New  
Yorkban a szövetségi bíróság három orosz állampolgárt vádol  
adatgyűjtéssel és kémek beszervezésével az Egyesült Államok területén az
  orosz külföldi hírszerzés számára. A gyanúsítottak tíz évi  
börtönbüntetést is kaphatnak kémtevékenység vádjával. Ugyanakkor a  
történtek egy korábbi eset jellegzetességeit mutatják. A kémügyek  
rendszerint nem kerülnek be a politikába, az érintett országok  
igyekeznek csendben rendezni a kényes eseteket. Az Egyesült Államok  
azonban láthatóan politikát csinál az ügyből, ahogy korábban a Chapman  
ügy esetében is tette. Ilyen lépésre rendre akkor kerül sor, amikor az  
adott országnak külső ellenségképre van szüksége, hogy saját belső  
problémáiról elterelje a figyelmet.
Chapmant
 2010-ben tartóztatták le az amerikai hatóságok kémkedés  vádjával. Az 
ügy nagy nemzetközi visszhangot váltott ki, és az amerikai  sajtó 
politikát csinált belőle (ellenségkép-gyártásra használta fel az  
esetet). Miután a kémügyet politikailag is hasznossá tették, az összes  
többi ügytől semmiben nem különböző módon, egyszerű fogolycserével  
rendezték azt, Chapmant pedig kiutasították és átadták Oroszországnak.

Anna 
Chapman kedden a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva elmondta,  hogy 
ezúttal is egy hasonló esetről van szó, az amerikaiak olyan  esetből 
csinálnak politikát, amit etikátlan bevonni a politikába. "Soha nem tettem kommentárokat a kémbotrányokra vonatkozóan. Ez nem szokás, és nem etikus eljárás."
Chapman
 nyilatkozata utalás arra vonatkozóan, hogy amennyiben az  amerikaiak 
bevonják a politikába a kémügyeket, nem várhatják el a másik  féltől, 
hogy az tartsa magát a kényes eseteknél megszokott  diszkrécióhoz. Ha az
 amerikaiak kémügyeit bevonnánk a politikába, az  minden bizonnyal 
nagyobb vihart kavarna az alapvetően nyugatellenessé  váló 
Kelet-Európában, mint amennyire az orosz ipari kémkedés érdekli az  
embereket.
Nem 
egy esetben ugyanis azt láthatjuk, hogy egyes kelet-európai  
sajtóorgánumok az amerikai külpolitikának alárendelve cselekszenek. Az  
Index.hu liberális hírportál saját bevallása szerint egy Oroszországban 
 halálra ítélt orosz-amerikai kettős ügynököt kérdezett meg Kovács Béla 
 ügyéről, mikor megkezdték a Jobbik politikusa elleni lejárató kampányt.
 A  karaktergyilkosságra a választásokat megelőzően került sor, vagyis 
aki  információkat szolgáltatott a magyarországi sajtóorgánum számára, 
annak  célja volt a választási eredmények befolyásolása.
Azt 
követően az Index.hu Szijjártó Péter ellen kísérelt meg egy újabb  
karaktergyilkosságot. Hetekkel később kiderült; Washington nem fogadja  
külügyminiszteri szinten Magyarország külügyminiszterét, és a lejárató  
kampány az amerikai külügy tevékenységével összhangban zajlott. Amerikai
  ügynökök tevékenységének nyilvánosságra hozatala minden bizonnyal  
robbanásszerű hatást gyakorolna a mindinkább nyugatellenesé váló  
Kelet-Európában, főként Magyarországon, ahol az elmúlt 25 évben a  
nyugati befolyás formálta a belpolitikát. Ha a sajtó az orosz  
kémügyekből politikát csinál, ez fordított irányba is megtörténhet.  
Chapman nyilatkozata jelzés értékű. Jobban teszik, ha komolyan veszik az
  elhangzottakat.
http://www.hidfo.net.ru/2015/01/27/chapman-soha-nem-kommentaltam-kemugyeket-ez-nem-szokas-es-nem-etikus-eljaras
 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése