Allah Akbart kiabálva hajtott emberek közé egy “francia” autós

Allah Akbar kiáltással többször is járókelők közé hajtott egy feltehetően zavart elméjű autós vasárnap este a közép-franciaországi Dijon város központjában, tizenegy embert sebesítve meg, közülük kettőt súlyosan – közölte egy az ügy nyomozásához közel álló forrás.

A Dijonban őrizetbe vett, 40 éves autós zavart elméjűnek látszik, ezért pszichiátriai kórházi megfigyelés alá helyezték – mondta a nyomozáshoz közel álló forrás, hozzátéve, hogy a férfi homályos követelésekkel állt elő, és azt mondta, hogy tettét Palesztina gyermekeiért követte el.

Az eset egy nappal azután történt, hogy egy másik férfi ugyanezzel a kiáltással késsel támadt rendőrökre szombaton a nyugat-franciaországi Joué-les-Tours rendőrőrsén, és többeket megsebesített, mielőtt lelőtték.

Bernard Cazeneuve belügyminiszter az este a TF1 francia tévének nyilatkozva arról beszélt, hogy a dijoni autós támadó Joué-les-Tours-ba valósi (ahol a szombati támadás történt), áttért az iszlám hitre, és igen titokzatosnak, ugyanakkor igen zavarodottnak is tűnik. Manuel Valls francia miniszterelnök, ahogy szombaton, úgy vasárnap is rögtön reagált a történtekre, a Twitteren biztosítva együttérzéséről a dijoni gázolások sebesültjeit.

A párizsi ügyészség terrorelhárítási részlege szerint a joué-les-tours-i merénylet a Szíriában és Irakban harcoló Iszlám Állam nevű dzsihadista csoport rendfenntartó erőket célzó támadásaira emlékeztet. A szombati támadás országszerte hatalmas visszhangot váltott ki, miután az Iszlám Állam többször is felszólította híveit arra, hogy hajtsanak végre “hitetlenek” elleni támadásokat Franciaországban.

A merénylő délután hatolt be az egyik joué-les-tours-i rendőrösre, az ügyeletes rendőrt az arcán késsel megsebesítette, majd két másik rendőrre támadt, azok a szolgálati fegyverükkel lelőtték. A megtámadott rendőrök súlyosan megsérültek, de nincsenek életveszélyben.

Az 1994-ben Burundiban született támadó – akinek köztörvényes bűncselekmények miatt már volt dolga a rendőrséggel – attól a pillanattól kezdve, hogy belépett a rendőrőrsre, az utolsó leheletéig azt kiabálta, hogy Allah Akbar (Isten a legnagyobb). A titkosszolgálatok nem tartották megfigyelés alatt a támadót, testvérét viszont megfigyelték radikális nézetei és amiatt, mert egy időben csatlakozni akart a szíriai iszlamistákhoz, de végül nem utazott el Szíriába.
(MTI)

A sertéshúsfogyasztásban csak a december hozott kiugrást. A baromfi fogy.

A lakossági sertéshúsfogyasztásban az utóbbi időkben rendre csak a december hozott kiugrást, az ünnepi hónapban fejenként 2,5 kiló sertéshús fogy el, szemben az átlagos hónapokban kimutatott nagyjából két kilóval – írja hétfői számában a Világgazdaság.

A lap írása szerint az elmúlt húsz évben a magyar lakosság sertéshúsfogyasztása 32 százalékkal esett vissza, és mára nem éri el a napi 10 dekát sem.

Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a lapnak elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben a baromfihúsokat jól menedzselték, a hazai kereslet is ebbe az irányba tolódott el.
(MTI)

Míg tavaly mindössze egy épületet, az egyébként már évek óta átadásra készen álló Bálnát sikerült megnyitni, az idei év bővelkedett gigantikus látványberuházásokban.

A 2014-ben esedékes három választás miatt már az év elején sejthettük, hogy igazi átadásdömpingre számíthatunk, de így decemberben kijelenthetjük, hogy megnyitók, szalagátvágások és avatások soha nem látott cunamija öntötte el az országot az idén. Ráadásul nem elég, hogy tucatnyi beruházás fejeződött be (némelyik többször is), új ötletek is napvilágot láttak, így biztosak lehetünk benne, hogy ha a következő évek nem is, 2018 biztosan átadások tömegével kecsegtet majd.

Konferencia központ a Dunánál

Június közepén adtak hangot annak a kormányzati szándéknak, hogy négy éven belül – a következő választásokig – megépülhet Budapesten egy 4-5 ezer fő befogadására alkalmas új kongresszusi központ. A magyar állam 2014 elején vásárolta meg a Trigranit cégcsoporttól a Millenniumi Városrészben, a Művészetek Palotája mellett található közel 13 ezer négyzetméteres területet, ahol a konferenciaközpont megépül. A központban helyet kap egy olyan nagyterem, melynek a befogadása kongresszusi célra 4-5000, míg kulturális célra 3-4000 fő. A két nagy szekcióterem befogadóképessége egyenként 1200-1500 fő. Ezen felül lesz az épületben több kisebb szekcióterem, amelyek befogadóképessége 50-200 fő, úgy hogy összesen 2000 ember férjen be ezekbe. A kiállítási tér alapterülete 6-8000 négyzetméter lesz, a mélygarázsban pedig 450 autónak kell helyet biztosítani.

A Budai Vár átalakítása

Novemberben kezdte meg munkáját a Budai Vár átfogó rekonstrukciójával foglalkozó Nemzeti Hauszmann Bizottság. A tervek szerint, amit lehet, helyre fognak állítani, de új funkciókkal is megtöltenék a Várnegyedet a gigaberuházás keretében. A jövőben a Miniszterelnökségnek otthont adó Karmelita kolostor felújítása már megindult, 2015-ben elkezdődik a Táncsics börtön udvarán álló Erdélyi-bástya régészeti feltárása, és a tervek szerint a palota rekonstrukciójánál nemcsak a tervpályázatokat írják ki bizonyos elemekre, hanem a munka is megkezdődne ott, ahol ez lehetséges. A kormány fontolóra vette például, hogy a nyugati oldalon épülő, 300 férőhelyes mélygarázs fölé eredeti formájában visszaépíttesse a lovarda egykor ott állt, Hauszmann által tervezett épületét. A tervek szerint az Országos Széchényi Könyvtárnak mennie kel a Király Palotából, de a következő tíz évben a Köztársasági Elnöki Hivatal nem költözik a palotaépületbe. Kevés konkrétum ismert jelenleg, egyelőre az sem dőlt el, hogy a rekonstrukció egy, vagy két évtizedig tartson-e, de abban biztosak lehetünk, hogy látványos átadások zárják majd az eges fázisokat. A jövő évi költségvetésben 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre a Nemzeti Hauszmann Terv elindítására, bár a vár teljes felújítása 200 milliárd forintba is kerülhet.

Múzeumi negyed

A Liget Budapest projekt a Városliget komplex fejlesztését és megújítását célozza, mely évtizedeken át a főváros egyik elsőszámú kulturális és szabadidős negyede volt, a II. világháború óta azonban fejlesztések helyett inkább csak pusztulást látott. A projekt keretében öt új múzeum (Néprajzi Múzeum, Magyar Zene Háza, FotóMúzeum Budapest, Magyar Építészeti Múzeum, Új Nemzeti Galéria-Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum) kap helyet a park jelenleg burkolt, lebetonozott szélein, valamint a ligetben található, de lebontásra ítélt létesítmények helyén. Ezen kívül számtalan környező létesítmény (pl. Állatkert, Közlekedési Múzeum, Cirkusz), valamint a térség közlekedése is megújul a fejlesztés során, mely faültetés mellett fakivágással is járna. A tervek szerint a zöldfelület összességében nem csökkenne, hanem nőne, a jelenlegi 60%-ról 65%-ra. A jelenlegi állás szerint az építkezés 2016-ban indulhat és 2018-ban fejeződhet be. (Egy kormányrendelet értelmében márciusra, a választások előttre kész kell lennie az épületeknek.) A beruházás teljes költségét 150-170 milliárd forintra becsülik, melyet a kormányzati akarat egyedi döntések alapján biztosít majd.

Puskás Ferenc Stadion

A Népstadion névre keresztelt épületet 1953-ban adták át, a tervezett 100 000 helyett hivatalosan 78 000 fős lelátóval. 2002-ben nevezték át Puskás Ferenc Stadionnak. 2011-ben a kormány elfogadta a stadion újjáépítésének koncepcióját, mely szerint 2016-ra új stadion épült volna. Az akkori tervek szerint a Puskás Ferenc Stadiont teljesen lebontották volna, csak néhány építészeti motívumot őriztek volna meg az eredeti létesítményből.

A Nemzeti Sportközpontok (NSK) szerint olyan létesítmény jön majd létre, “amilyen nincs a világon”, hiszen a régiben épül meg az új stadion, a két szerkezet közötti tereket is hasznosítva. A komplexum közepén álló futballstadion mintegy kétszázezer négyzetméter alapterületű lesz, a legmodernebb pályatechnikával és lelátórendszerrel, 68 ezer néző foglalhat helyet benne, de koncertek esetén a létesítmény akár 80 ezres közönséget is fogadhat. A régi és az új szerkezet közötti térbe illesztik a további húsz sportágat kiszolgáló funkciókat, egy száznyolcvan ágyas szállodát, irodákat és diagnosztikai központot. A tetőn egy hatsávos panoráma-futópálya kap helyet, amely az utánpótlás- és szabadidősportot is kiszolgálja majd. Amit lehet, megtartanak a régi épületből, például a lépcsőpilonokat vagy a toronyépületet, ahová a sportmúzeum költözik. A kiegészítő funkciókat akkor is lehet majd használni, amikor az létesítményben éppen focimeccs vagy teltházas koncert zajlik.

A stadion kiviteli tervei 2014 végére készülnek el, ezek alapján kiírják a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárást várhatóan jövő májusra, amikor fizikailag is elkezdődhet a létesítmény bontása. A beruházás 2018 elejére készülhet el és akár a Budapest által megpályázni kívánt 2024-es olimpia helyszínéül is szolgálhat – más gigaberuházások eredményével közösen. A stadionnál 3-4000 euró/szék költséggel terveznek, így 90-100 milliárd forint lesz a teljes beruházás költségvetése. Ebből a stadion 60-80 milliárd, a kiegészítő részek 10-20 milliárd forintba kerülnek majd; a teljes összeget a magyar költségvetés fedezi.

Nagyerdei Stadion

A debreceni Nagyerdei Stadion rekonstrukcióját 2012 júliusában nyilvánította nemzetgazdaságiszempontból kiemelt jelentőségű állami beruházássá a kormány és 12,5 milliárd forintot biztosított a központi költségvetésből. A stadion befogadóképessége 20 340 fő, de a május 1-jei megnyitóra 160 pótszéket is betettek, így 20 500-an vehettek részt az avatóünnepségen. A DKV Debreceni Közlekedési Zrt. a Nagyerdőben egyszerre soha nem látott tömeg utaztatására úgy készült fel, hogy az 1-es villamos vonalán meghosszabbították a megállóhelyeket, így már az új CAF villamosok is közlekedhetnek a stadionhoz vezető útvonalon.

Groupama Aréna

Azt FTC új stadionja rekordnak számító 14 hónap alatt épül fel, a 2013 elején kezdődött építési munkálatok május 30-án fejeződhetnek be. Májusban készült el a főpolgármestert is döbbenetre késztető, biztosítótársaságról elnevezett aréna, mely augusztus 10-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A bajnoki és kupameccseken 23 800, a válogatott nemzetközi összecsapásain pedig 22 000 drukker befogadására alkalmas. A beruházás közel 40%-a már az építkezés alatt, illetve az azt követő egy éven belül visszafolyik a költségvetésbe adók és járulékok formájában, így nem meglepő, hogy nem spóroltak a különleges megoldásokkal. Az új stadionban egyedi wifi-rendszert építettek ki, a gyepszőnyeg alapját angol szakemberek bevonásával keverték ki, a balatoni Ábrahámhegyről szállított homok és a speciálisan a fővárosi időjárás elemzése alapján kiválasztott műanyag szálak hozzáadásával, hogy tartósabb legyen. A gyepszőnyeget számítógépes rendszer is figyeli majd, amely ha észleli, hogy a fűnek vízre vagy fényre van szüksége, automatikusan bekapcsolja az öntöző-, illetve a világító rendszert. A környezetbarát, számos technológiai innovációt rejtő (pl. a híressé vált vénaszkenner) épület multifunkciós létesítményként üzemel, évi 100-150 egyéb eseménynek ad otthont.

Pancho Aréna

A miniszterelnök gyermekkorának helyéül szolgáló, 1800 fős faluban felépült, közel 4 000 fő befogadására képes Panco Arénát április 21-én adták át a hazai és a nemzetközi sajtó kiemelt figyelmének kíséretében. A két év alatt, mintegy 3,8 milliárd forintból épített stadion a TAO-pályázati pénzek elosztásának köszönhetően valósult meg. (A kormány 2011-es döntése értelmében a nyereséges vállalatok társasági adójuk terhére finanszírozhatják ötféle sportág szervezeteit, igaz nem ők döntenek arról, hogy hol használják fel a pénzeket.) Az építés során 2400 köbméter ragasztott fát és ugyanennyi hagyományos faácsolatot, illetve 24 ezer köbméter betont használtak fel. A pálya 16 ezer négyzetméteren helyezkedik el, a tetőszerkezet teljes felülete 13 ezer négyzetméter.

4-es metró

Március 28-án került átadásra Budapest negyedik metróvonala: az elmúlt évtizedek egyik legköltségesebb, legellentmondásosabb, legnagyobb botrányt kavaró és sokak szerint leghaszontalanabb beruházása. Az új vonal sorsa – ahogyan az már az ilyen hatalmas léptékű beruházásoknál lenni szokott – szerfelett hányattatott volt: finanszírozási kanossza, politikai csatározások, közfelháborodás és ellentmondásos szakmai értékelések kísérték hosszú útját. A 4-es metró a felszíni munkái 2006-ban indultak meg, majd 2007-ben az alagutak kivitelezésének is nekiláttak. Az új vonal építésével párhuzamosan – elsősorban a felszíni megállók kialakításához kapcsolódóan – számos közterület-felújítás is megvalósult. Érdemes megemlíteni, hogy a 4-es metró megállóinak kialakítására és designjára rendkívüli figyelmet fordítottak a tervezők. Két állomás, a Szent Gellért téri és a Fővám téri az architizer.com építészeti portál versenyét is megnyerte.

Az új metróvonal a három budapesti nehézmetró közül a legrövidebb, valamint a legkevesebb megállóval, a legrövidebb peronnal és a legrövidebb szerelvényekkel rendelkező. A hivatalos menetrend alapján egyben a leglassabb is, legalábbis ez jön ki, ha elosztjuk a vonalhosszt a menetidővel. Ennek oka feltehetően a sűrű megállókiosztás, ami miatt sok kritika érte a 4-es metrót, ami 452 milliárd forintból készült el, 332 milliárddal többért, mint ahogy 1996-ban a megvalósíthatósági tanulmány becsülték.

Kossuth Lajos tér

Március 15-ére készült el (többé-kevésbé) a “nemzet főtere”, a Kossuth Lajos tér rekonstrukciója, a Steindl Imre Program (SIP) keretében. A program hivatalos leírása szerint nagyvonalú, egységes kialakítású tér jött létre, amely az egykori tervező, Steindl Imre eredeti elgondolását jeleníti meg a 21. század térépítészeti eszközeivel. A több mint 23 ezer négyzetméternyi zöldfelület mintegy felét borítja gyepszőnyeg, és bár ez sokaknak nem úgy tűnt az átadás után, nőtt a parkosított felület. Az 55 ezer négyzetméternyi új térkőburkolat egyes részein nyáron párásító berendezések hűsítik a levegőt, a tér közepén pedig helyet kapott az új Országzászló: egy 33 méter magas, tűhegyes árboc, amelyen egy 28 négyzetméteres zászló lobog.

A téren – az átépült 2-es villamos kivételével – teljes mértékben megszűnt az átmenő forgalom, így a gyalogosok és a kerékpárosok vehették birtokba a teret. Megszűnt a felszíni parkolás: az országgyűlés tagjai már a tér északi részén a háromszintes mélygarázst vehetik igénybe. Ennek legfelső szintjén az átadás után megnyílt a látogatóközpont is, az Országházat évente megtekintő több mint félmillió turista kiszolgálására. Megszűnt és újra telepített zöldterületek, különféle térkövezés, befejezetlen emlékművek és szobrok vagy épp betonba ültetett fák ide vagy oda, a megújult Kossuth Lajos tér városképi szempontból hatalmas fejlődést jelent a korábbi állapothoz képest, ráadásul az előzetes félelmekkel ellentétben tüntetések megtartására is alkalmas.

Várkert Bazár

A 2014-es év legfeltűnőbb módon választásra időzített átadása egyértelműen a Várkert Bazár április 3-i megnyitása volt. Budapest új turistalátványossága aztán mindössze három nappal később, az országgyűlési választások urnazárása után, bezárt, hogy augusztus végére teljes egészében elkészüljön. A főváros szégyenfoltjaként emlegetett, évtizedeken keresztül pusztulásra ítélt Várkert Bazár felújítása 2013-ban kezdődött meg és 9 milliárd forintba került. A rekonstrukció a Budai Vár – listánkon a 9. helyet elfoglaló – nagyszabású átalakításának nulladik ütemeként is értelmezhető.

Április 3-ára, az átadóra csak az első ütem készült el, mely az Ybl által tervezett részek felújítását tartalmazta. A kert, a szökőkutak, a multifunkciós rendezvényterem, valamint a kapcsolódó közlekedésfejlesztések (új kikötő, mélygarázs és villamosmegálló) és a környék rendezése csak a második ütemben, augusztus 29-én készült el. Az egyébként, hogy a Várkert Bazár négy nap nyitvatartás után bezár további építkezések miatt, sehol nem került meghirdetésre az áprilisi megnyitó kapcsán, csak a helyszínen lehetett értesülni róla.

Az épületben összesen 2500 négyzetméternyi kiállítótér fogadja a látogatókat és egy 900 négyzetméteres rendezvényterem is helyet kapott. Az Ybl tervei alapján épült komplexumból 8988 négyzetméternyi épületrészt újítottak fel, a mélygarázzsal együtt pedig 17 722 négyzetméternyi új területet építenek hozzá. Továbbá 8734 négyzetméter nagyságú kertet és udvart is kialakítottak, amely a várakozások szerint 250 ezer látogatót vonzhat évente.
(portfolio)

ORBÁN MIÉRT NEM KÖVETI A TÖRÖK PÉLDÁT?

Törökországban a dolgokat máshogy intézik mint Mocsokráciában, ahol sokat beszélnek, de keveset cselekednek. Ellenségeinkkel szemben.

A TÖRÖKÖK NEM SZÍVBAJOSAK
LEFOGTÁK A CIONBÉRENCEKET

Ahmet Davutoglu török miniszterelnök azzal vádolta vasárnap az Európai Uniót (EU), hogy „piszkos kampányt” kezdett országa ellen azzal, ahogyan bírálta Recep Tayyip Erdogan államfő ellenfeleinek a letartóztatását.December 14-én a török rendőrség újabb akciót indított Erdogan vetélytársának, Fethullah Gülen befolyásos iszlamista hitszónoknak a hívei ellen, elsősorban a hozzá közel álló médiát véve célba. A rendőrök huszonnégy embert tartóztattak le, s az országos műveletről Erdogan török elnök azt mondta, hogy az ő megbuktatására összeesküvő hálózatra csaptak le. Pénteken a török hatóságok letartóztatási parancsot adtak ki az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Gülen ellen, és egy török bíróság elrendelte a Gülenhez közeli Samanyolu ellenzéki tévéállomás nemrég őrizetbe vett ügyvezetőjének és három másik munkatársának letartóztatását terrorszervezetben való részvétel vádjával. Ekrem Dumanlit, a Zaman című napilap főszerkesztőjét elengedték ugyan, de utazási tilalmat rendeltek el ellene. (MNO, részlet) Ezt a hírt a cionrádió a 23 órás hírében bemondta, de külön műsorokat erről nem csinálnak.

Jellemző a hazai gennysajtóra és gennyes tömegtájékoztatásra, hogy a legfontosabb hazai és külföldi hírek 90 %-át elhallgatják. A fennmaradó 10 % az merő agymosás, lényegtelen hírek, durva hazugságok. A cikkben szereplő török miniszterelnök egy igen jólképzett és jól beszélő diplomata, aki nálunk is volt külügyminiszterként, s a tévéből emlékszünk fontos szavaira. Akkor úgy fejtette ki a tévében gondolatait, hogy azok a magyar érdekeknek is megfeleltek volna. A Lipótváros Hangja (MNO) elhallgatja, hogy ezek a bizonyos török ellenzékek mind egy szálig az USA cionista ügynökei. Ma este a HírTV-ben a nyúlképű vén bolsevik, Kovács László elvtárs azt merészelte mondani, hogy az USA értékeit kellene nekünk is vallanunk és akkor nem lenne semmi baj. Hiába mondta neki a műsorvezető, hogy ez az USA épp most vallotta be a kínzásait, amik csak a jéghegy csúcsa Amerika értékeinek, hiszen a PressTV-ben egy amerikai szakértő megmondta, hogy amit most közzétettek, abban az 500 oldalas jelentésben, annál a valóság sokkal borzasztóbb tényeket mutat. Orbán és kormánya nagy hibát követett el akkor, amikor ezt a nyálasképű pojácát azonnal nem utasította ki az országból. Ilyen lépését bármelyik ország azonnal megtett volna, de itt elkezdtek alkudozni vele. Hogy mennyire gennyes ez a sajtó azt ma este is láthattuk, amikor a HírTV-ban a napszemüveges, copfoshajú politológus azzal a mesével jött elő, hogy ma már nem olyan a diplomácia mint régen volt, mert most az informatika korában egész más a stílus és a módszer. Ez lehetséges, de a tények azok a tények. Ez a pojáca nyíltan beavatkozott belügyeinkbe és hamisan rágalmazta nemzetünket és a kormányzatot. Mese nincs, azonnal ki kellett volna utasítani. Ez még most sem késő. Jellemző, hogy a beigért új amerikai nagykövet asszony eléggé késlekedik idejönni, de ha jön is, abból nagy botrány lesz, mert ezzel a Goodfrienddel nem fognak egy húron pendülni. A nagykövetnél azonnal rá fognak kérdezni erre a pojácára is, s neki, az új nagykövetnek erre valami megnyugtató választ kéne adni. Az biztos hogy a hivatali kezdése eleve botrányosan fog indulni. Na és ha megszakadna Amerikával a diplomácia kapcsolat? Na és? Származna abból valami nagy kárunk? Semmi. Sok más ország csinált már ilyet. Ugyan mi hasznunk volt Amerikából az elmúlt 70 évben? Semmi! Adott valamit nekünk ingyen az USA? Soha, semmit. MI viszont most is a cionbérenc vezetésű Ukrajnát, gázzal, gyógyszerekkel és komoly pénzekkel látjuk el. Azt az Ukrajnát, amely Amerika bérence. És Amerika ezt még meg sem köszöni nekünk... És most belénk törlik a mocskos lábukat. Ovi Viki meg a „műveleti terület”-ről értekezik, ahelyett hogy az amerikai külügynek beolvasott volna. Ez az egész Amerika-i ügy arra hasonlít mint amikor valaki a kisújját nyújtja (Orbán) és az egész karját követelik (Obama). Ovi Viki meg korában „lábonlőttük” magunkat című mondásával sziporkázott, de úgy tünik mostanában már lefagyott a humorizáló kedve.

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/orb%C3%A1n-mi%C3%A9rt-nem-k%C3%B6veti-t%C3%B6r%C3%B6k-p%C3%A9ld%C3%A1t

Peshawar - 138 gyermek lemészárlása a liberális diktatúra érdekében

Az USA irányító elitje számára világossá vált, hogy a liberális társadalomra jellemző folyamatok hibáit liberalista módszerekkel megjavítani ma már nem lehetséges. Ahhoz, hogy ez az irányító elit megmaradjon a hatalomban, meg kell őriznie a rendszert olyannak, amilyen, mert a rendszernek a liberális ideológián kívüli eszközökkel való megjavítására tett kísérletek a liberalizmus teljes átalakításához vezetnének. Egy ilyen átalakítás pedig azoknak az alapelveknek a kényszerű feladásával járhat, amelyek az irányító elit hatalmi pozícióját eddig biztosították. Ezért a rendszer jelenlegi állapotának fenntartása az USA a vezető rétege számára létkérdés. A hibás folyamatok okozta társadalmi feszültségek miatt azonban ez az állapot csak egy totális diktatúra kereteiben valósítható meg.

Az USA szolgálati szervei által műveletileg támogatott radikális iszlám terrorszervezetek sokkolóan brutális jelleggel megnyilvánuló cselekményei ezt a totális liberális diktatúrát hivatottak legalizálni az amerikai társadalom számára.

A novemberi csecsenföldi, és a decemberi és pakisztáni terroresemények brutalitására ösztönszerűen adott válaszreakciók mértéke az elkövetés brutalitásával egyenes arányú volt. Ezek a válaszreakciók természetesek, mert a társadalom túlélését szolgálják. Természetességüknél fogva előre láthatóak, mértékük majdhogynem kiszámítható. Csecsenföldön mértékük az elkövetők családtagjainak állampolgárságtól való megfosztásában és kiutasításában, Pakisztánban pedig a börtönben őrzött már elítélt, vagy ítéletre váró talibánok között végrehajtott kivégzésekben nyilvánult meg, és az adott országok közvéleménye azzal teljesen egyetértett.

Az USA legnagyobb médiái azóta szinte mindennapos szinten foglalkoznak ezekkel a támadásokkal és az arra a pakisztáni és a csecsen kormány által adott reakciókkal. Az ilyen válaszreakciókról készült médiabeszámolók azt sulykolják az amerikai közvélemény számára, hogy az amerikai vezetésnek is joga van hasonlóan brutális eszközökkel fellépni hasonló esetek alkalmával. Ez egyrészt Guantanamót, és a CIA külföldre (többek között Közép-Kelet Európába) helyezett börtöneiben alkalmazott módszereket legalizálja a társadalom szemében. Másrészt kitolja az emberek ingerküszöbét a hatalom által alkalmazott diktatoriális módszerekre nézve, így azokat a társadalom egésze kevesebb ellenállással hajlandó elfogadni. Ez a művelet tulajdonképpen nem más mint az amerikai társadalom kondicionálása a totális diktatúrára.

Az, hogy ezt az USA hatalmi elitje 138 ártatlan gyerek legyilkoltatásával teszi, mint Pakisztánban, jól jellemzi a liberalizmus mai természetét. Ha létrejön az euroatlantista gazdasági közösség az EU és az USA között, akkor hazánk egy ilyen természetű rendszernek kötelezi le magát. A kérdés az, hogy valóban ezt akarjuk?

http://www.hidfo.net.ru/2014/12/20/peshawar-138-gyermek-lemeszarlasa-liberalis-diktatura-erdekeben

A britek többsége kilépne az Európai Unióból a legújabb közvélemény-kutatás adatai szerint.

Pedig már számtalanszor kimutatták, hogy a bevándorlás jót tesz a befogadó országnak.

A WIN/Gallup International globális piac- és közvélemény-kutató csoport több EU-tagállamban elvégzett felmérése alapján – amelynek részleteit a The Sunday Times című tekintélyes vasárnapi brit konzervatív lap ismertette – a megkérdezett britek 51 százaléka voksolna arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az unióból. A kutatásba bevont országok közül Nagy-Britannia az egyetlen, ahol az EU-tagság feladását pártolók abszolút többségben voltak.

Franciaországban és Görögországban 53, Hollandiában 58, Németországban 73, Olaszországban 75 százaléknyian mondták azt, hogy népszavazás esetén hazájuk EU-tagságának fenntartására voksolnának. A kérdést brit szempontból különösen aktuálissá teszi, hogy a kormányzó brit Konzervatív Párt valóban referendumot tervez Nagy-Britannia EU-tagságáról.

David Cameron brit miniszterelnök tavaly jelentette be, hogy ha a Konzervatív Párt kormányon marad a 2015 májusában esedékes parlamenti választások után, Nagy-Britanniában 2017-ig népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét az Európai Bizottsággal.

A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna, és a brit választók e tárgyalások eredménye alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.

Az EU-bevándorlás mára a brit belpolitika első számú vitatémájává vált, és a többi EU-tagállamból – főleg a közép- és kelet-európai országokból – érkező munkavállalók nagy száma a legfőbb hivatkozási alapja az unión belüli szabad munkaerőmozgás korlátok közé szorítását szorgalmazó kormányzati megnyilvánulásoknak.

Cameron az elmúlt hetekben több nyilatkozatában is kijelentette, hogy a bevándorlás szigorításának kérdésében nem fogad el nemleges választ Brüsszeltől. A brit kormányfő többször hangoztatta azt a véleményét is, hogy nem lehet korlátlan jognak tekinteni az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgást. A bevándorlási szabályok szigorítása a Konzervatív Párt egyes veterán politikusai szerint is elengedhetetlen a brit EU-tagság fenntarthatósága végett.

Sir John Major volt miniszterelnök, aki 1990 és 1997 között állt a brit kormány élén, a BBC televíziónak nemrégiben kijelentette: véleménye szerint csaknem 50 százalék az esélye Nagy-Britannia távozásának az EU-ból, ha Londonnak nem sikerül reformokat elérnie a bevándorlás kérdésében. A tekintélyes konzervatív politikus szerint az EU-bevándorlás megfékezésére van szükség ahhoz, hogy a brit EU-tagság fenntartása mellett szóló érvekről meg lehessen győzni a brit választókat.

Mindez azért is furcsa, mert a legtöbb vizsgálat, kutatás szerint a bevándorlók kifejezetten jót tesznek a fogadó országok gazdaságainak (például USA, Németország). Azokban az országokban viszont, ahol a kivándorlás, a lakosság elöregedése dominál (mint Japán, Magyarország), éppen fordítva, a gazdaság lassulása, recesszió fenyeget. A brit gazdaságról külön is kimutatták, hogy a bevándorlás jót tesz neki.
(MTI)

Bal-Rad komm: “…A brit gazdaságról külön is kimutatták, hogy a bevándorlás jót tesz neki…” – csak nem az európai országokból, ahonnan magas képzettségű, és IGÉNYESNEK mondható bevándorlók érkeznek.

Mert ne felejtsük el, hogy Őfelsége szigetországi alattvalóinak kb. ötven százaléka már a gyarmatokról érkezettek közül kerülnek ki, akik többsége legfeljebb csomagolási munkákat képesek elvégezni. Britanniában pedig erre van a legnagyobb igény. Nem pedig viszonylag ÖNTUDATOS európaiakra, akik ugyan az eredeti hazájukból menekülnek a jobb megélhetés reményében Albionba. És jelentenek ilyenképpen bizonyos veszélyt Őfelsége Birodalmának stabilitására!

Finn miniszterelnök: inkább nem akarok a NATO-tagságról beszélni

Alexander Stubb, finn miniszterelnök a Yle TV1-nek adott interjújában újból megerősítette, hogy jelenleg nem alkalmas az idő arra, hogy Finnország NATO-tagságáról beszéljünk. A miniszterelnök elmondása szerint az Oroszországgal ápolt jó kapcsolatok különösen fontosak Finnország számára, még annak ellenére is, hogy az orosz gazdaság válsághelyzetet él át. A miniszterelnök hangsúlyozta; Oroszország jelenleg is a legnagyobb kereskedelmi partnerük, Németország és Svédország mellett. Alexander Stubb elmondta, hogy "inkább nem beszélnék a NATO-tagságról - erről demokratikus úton fogunk döntést hozni, amikor annak itt az ideje".

Tehát összegzésként, mielőtt az MTI megint lehozná az ellenkezőjét: a finn miniszterelnök szerint egyelőre nem csatlakoznak a NATO-hoz, mert jelenleg olyan helyzet van, hogy az provokatív lenne a legnagyobb kereskedelmi partnerükre, Oroszországra nézve. Mielőtt a NATO-hoz csatakoznának, akkor is népszavazást fognak tartani róla ahelyett, hogy valamiféle orosz veszélyre hivatkozva belépnének. Ez a demokratikus döntéshozatal pedig akkor fog megtörténni, amikor már nem lesz Oroszországra nézve provokatív, ha csatlakoznának a NATO-hoz. Tehát igen alacsony a valószínűsége annak, hogy akár csak a népszavazást is megtartanák a csatlakozásról, anélkül belépni pedig nem fognak.

http://www.hidfo.net.ru/2014/12/21/finn-miniszterelnok-inkabb-nem-akarok-nato-tagsagrol-beszelni