Görögország lehetséges csődjén és Vlagymir Putyin orosz államfő esetleges újabb meghökkentő húzásain túl is talált olyan eseményeket a MarketWatch, amelyek, ha bekövetkeznek, sokkoló hatással lehetnek az életünkre.
A lovak mindig itt maradnak velük, az automobil csak egy hóbort. Ezekkel a szavakkal akarta lebeszélni 1903-ben egy bankár Henry Fordot, az autógyártás atyját arról, hogy az autóiparba fektesse a pénzét. Az ilyen mondatok örök bizonyítékai annak, hogy mindenki jó teszi, ha kétszer meggondolja, mielőtt jóslásokba bocsátkozik.
A MarketWatch azonban úgy látja, érdemes megpróbálkozni a dologgal. Gondoljunk csak arra, milyen jó pénzt csinálhatott volna határidős ügyletekkel az, aki előre látta volna az olaj árának idei megroggyanását. Vagy mekkora látnokként adhatta volna el magát az, aki megjósolja, hogy Vlagymir Putyin orosz államfő 19. századi stílusú agresszív lépésekre szánja rá magát Ukrajnával szemben. (Vagy az, aki tavaly ilyenkor arról beszélt volna, hogy a nagyobbik magyar kormánypárt és miniszterelnök népszerűsége három fölényesen megnyert választás után két hónap alatt megroppan - a szerk.)
Spanyol forradalom
Nem lenne úriember az, aki arra fogadna, hogy Görögország újabb súlyos politikai-gazdasági válságba kerülhet, ha január végén előrehozott választások lesznek, amelyen a közvélemény-kutatások szerint az EU-IMF páros támogatását elutasító radikális baloldal győzhet. Arra azonban mostanában senki sem számít, hogy a Spanyolországban esedékes jövő évi választások szabályos forradalmat hozhatnak. Mindkét esemény visszalökheti az eurózónát a pénzügyi válságba.
A kormányon lévő spanyol Néppártnak kevés esélye van hatalma megőrzésére. Az internetes szerveződés nyomán létrejött radikális Podemos párt (a nevük magyarul nagyjából azt jelenti: Meg tudjuk csinálni) szélsebesen hódította meg a népszerűségi listák csúcsait. Nyitott kérdés, hogy meg tudják-e nyerni a választásokat, de az biztos, hogy számolni kell ezzel a lehetőséggel.
A Podemos meg akarja tartani a spanyol eurót, de szakítani akar a német ihletésű, költségvetési megszorításokon alapuló gazdaságpolitikával. Át akarja ütemeztetni a spanyol államadósságot, 35 órás munkahetet akar bevezetni és csökkenteni akarja a nyugdíjkorhatárt. Szemben Görögországgal Spanyolország elég nagy és sikeres ahhoz, hogy az eurózónán kívül is boldoguljon, ha úgy hozza a sors. A Podemos választási győzelme mindenképpen pánikot okozna a kötvénypiacokon, és a befektetők joggal idegeskednének.
Az ECB dollárt vásárol
Az Európai Központi Bank (ECB) minden várakozás szerint bizonyos fokú monetáris enyhítési politikát indít 2015-ben. Mivel az eurózóna gazdasága deflációba csúszik, nem igazán van más választása. Csak úgy van esélye az áremelkedések megindítására, hogy beindítja a bankóprést. Mit tehet konkrétan ennek érdekében?
Elvileg - bár ennek jogi akadálya lehet - vásárolhatná az övezet államainak kötvényeit, ahogy a brit és az amerikai jegybank tette saját államával? Nagyon úgy néz ki azonban, hogy ezzel csak tömné a pénzt az eurózóna tehetetlen déli országaiba. További lehetőség, hogy részvényeket, vállalati kötvényeket vásárol. Ezzel azoban csak tőzsdei buborékot fújna és a magára húzná a vádat, hogy a gazdagokat támogatja.
A legkisebb ellenállásra akkor számíthat, ha dollárt vásárol. Ezzel pénzt teremtene és ezzel egyidejűleg lenyomná az euró árfolyamát, amivel segítené az európai exportvállalatokat. Az amerikai vezetésnek persze nem tetszene a dolog - mivel erősítené a dollárt -, ám a második ciklusának végéhez közeledő elnök jövőre a béna kacsa állapotába kerül, így a politikai elitet kevésbé aggasztja, hogy romlik a kormány reputációja.
A Shell felvásárolja a BP-t
Évek óta terjednek a pletykák a világ tőzsdéin a két európai olajóriás egyesüléséről. Arról is sok találgatást hallani, hogy éppen 2015 lesz a nagy esemény éve. A várakozások alapja elsősorban az, hogy a BP soha nem heverte ki igazán a Mexikói-öbölben történt 2010-es olajkatasztrófa következményeit. Óriási összegeket fizetett kártérítésre az olajplatformjának felrobbanását követő, hónapokig elhúzódó olajkitörés miatt.
Mindkét vállalatnak komoly gondokat okoz, hogy az olaj ára már az 50 dollár/hordós sávban mozog, ráadásul elképzelhető, hogy jövő nyárra még ennél is alacsonyabb lesz. Így aztán kézenfekvőnek látszik, hogy azt teszik, amit hasonló helyzetben a nagyvállalatok szoktak: egyesülnek. Ezzel mérsékelhetik a veszteségeiket, tarthatják a profit szintjét, kitakaríthatják tevékenységükből a felesleges kövületeket.
Összeomlások a posztszovjet térségben
Putyin elnök szeret közel külföldként hivatkozni a volt szovjet tagköztársaságokra, amelyek ma is határosak Oroszországgal. Ezek közé tartozik Fehéroroszország, Grúzia vagy Kirgizisztán. Legtöbbjüket szimpla erőszakkal vagy elitjük megvesztegetésével benntartották az orosz érdekszférában. Mindkettőhöz sok pénzre van szükség, ám mivel Moszkva a folytatódó pénzügyi-gazdasági válság miatt nem tud annyit fordítani erre, mint korábban, ezek az országok megroppanhatnak.
Fehéroroszországban már ki is alakult egy helyre kis valutaválság, ami könnyen átterjedhet a "közel külföld" többi államára is. A folyamatok elvezethetnek egy a 2011-es arab tavasz forradalmaihoz hasonló eseménysorhoz. Az érintett országok társadalma úgy gondolhatja, hogy szakítani akar az orosz befolyással, hogy új helyet akar keresni magának a nemzetközi közösségben.
Béke Szíriában
A szíriai polgárháború három éve tart. Több százezer ember vesztette életét vagy kényszerült elmenekülni lakóhelyéről és létrejött a tömeggyilkos Iszlám Állam. A hanyatló olajárak azonban megfosztják a forrásoktól Bassár al-Aszad elnök két legfőbb külső támogatóját, Oroszországot és Iránt. Így elfordulhat, hogy ezek a hatalmak nem lesznek abban a helyzetben, hogy életben tartsák Aszad rezsimjét.
Az elnök csendben - vagy zajosan - távozhat a hatalomból, az országban harcoló különböző fegyveres csoportok pedig fegyverszünetet köthetnek. Új kormány alakulhat azzal az eséllyel, hogy helyreállítsa a rendet az országban. Ez jó hír lenne az egész Közel-Keletnek, ugyanakkor tovább növelné a túlkínálatot a világ olajpiacain.
Kínai tech-őrület
Az idei év egyik nagy tőzsdei eseménye volt a kínai Alibaba internetes piactér hisztérikus jelenetekkel színezett első tőzsdei kibocsátása. Hasonló vállalkozások sorban állnak a börzék előtt, miután a kockázati tőke nagy fantáziát lát bennük. Az Ernst & Young tanácsadó cég adatai szerin 2014 első három negyedévében 3,5 milliárd dollárról 8,1 milliárdra ugrott a tőketársaságok kínai befektetéseinek összege.
A kínai tőkepiacok már most is szárnyalnak és sok befektető úgy gondolhatja, hogy a kibocsátások felpörgetésével lovagolhatja meg a piaci hullámot. Éppen úgy viselkedhetnek, mint az amerikai internetgazdaság lufijának felfúvódása idején a kilencvenes évek végén. Rengeteg pénz önthetnek a kínai technológiai cégekbe, aminek végül - amikor a vállalkozások többségéről kiderül, hogy semmire sem jó - sírás lehet a vége. Addig azonban nagyot kaszálhatnak azok, akik jó érzékkel szállnak be és ki az részvényekből.

Napi