Megvonnák az uniós forrásokat a nem-liberális demokráciáktól

A Financial Times szerint Brüsszel arra készül, hogy megvonja az uniós forrásokat azoktól az országoktól, melyek nem tartják be a liberális demokrácia alapelveit. Magyarország mellett Lengyelország is a szankciók célkeresztjébe kerülhet.

Az Európai Unió a közeljövőben javasolhatja a fejlesztési források megvonását olyan országoktól, melyek “veszélybe sodorják a bírói függetlenséget”, ilyen országok például Magyarország és Lengyelország – áll a FT beszámolójában. A lap szerint az Európai Bizottság szerdán jelentheti be az ezzel kapcsolatos új intézkedéseket.

Decemberben az Európai Bizottság javasolta az uniós alapszerződés 7. cikkelyének életbe léptetését, amiért Lengyelország kormánya eltökéltnek bizonyult a sokak által kritizált igazságügyi reform keresztülvitelében. A nyugat-európai liberális sajtó a “fékek és ellensúlyok” kiiktatásával vádolja a téségi országokat, ami szemmel láthatóan megosztottsághoz vezet az Európai Unió keleti és nyugati tagállamai közt.

http://www.hidfo.ru/2018/04/megvonnak-az-unios-forrasokat-a-nem-liberalis-demokraciaktol/

Lengyelország nem fogadja el az uniós költségvetést

Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes szerint Varsó nem fogadja el az EU költségvetési tervét, ameddig nem módosítják azt a tagállamok igényeinek megfelelően. A lengyel vétó különösen amiatt valószínű, mert Brüsszel különféle szankciókat akar hozni a liberalizmust elvető tagállamok ellen.

A lengyel külügyminisztérium vezetője várhatóan május 3-án találkozik Frances Timmermansal, az Európai Bizottság alelnökével. A találkozó során a lengyel jogállamiság kérdését vitatják meg, azt követően, hogy az EU vezetői javasolták az uniós források megvonását a liberális demokrácia irányelveit be nem tartó tagállamoktól. Varsó ugyanakkor a találkozó előtt egyértelművé tette; ha nem a tagállamok igényeinek megfelelően alakul az uniós költségvetés, a tervezet egészét megvétózhatják.

“Az uniós költségvetés elfogadásához és a teljes kompromisszumhoz vezető út nagyon hosszú” – mondta Szymanski, egyértelművé téve, hogy Varsó a brüsszeli szankciók miatt a továbbiakban politikai nyomásgyakorlás eszközeként tekint a költségvetés elfogadásának kérdésére.

Az Európai Bizottság által javasolt többéves költségvetési tervbe egyértelműen belefoglaltak olyan részleteket, melyek magukban hordozzák annak lehetőségét, hogy Lengyelországtól megvonjanak bizonyos forrásokat az igazságügyi rendszer átalakítása miatt.

A nyugat-európai országok liberális irányelvei szerint a tagállamok kormányai nem szabad befolyást gyakoroljanak a bíróságok működésére; a tagországok bíróságain ehelyett olyan emberek kell ítéleteket hozzanak, akiknek külföldről finanszírozott ügynökszervezetek tartanak “szakmai továbbképzést.”

http://www.hidfo.ru/2018/05/lengyelorszag-nem-fogadja-el-az-unios-koltsegvetest/

Nem vonják ki az amerikai atomfegyvereket Németországból

Egy békepárti aktivista megpróbálta bizonyítani, hogy a Németországban tartott amerikai atombombák veszély jelentenek a német állampolgárokra, de a bíróság megalapozatlannak tartotta az érvelést, miszerint az atomfegyverek is a terroristák célpontjává válhatnak.

Az aktivista Karlsruhe szövetségi bíróságán azt próbálta elérni, hogy a bíróság kötelezze a szövetségi hatóságokat arra, hogy kérjék az Egyesült Államoktól az amerikai atombombák kivonását Németország területéről. A bücheli létesítményben tárolt atomfegyverek azonban Németországban maradhatnak, mert a bírósági ítélet szerint nem volt kellően megalapozott a kivonás követelésével kapcsolatos érvelés.

Az aktivista szerint az amerikai atomfegyver-arzenál jelenléte az ő élethez való jogát korlátozza, veszélyt jelent vagyontárgyaira és testi épségére. Érvelése szerint Németországban számos terrorcselekmény történt az elmúlt évek során, és az atomfegyverek a terroristák potenciális célpontjává válhatnak. Az aktivista szerint emellett illegális az amerikai atomfegyverek Németországban tartása, mert sérti a NATO egyezményét és a nemzetközi jogot.

Az amerikai atombombák kivonását követelik a német szociáldemokraták

A bírósági ítélet szerint az amerikai atombombák jelenléte azonban semmilyen szabadságjogot nem sért, és az aktivistának ugyanannyi joga van, mint bármely másik német állampolgárnak, akik terrortámadás célpontjainak közelében élnek.

A Deutsche Welle szerint emellett azt is kimondta a bíróság, hogy a német szövetségi hatóságoknak nem áll módjában kérni az amerikai atomfegyverek kivonását, mert hatáskörük csak addig a pontig terjed, ahonnan már nemzetközi egyezmények szabályozzák az idegen katonai jelenlétet.

http://www.hidfo.ru/2018/04/nem-vonjak-ki-az-amerikai-atomfegyvereket-nemetorszagbol/

Egyelőre nem kapna emberi jogokat a mesterséges intelligencia

Egy brit napilap szerint Brüsszel egyesítené az európai országok törekvéseit, hogy megalapozza a mesterséges intelligencia kutatásának stabil támogatottságát a következő években.

Az Európai Unió azt akarja, hogy az európai kormányok és magánvállalatok közös erőfeszítést tegyenek a mesterséges intelligencia kutatása terén – derült ki a The Guardian brit napilap beszámolójából. Az Európai Bizottság egy új választmányt is létrehozna, melynek nem titkolt célja, hogy közös fórumot biztosítson az üzleti szféra, a civil szféra szereplőinek és akadémikusoknak a témával kapcsolatos diskurzusra.

A kutatás ezen területének előmozdítása érdekében Brüsszel egy 20 milliárd eurós alapot hozna létre. A lap szerint az intézkedés azzal magyarázható, hogy az AI kutatása területén Európa jelentős elmaradásban van Kínához és az Egyesült Államokhoz képest, így a képzett kutatók elvándorlásának leállítása érdekében Európa is közös alapra kell helyezze a fejlesztési munkát.

A The Guardian azt írja; elsődleges cél, hogy visszájára fordítsák az agyelszívás jelenségét, és ennek érdekében megteremtsék a kutatási terület bővítésének szilárd feltételeit. A stabilitás és megbízhatóság szintén egy megkerülhetetlen szempont, a Bizottság ennek okán garantálni akarja, hogy magánbefektetők részéről is biztosított legyen a részvétel. Kiemelt figyelmet kapnak olyan társadalmi kihívások, mint a fenntartható egészségügy, a kiberbiztonság, és a bevándorlás kezelhető szinten tartása.

A Bizottság tervei szerint szigorú határidők mentén zajlana a kutatási terület bővítése. A következő két év folyamán 1,5 milliárd euróval fokozzák a kiadásokat, és a Horizon 2020 program részeként összesen 20 milliárd eurót akarnak költeni az AI kutatására, annak reményében, hogy ez magánbefektetők részéről is további forrásokat vonjon be az elkövetkező években. Az új testület két hónapon belül megkezdi munkáját; elsőként júliusban fog összeülni, ekkor a mesterséges intelligencia társadalomra, munkavállalásra és magánszférára gyakorolt hatását vizsgálják majd.

A beszámoló szerint az új intézkedéssorozat azon feltételek mentén venné kezdetét, hogy az Európai Unió semmiféleképpen nem akar emberi jogokat adni a robotoknak, és mereven elhatárolja magát attól, hogy a mesterséges intelligencia kutatásának ilyen vonatkozása legyen.

http://www.hidfo.ru/2018/04/egyelore-nem-kapna-emberi-jogokat-a-mesterseges-intelligencia/

Németország 1,5 milliárd eurót veszíthet az amerikai szankciók miatt

A német-orosz kereskedelmi kamara becslései szerint az Oroszországban működő német vállalatok akár 1,5 milliárd eurót is veszíthetnek az Egyesült Államok által hozott szankciók következményeként.

A csütörtökön megjelent közlemény szerint az USA Oroszország elleni szankciói főként a német vállalkozásokat sújtják.

“A megkérdezett vállalatok körében rövidtávon több száz millió eurós veszteséggel számolhatunk, ez akár 377 millió is lehet. Konzervatív becslések szerint középtávon a veszteségek 0,82 milliárd euróra növekednek. A legrosszabb forgatókönyv esetén a megkérdezett vállalatok veszteségei elérhetik az 1,5 milliárd eurót” – áll a közleményben.

A német sajtó szerint Angela Merkel arra készül, hogy megkérje az amerikai vezetőket a német cégeket is sújtó szankciók enyhítésére.

Az Egyesült Államok április 6-án hozott újabb szankciókat Oroszország ellen a “Countering America’s Adversaries Through Sanctions Act” alapján, ezek számos orosz üzletembert és általuk irányított vállalatokat vettek célba. Az amerikai elnök tavaly júniusban írta alá a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy az USA gazdasági szankciókat léptessen életbe rivális országokkal szemben.

http://www.hidfo.ru/2018/04/nemetorszag-15-milliard-eurot-veszithet-az-amerikai-szankciok-miatt/

Osztrák sajtó: az amerikaiak átverték Európát a Moszkva elleni szankciókkal

Mi lesz, ha megszűnik a készpénz…

 

Eladónő: „Mutasd a kezedet! Mondd meg anyukádnak, hogy rakasson be neked egy chipet! Csáó!"

Gazda: „Hát te meg mit akarsz?"
Gyerek: „Kaphatok egy kis tejet?"
Gazda: „Ma már nem tudjuk megoldani. Ma már nem megy!"
Gyerek: „Bocika, adsz nekem egy kis tejet? Bocika, adsz nekem egy kis tejet?"

Narrátor: „Nehogy ez legyen a gyerekeink jövője! Állítsuk meg az RFID-t!"

A migránsok következmény nélkül félrevezetik a hatóságokat

Dánia integrációs és bevándorlásügyi minisztere nyíltan beszélt arról, hogy a migránsok hamis adatokat adnak meg családegyesítéskor, és a szociális juttatások megszerzése érdekében változatos módszerekkel félrevezetik a hatóságokat.

Inger Støjberg dán integrációs és bevándorlásügyi miniszter a Berlingske napilapnak nyilatkozva beszélt arról, hogy a migránsok körében tömeges méreteket öltött a csalás és a hatóságok szándékos félrevezetése. Elmondása szerint a migránsok hamis adatokat adnak meg annak érdekében, hogy menedékjogot kaphassanak az európai országban, és ahol csak lehet, megkerülik a szabályokat.

“A kerítést ott lehet átugrani, ahol a legalacsonyabb. Ha minden következmény nélkül meg lehet tenni, szinte már ajánlott, hogy senki ne is tegyen semmilyen erőfeszítést” – mondta, arra utalva, hogy a migránsok szabálysértéseinek nincs semmilyen következménye.

Støjberg elmondása szerint a Facebookon rengeteg olyan csoport működik, ami felkészíti a migránsokat arra, milyen válaszokat kell adjanak a hatságoknak, hogy kedvezőbb elbírálásban részesüljenek. Újonnan azonban megjelentek olyan csoportok is, melyekben elérhetőek a migránsok által kötelezően elvégzendő integrációs vizsga helyes válaszai. Mind a négy vizsgaelem – olvasott szöveg értése, írás, hallott szöveg értése és szóbeli – vizsgakérdései és ajánlott válaszai elérhetőek, így a migránsok csalással végzik el a kötelező integrációs vizsgát.

“Nem is kell rá felkészülni. Csalással végig lehet menni a teljes tesztsorozaton, gyakorlatilag következmények nélkül” – mondta.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az iskoláskorú migránsok is rendszeresen csalással végzik el a teszteket, majd utólag gyakran kiderül róluk, hogy nem is iskoláskorúak, hanem már a személyes adataik kapcsán is félrevezették a hatóságokat. Elmondása szerint egy kísérő nélküli fiatalkorú migráns eltartása félmillió korona kiadást jelent az állam számára. A csalás legkézenfekvőbb példája pedig a családegyesítések kapcsán merül fel, mert itt nem csak a segélyezés, de a lakhatás állami biztosítása is tét.

Støjberg azt mondta, a fentieket nem szabad migránsellenes kirohanásként értelmezni, hiszen nem ennek szánta. Ugyanakkor hangsúlyozta; minden egyes alkalommal, amikor a törvények következmény nélküli kijátszásával szembesül, további szigorításokat fog javasolni, ami a becsületes úton érvényesülő bevándorlók számára is kellemetlenségeket okozhat.

http://www.hidfo.ru/2018/04/a-migransok-kovetkezmeny-nelkul-felrevezetik-a-hatosagokat/

Kiderült, miért agresszívak bizonyos arab államok

Katar rá van kötelezve arra, hogy fegyvereseket küldjön Szíriába, ha nem akarja elveszíteni az Egyesült Államok által nyújtott katonai védelet – mondta Adel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszter.

Kedden Donald Trump amerikai elnök kijelentette; azt akarja, hogy a közel-keleti országok fizessenek azért, ami a régióban történik, és a gazdag országok fegyveres erői avatkozzanak be a folyamatban lévő konfliktusba. Bár nem említette konkrétan, a szövegkörnyezetből ítélve Trump kijelentése Szíriára, Irakra és Afganisztánra vonatkozik.

A szaúdi külügyminiszter Adel al-Dzsubeir szerdán azt mondta, Trump kijelentését úgy kell értelmezni, hogy az Egyesült Államok csak azoknak az országoknak nyújt katonai védelmet, melyek kiszolgálják az amerikai érdeket a térségben.

“Katar be kell küldje fegyveres erőit Szíriába, mielőtt az USA megtagadja a védelmet Katartól, amit jelenleg az ország területén működő amerikai katonai bázis képvisel” – mondta.

A külügyminiszter szerint, ha az Egyesült Államok már nem védelmezi az országot, Katar kormánya egy héten belül megbukhat.

http://www.hidfo.ru/2018/04/kiderult-miert-agresszivak-bizonyos-arab-allamok/