A görög kormány felújítja a 2007-ben Oroszországgal kötött szerződését, melynek értelmében orosz OSA AKM és Thor M1 típusú légvédelmi rendszereket, és azok modernizálásához szükséges alkatrészeket vásárolna.
Ezek a föld-levegő rakéta jellegű légvédelmi fegyverrendszerek technikai paramétereikben verik a velük egy kategóriába tartozó nyugati fegyverrendszereket. Valós műveleti körülmények között ez a két típus bizonyított utoljára sikeresen: a 2008-as orosz-grúz háborúban a grúz légvédelem a szovjet időkből maradt OSA AKM és Thor M1 rendszerrel hatástalanított a 4 db orosz harci repülőgépből - amit összesen meg tudott semmisíteni - 3 db repülőt. Mindhárom alkalommal elsőre eltalálták a gépet. A negyedik gépnél, amit az izraeli Spyder rendszerrel lőttek le, csak a harmadik rakéta talált.
Görögország hivatalosan 39 db OSA AKM-el rendelkezik. A 2007-es orosz-görög szerződés ezeknek a rendszereknek a modernizálásáról és 25 db Thor M1 leszállításáról a görög államcsőd, és annak következményei miatt meghiúsult.

A görög államadósság kötvények biztosítási feltételeinek 2007-től kezdődő ellehetetlenítése az USA központú hitelminősítő intézetek általi többszöri leminősítéseket vonta maga után, amely a magas külső államadósság miatt a 2009-es globális pénzügyi válság során összeomlasztotta a görög költségvetést. A görög kormány 2010-ben az EU és az IMF által felkínált "mentőövhöz" folyamodott. Az EU-IMF mentőöv szerződésének záradékában pedig szerepel egy kitétel, mely szerint a mentőöv hitelösszegének meghatározott részét amerikai,német és francia fegyverrendszerek vásárlására kell fordítani a "görög hadsereg modernizálása, védelmi képességeinek növelése érdekében."
Ám most a görög kormány - pont az Oroszország ellen hozott szankciók időszakának szigorodó körülményei között - mégis visszatér a 2007-es szerződési alapokhoz.
Ez a rendszermodernizálás, és plusz modul és alkatrész szállítás többszáz millió dolláros tétel. A kérdés, hogy az államcsőd óta az EU központi pénzügyi gyámsága alá vont görög kormány hogyan lenne képes ekkora anyagi fedezet biztostására? Az a feltevés, miszerint anyagi fedezet híján Görögország nagy volumenű gazdasági befektetési lehetőségek felajánlásával egyenlítené ki a számlát, a jelen helyzetben nem racionális, mert az USA által generált EU és Oroszország közötti szankcióháborúk következtében az orosz fél ezeket a lehetőségeket nem tudja kihasználni.
Annál valószínűbb, hogy a Déli Áramlat projektjét felváltó orosz-török gázellátási megállapodás, a Kék-Áramlat vezeték további nyomvonalának gazdaságpolitikai előkészítése áll a háttérben.
Görögország a gáztranzitért járó, Oroszország által fizetett díjakból fogja a fegyverrendszerek árát kifizetni az orosz félnek.
Mivel a fegyverrendszerekről szóló szerződést az Oroszország ellen hozott szankciók bevezetése előtti időszakban írták alá, az nem esik szankciós hatályok alá. Emellett érvényes szerződésről van szó, mert a megállapodás felmondásához mindkét szerződő fél együttes akaratának kinyilvánítására lett volna szükség, ami nem történt meg.
Görögország így a "nyugati gyámokat" teljesen jogszerűen megkerülve, anyagi áldozatok nélkül juthat mégis kiváló képességű légvédelmi rendszerekhez, és a tranzitdíjak alternatívát jelentenek a kitörésre az eurokrata és IMF gyarmatosítás politikájával szemben. Oroszország képes lesz a jelenlegi bolgár és ukrán kormányok ellenséges hintapolitikáját kijátszva biztosítani Közép-Európa és a Balkán-félsziget gázellátását. Törökország pedig a régió energiaelosztó központjává lép elő és elindul a gazdasági fellendülés útján.
Ha Görögországon keresztül Szerbia irányába kiépül a vezeték, akkor hazánk energiaellátása is biztosított. Magyarország szempontjából tulajdonképpen semmi nem változott a Déli-Áramlathoz képest. Az esetleges USA ellenmanőverek a térség destabilizálására azonban hazánkat is érinthetik.


http://www.hidfo.net.ru/2014/12/23/gorogorszag-szankciok-ellenere-legvedelmi-rendszereket-vasarol-oroszorszagtol