léh
Léhmann György devizapert nyert; a Kúria ugyanis annak ellenére ítéletet hirdetett egy perében, hogy a 2014. júliusi, adósmentőnek nevezett törvény „befagyasztotta” a devizaadósok pereit.
Dübörgő taps fogadta a verdiktet a Kúria fővárosi tanácstermében, a tárgyaláson ugyanis több mint száz devizaadós is megjelent, mintegy a siófoki ügyvéd mellett demonstrálva. A Kúria egyebek között azt mondta ki: az első fokú bíróság helyesen döntött (másodfokon ezt megsemmisítették), amikor az OTP ellen és a devizaadós javára ítélt, a két fél ugyanis nem tárgyalta meg a szerződési feltételeket, ezért a megállapodás egyes pontjai tisztességtelenek, semmisek. A Kúria azt is jelezte: nem vette figyelembe a 2014. júliusi jogszabályt, mivel az első fokú ítélet meghozatalakor az még nem volt hatályban.
– Magam is meglepődtem az ítéleten és áttörésnek, mérföldkőnek értékelem – mondta lapunknak Léhmann György. – A legfőbb bírói testület harmadfokon azt nyomatékosította: visszamenőleges hatályú jogszabály nem létezik. Olyan nincs, hogy egy 2014-es jogszabállyal felfüggesztem az összes, már évek óta folyó devizapert. A tavaly július előtt is zajló perek esetében tehát ez az irányadó innentől kezdve a bíróságoknak. Sok per indult azonban már azóta is, ezeknél az az álláspontom, hogy a 2014-es, adósmentőnek mondott, de valójában bankmentő törvényt szintén nem lehet alkalmazni, hanem előbb ki kell kérniük a bíróságoknak az Európai Bíróság állásfoglalását. A nemzeti és az európai jogot együttesen kell ugyanis figyelembe venni egy ítélet meghozatalakor, márpedig ahogyan kezdettől fogva állítom, a 2014-es „fércmű” számos ponton ellentétes az uniós jogrenddel.
„Kivárunk, pereljen a bank, ha akar valamit!”
A tapssal fogadott ítéletből mi következik a perbeli adós számára? – kérdeztük a jogásztól. – Egyes szerződési feltételek mostantól érvénytelenek, ez azonban nem jelenti azt, hogy akár az adós, akár a bank tudná ebből, hogy most éppen mennyi is a jogos törlesztőrészlet – felelte Léhmann György. – Kivárunk. Ha a banknak követelése van, majd perre megy és akkor jövünk mi: kérjük a tisztességtelen szerződési feltételek kiiktatását, sőt, még kártérítést is. Úgy vélem egyébként, hogy a bíróságok várták ezt az kúriai ítéletet, mely újból csak rámutat a sokat emlegetett, a parlament által majdnem egyhangúlag megszavazott adósmentő törvény tarthatatlanságára. Több bíróság egyébként nem elutasítja a perindítási kezdeményezésemet, hanem hiánypótlásra szólít fel, mert ha ezt elmulasztom, akkor utána már nem lehet a Kúriához fordulni. Vagyis nem iszunk még előre a medve bőrére, mert nem fogatlan oroszlánnal állunk szemben…
(sonline)
Bal-Rad komm: “… a parlament által majdnem egyhangúlag megszavazott adósmentő…2014-es „fércmű”… valójában bankmentő törvény…nem fogatlan oroszlán…”
Bizony! A sorok közé ügyesen elrejtett lényeg ez!
NEM AZ ADÓSOKAT, HANEM A BANKOKAT SZOLGÁLJA EZ A “MAJDNEM” EGYHANGÚLAG MEGSZAVAZOTT FÉRCMŰ!

Miről is hablatyolnak a “magyar” parlamenti bűnszövetkezetek?