Akár tetszik, akár nem, szükség van a közfoglalkoztatásra, mert e nélkül alacsonyan képzett emberek tízezrei maradnának munka nélkül – állítják a belügyi tárcánál. Az idén nyáron több mint negyedmillió embert kívánnak foglalkoztatni.
közmunka
Az illusztráció Bognár Csaba munkája
Az idén a közfoglalkoztatottak száma havi átlagban 213 ezer fő lesz, és a nyáron várhatóan 260 ezer embernek adhatnak munkát – tudta meg a Népszabadság belügyi forrásból. A kormány céljai között szerepelt, hogy a tavalyinál is több ember dolgozhasson – hangsúlyozzák a tárca illetékesei –, így a korábbinál 35 ezerrel kevesebb állástalannak kell beérnie a foglalkoztatást helyettesítő támogatással, ami 23 ezer forintnál kevesebb.
A rendelkezése álló keret – ez az idén 270 milliárd forint – elosztásánál a minisztérium figyelemmel volt a jelentős területi különbségekre, tehát a hátrányos helyzetű kistérségek számra nagyobb összeget bocsátanak rendelkezésre. Így például Borsod, Hajdú, Szabolcs, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya és Somogy megye több támogatásra számíthat.
A közfoglalkoztatás egyébként jóval több, mint aminek sokan látni akarják: ez állami munkahelyteremtés, ugyanakkor fontos szerepe van a terület- és vidékfejlesztésben is – állítják a tárca illetékesei. Szerintük tudomásul kell venni, hogy az ország bizonyos területein vagy ilyen módon adnak munkát az embereknek, vagy sehogy, és akkor marad a segély.
Ezért a gyakorlati szakemberek nem kizárólag azt tartják fontosnak, hogy a közmunkából mennyien kerülnek vissza az elsődleges munkaerőpiacra.
Álláspontjuk szerint sok tízezerre tehető azok száma, akiket a versenyszférában a képességeik alapján valószínűleg nem alkalmaznának. Ha pedig valakinek van a piacon értékesíthető szakképzettsége, a tapasztalatok szerint mindent megtesz annak érdekében, hogy mielőbb állást találjon. Ez a saját érdeke is, hiszen a körülbelül ötvenezer forintos nettó közfoglalkoztatotti bér a segélynek több mint kétszerese ugyan, de alacsonyabb a minimálbérnél – írja a Népszabadság.
A közfoglalkoztatás értékteremtő tevékenység – állítják a minisztériumban –, hiszen például a hosszabb időtartamú foglalkoztatás keretében a helyhatóságok nagyjából negyvenezer főt alkalmazhatnak kifejezetten a törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladatok elvégzésére. Ezzel kapcsolatban többször felmerült, hogy elbocsátanak embereket, s azután az ilyen munkát állami pénzből végeztetik el.
A tárcánál másként látják, mert leépítés után ugyanarra a tevékenységre nem lehet közfoglalkoztatottat alkalmazni. Mindazonáltal nem zárják ki, hogy ez néhol előfordulhat – bár ezt a támogatásra vonatkozó hatósági szerződésekben tiltják –, viszont sokkal rosszabbnak tartanák, ha valahol források hiányában ellátatlanul maradnának önkormányzati feladatok.
A kistérségi Start mintaprogramok keretében – kizárólag a hátrányos helyzetű településeken –körülbelül nyolcvanötezer ember dolgozhat. Támogatást adnak egyebek mellett belvízrendezésre, belterületi és mezőgazdasági utak karbantartására, illegális szemétlerakók felszámolására, a megújuló energia hasznosítására és mezőgazdasági projektekre is.
Az utóbbiakat a szakértők szerint azért is érdemes bővíteni, mert ez valódi kitörési lehetőséget teremt. A közmunkások ugyanis szociális szövetkezetet hozhatnak létre – eddig körülbelül százat alapítottak meg a Start-programok alapjain –, s akkor haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenes használatba kapják a termőföldet, az állatállományt és a termeléshez szükséges valamennyi eszközt is.
Ők a közfoglalkoztatotti státus mellett tagként munkavégzésre irányuló jogviszony mellett dolgozhatnak akár a korábbinál magasabb jövedelemért. Arra a kérdésre, hogy ezzel nem teszik-e tönkre a piaci alapon működő helyi gazdákat, forrásaink leszögezték: a mezőgazdasági termelők jelentős mértékű támogatáshoz juthatnak, ezért nem gondolják, hogy a szociális szövetkezetek indokolatlan versenyelőnyhöz jutnának – derül ki a Népszabadság cikkéből.
A közfoglalkoztatás harmadik lábát az országos mintaprogramok jelentik. Elsősorban a vízügyi igazgatóságok, vízi társulatok, az állami erdőgazdaságok, a nemzeti parkok kínálnak munkaalkalmat, de sokan dolgoznak a MÁV-nál és az állami, valamint önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott gazdálkodó szervezeteknél is. Ez összességében további hatvanötezer álláshelyet jelent.
Idén is igen jelentős számban vehetnek részt különféle, zömében uniós forrásból finanszírozott képzéseken az állástalanok. A tárca tájékoztatása szerint március végéig csaknem harmincezer fő vesz részt tanfolyamokon, míg a tervek szerint júliustól körülbelül ötvenezer főt vonnak be; ők akár államilag elismert szakképesítést is szerezhetnek. Nem kevesen vannak azonban olyan emberek is, akiknél az alapkompetenciák fejlesztésére van szükség, mert az írás, az olvasás, a szövegértés és a számolás is gondot okoz nekik. Számukra betanító képzést szerveznek, és így alkalmassá válnak egyszerűbb, élőmunka-igényes feladatok elvégzésére.
(NOL)