Az utóbbi fél évben már sokadik európai ország képviseletében Teheránba érkező dán külügyminiszter és a svájci külügyminiszter-helyettes szerdai nyilatkozata mindenképpen ebbe az irányba mutat.

http://www.hidfo.ru/2016/01/szaudi-vadaszgepek-iran-jemeni-nagykovetseget-bombaztak/