Soros György a dollár után is egypólusú világrendet akar

Soros György amerikai milliárdos szerint az Egyesült Államok politikai reformok megkövetelésére kellene felhasználja az IMF reformját, és ki kellene használnia ezt az utolsó lehetőséget, hogy megakadályozza Kína szövetségre lépését Oroszországgal.

A Marketwatch szerint Soros javasolja, hogy az Egyesült Államok engedélyezze a kínai fizetőeszköz felvételét az IMF tartalékdevizái közé, és ezért cserébe kellene valamiféle követelményeket megfogalmazzon Kínával szemben, ami természetesen a nyugati liberális demokrácia elvárásainak megfelelés kell legyen. Soros szerint a jüan kereskedésének piaci alapúvá tétele és az IMF tartalékvalutái közé felvétele azt eredményezné, hogy a kínai pénz elsődleges globális tartalékvalutává válik – pontosabban, egy olyan helyzetet akar előidézni, amiben azzá válik.

Soros ajánlása ugyanakkor rávilágít, hogy a globális gazdaságban gyakorlatilag már nem a dollár és más nagyhatalmak fizetőeszközei közti konfliktus zajlik, hanem a konfliktus mostanra átlényegült az egypólusú világrend és a multipolaritás támogató közti ellentétté. Az amerikai milliárdos ugyanis lényegében azt javasolja, hogy a dollár helyett tegyenek meg globális tartalékvalutává egy másik pénznemet, ami ugyanúgy monopolhelyzetben lenne, ahogy korábban a dollár – vagyis az egypólusú világrend egypólusú jellege nem változna meg, mindössze a központja tevődne át másik országba. Az amerikai hatalmi elit egy része már a dollár összeomlását is támogatná, csak hogy magát a globális hegemóniára épülő világrend fennmaradását bebiztosítsa.

Ezzel szemben Soros György javaslatának nem sok alapja van; a keleti hatalmak felemelkedésének kulcsa nem abban rejlik, hogy egy újabb királyt akarnának ültetni ugyanarra a trónra. A jelenleg zajló globális átrendeződés éppen hogy abba az irányba mutat, hogy nem lesz egyetlen tartalékvaluta, hanem több, egyenértékű tartalékvaluta lesz, vagy egy sem. A konfliktus lényege, hogy fennmaradjon-e az a rendszer, miszerint egyetlen nemzetállamnak – legyen az bármelyik – joga van uralmat gyakorolni az összes többi fölött. Sorosék láthatóan a hegemónia fenntartását támogatják, és a legkevésbé sem érdekli őket, hogy ebben a hegemóniában melyik ország nyomja el a többit, a lényeg, hogy maga a struktúra megmaradjon. Kína külpolitikája ugyanakkor éppen abba az irányba mutat, hogy az ország elköteleződött a multipolaritás mellett – a kínai elit nem átvenni akarja az amerikaiak vezető helyzetét, hanem megdönteni azt.

http://hidfo.ru/2015/05/soros-gyorgy-a-dollar-utan-is-egypolusu-vilagrendet-akar/

A magyar származású milliárdos befektető Soros György kertelés nélkül kijelentette, hogy aggódik egy újabb világháború kirobbanásának lehetősége miatt.

A Világbank Bretton Woodsban tartott konferenciáján Soros azt mondta, hogy sok múlik a kínai gazdaság teljesítményén, illetve, hogy sikerül-e az ázsiai országnak a jelenlegi exportorientált modellről egy belső kereslet által hajtott rendszerre átállnia. Ennek hiányában elképzelhető, hogy a kínai vezetés külső konfliktusokat fog kirobbantani az ország egyben tartása és a hatalom megtartása érdekében.

„Amennyiben Kína és az Egyesült Államok egyik szövetségese, például Japán között konfliktus robbanna ki, akkor nem túlzás kijelenteni, hogy egy világháború küszöbére sodródnánk,” mondta Soros.

Arról is beszélt, hogy a katonai kiadások Oroszországban és Kínában egyaránt emelkednek.

Úgy gondolja, hogy egy ilyen forgatókönyvet csak úgy lehet elkerülni, ha az Egyesült Államok „komoly engedményeket” tesz Kína felé, lehetővé téve, hogy a jüan is bekerüljön az IMF devizakosarába, bár ezzel a lépéssel a kínai valutát még inkább olyan helyzetbe hoznák, hogy átvehesse a globális tartalékvaluta szerepét a dollártól.

Cserébe Kínának is engedményeket kellene tennie, illetve megreformálnia gazdaságát, például azzal, hogy az jogi alapokon működjön.

A jüan piaci alapú devizává és egyben globális tartalékvalutává alakításával erős kapcsolatot alakítanának ki a két rendszer között.

Soros úgy gondolja, hogy egy ilyen megállapodás létrehozása nehéz feladat, de ennek elmulasztása még rosszabb alternatívát jelent.

„Ennek hiányában valós a veszély, hogy Kína Oroszország mellé áll politikailag és katonailag, és ezzel a harmadik világháború lehetősége olyan komoly realitássá válik, hogy megéri próbálkozni a megállapodással.”

Forrás: marketwatch.com

Időkjelei: Tudva, hogy az elitnek a közeljövőre vonatkozó terveiben fontos helyen áll az Egyesült Államok meggyengítése, vajon Soros mit akar tulajdonképpen? Kirobbantani vagy elkerülni a háborút?