Számos magyar család életét nehezíti meg, hogy nem látnak maguk előtt semmiféle kiutat tartozásaik szorításából. Fájdalmas, de lehetséges megoldás a magáncsőd bevezetése.
gond
A csőd a fizetésképtelen vállalkozás esetében olyan helyzetet jelent, amikor az adós és hitelezői független segítővel együtt próbálják az adósságokat átütemezni és a fizetőképességet helyreállítani. A csőd tehát, nem hétköznapi értelmében használva, éppen nem az elkerülhetetlen véget jelenti, hanem az utolsó lehetőséget arra, hogy a bajban lévő vállalkozás szabályozottan védett körülmények között próbálja meg elkerülni a fenyegető véget, amely senkinek sem válna hasznára az érintettek közül. A magyar csődtörvény személyi hatálya jelenleg csak a gazdálkodó szervezetekre terjed ki, természetes személyekre nem. Bizonyára nem véletlen, hogy az Igazságügyi Minisztérium 2015 tavaszára ígéri kidolgozni a magáncsőd intézményére vonatkozó jogszabályokat.
Esély a fennmaradásra
Vállalatok esetében a csődeljárás elindulhat az adós bejelentésére, ez az öncsőd. Ilyenkor a nehéz helyzetbe került adós meghatározott időre pénzügyi védelmet kér, feltételezve és remélve, hogy ez elegendő lesz helyzete rendezésére. De a hitelező is kezdeményezhet csődeljárást az adóssal szemben. A csőd bejelentése után a csődbe jutott adós és hitelezői kényszeregyezségre törekednek. Ennek keretében megállapítják az adós kötelezettségeinek mértékét, a hitelezők kielégítésének sorrendjét. Ha nem sikerül megállapodásra jutni, az adós gazdálkodó szervezetet felszámolják. A vállalkozás megszűnik, és végeredményben senki nem jár jól, mindenki bukik többet-kevesebbet. Válságos időkből szép számmal lehetne példákat hozni, milyen tragédiákhoz vezethet ez.
A csőd tehát, bár nem reménytelen, de mindenképpen kemény megpróbáltatásokkal járó helyzet, és ez a megállapítás a magáncsődre is áll. Vannak országok, ahol működik, lehet tapasztalatokat meríteni. Az adós általában csődgondnok felügyelete alákerül, aki éveken keresztül minden kiadásába beleszólhat, a szükségesként meghatározott költések feletti jövedelmet pedig a tartozás rendezésére kell fordítani. Írországban például az érintettnek meglévő vagyonából kell törlesztenie tartozása egy részét, a fennmaradó részt pedig átütemezve, 3–7 éven át olyan részletekben kell fizetnie, amely nem veszélyezteti a megélhetést. A szükséges kiadások szűk körét pontosan kijelölik, és fölöttébb szigorú korlátok közé szorítják, tételesen meghatározva, hogy mennyit lehet költeni például élelmiszerre, fűtésre.
Együtt sikerülhet
Magyarországon évek óta tervezik a magáncsőd megvalósítását. Az MSZP 2010-ben törvényjavaslatot is készített, minap a KDNP jelentette be, hogy pártjuk kidolgozta és átadta az igazságügyi tárcának a családi csődvédelemről szóló javaslatot, s kisvártatva a Magyar Nemzeti Bank is ismertette álláspontját, mely szerint mind a hitelezők, mind az adósok számára kedvező lenne egy jól működő családi csődeljárás intézményének bevezetése. Az elképzelés részletei egyelőre nem ismeretesek, de felélénkült a magáncsődről, családi csődvédelemről folyó beszéd.
Az új intézmény a néhány millió forintos tartozással küszködőknek jelenthet segítséget, akiknek nincs akkora vagyonuk és jövedelmük, amely a tartozást fedezné. Ha valaki huzamosan együttműködik, nem titkolja el a jövedelmét, nem költ luxuscikkekre, annak az adóssága egy részét elengedik. Miután a hitelezők sokszor 30-40 százalékos értéken eladják jelenleg is a behajthatatlan hiteleket, feltételezhető, hogy az elengedett rész akár a tartozás 60-70 százaléka is lehet majd.
(Nádasi Tibor)