Miután a kormány bejelentette, hogy egy 175 kilométer hosszú, négy méter magas kerítést fog építeni a szerb-magyar zöldhatárra, hazánk a korábbinál is kiterjedtebb bevándorlási hullámmal kell szembenézzen. A probléma könnyen egy újabb feszültséggóccá válhat a térségben, de ezúttal nem a lakosság számára adódó problémák, hanem államközi viszonyok szintjén.
A kerítés építésének hírére a Balkán-félszigetre már eljutott, a nyugati országokba igyekvő bevándorlók igyekeznek minél gyorsabban átjutni a magyar határon, mielőtt megépülne a teljes határzár. Az elmúlt hetek folyamán a magyar és szerb rendőrség is nagy számmal tartóztatott le olyan személyeket, akik az illegális bevándorlókat – anyagi ellenszolgáltatásért – átcsempészik a határon, vagy az országon át, a határ közelébe. A Délmagyar.hu újságírói azonban képi anyaggal támasztanák alá, hogy a szerb rendőrök szervezett módon irányítják tovább a bevándorlókat a magyar határra.
Az újságírók egy a bevándorlókkal Magyarkanizsára érkező buszjáratra várakozva szembesültek azzal, hogy a járat nem áll meg a célállomáson, hanem tovább megy, és a menekülteket egy a szerb-magyar zöldhatárhoz közeli területen, a Tisza ártere mellett “igazították útba”. A beszámoló szerint a szerb rendőrök leszálltak a buszról, egyikük a forgalmat lassította, másik kettő az ártérbe irányította a buszról leszállított menekülteket, a magyar határ felé továbbirányítva őket. Végül a rendőrök visszaszálltak a buszra és visszaindultak Magyarkanizsa felé. A leszállított menekülteket megkérdezve pedig alátámasztást nyert, hogy nem egyszerűen kitették őket, hanem valóban elmagyarázták nekik, merre kell tovább menni, és a rendőrök a zöldhatár felé irányították őket.
Ezen a ponton logikusnak tűnik, hogy feltegyük a kérdést; Szerbia szervezett módon Magyarországra továbbítja a bevándorlókat? Ez egy igen súlyos vád, tekintve, hogy szerb vezető politikusok hangsúlyozzák, “ők nem fognak falakat emelni”, és ezzel azt a látszatot keltik, hogy szolidaritást vállalnak az Európába érkező menekültekkel. A kérdés felvetése azonban már előfeltételezi, hogy az újságíróknak köszönhetően birtokában legyünk az információnak, miszerint a szerb rendőrök segítik Magyarország felé az illegális bevándorlókat. Így sokkal inkább azt kell megkérdeznünk, vajon a munkáját végző újságíró esetében egyszerű felelőtlenségről, vagy szándékos hangulatkeltésről van-e szó (esetleg arról, hogy az újságírás mint szakma ebben az esetben ellentétbe kerül a politikai stabilitással mint érdekkel). Ebben a helyzetben ugyanis nem csak a tömegesen érkező illegális bevándorlók okoznak problémát, hanem mindazok a személyek, akik a térség politikai stabilitását felelőtlen hozzáállásukkal veszélyeztetik.
Az utóbbi hetek során számos példát láthattunk arra, hogy Szerbia és Magyarország vezetői megpróbálnak felülemelkedni a tömeges bevándorlás miatt törvényszerűen elszabaduló indulatokon, és közös erővel, összefogással kezelni a helyzetet. A magyar és szerb rendőrök együttműködése az embercsempészek elfogása terén egy reményteli példa – abba az irányba mutat, hogy a két ország politikusai próbálják felelősen kezelni a helyzetet. Ugyanakkor egy potenciális feszültséggócot jelent az a tény, hogy a kormány kerítést épít a déli határra. Szerbia ugyanis – ahogy Magyarország is – abban érdekelt, hogy a lehető legkevesebb illegális bevándorló jusson el az országba, – vagy ha már átjutottak, lehetőleg minél hamarabb távozzanak. Ez egy ki nem mondott tény, és a politikus eljátszadozhat ugyan a szolidaritás látszatával (baloldali szavazatok reményében), de a tettek többnyire azt mutatják, hogy az illegális bevándorlókat senki nem akarja beengedni, legalábbis nem oda, ahol ő mindennap egy térben kell legyen velük. Ha politikusok nem is vállalják fel mindezt nyíltan, törvényszerű, hogy helyi szinten, a határ közelében működő, hazafias szellemiségű rendőrök igenis továbbítani fogják a bevándorlókat a szomszédos országba, hogy a hazájukat minél hamarabb elhagyják. Ez minden országban törvényszerű, nem csak Szerbia esetében.
Ezen a ponton avatkozik be az újságírók felelősségtudata, vagy annak hiánya; abban az esetben ugyanis, ha egyes sajtóorgánumok elkezdenek tudósításokat közölni arról, amint helyi szinten hatósági személyek egy másik ország kárára kezelik a bevándorlás-kérdést, elszabadulhatnak az indulatok. Egyelőre korai lenne szándékos hangulatkeltésről beszélni, de tény, hogy a magyar hazafias szervezetek nem fogják lelkesen fogadni, ha a szerb rendőrök hozzájárulnak a Magyarországra irányuló illegális bevándorlás fokozásához. Egyáltalán, a többség nem fogja lelkesen fogadni: épp amiatt épít a kormány kerítést, mert egy utóbbi hónapban készült felmérés szerint a lakosság 77%-a azt várja el, hogy a kormány megakadályozza a tömeges bevándorlást.
Egy ilyen helyzetben törvényszerű, hogy a két ország közt megromolhat a viszony. Emiatt azok az újságírók és sajtóorgánumok, melyek ehhez hasonló tudósításokat közölnek, a Szerbia és Magyarország közti diplomáciai kapcsolatok megromlását segítik elő. Egy ilyen cselekedet lehet szándékos, vagy nem szándékos – lehet szó hangulatkeltésről, vagy egyszerű felelőtlenségről is. Erre leginkább az szolgálhat érdemleges válasszal, hogy baloldali liberális sajtóorgánumok elkezdenek-e rendszeresen foglalkozni a fentihez hasonló esetekkel. Ha rendszeresen foglalkoznak vele, annak egy célja lehet: lehetőleg minél nehezebb helyzetbe hozni a kormányt azáltal, hogy a hazafias szervezeteket Szerbia ellen fordítják, vagyis előidéznek egy olyan helyzetet, amiben még a radikális jobboldal is tovább fokozza a feszültséget. Akkor ugyanis kijelenthetnék, hogy a kormány nem tudja kezelni a helyzetet, amit mi sem mutat jobban, mint hogy a szélsőjobboldal problémákat okoz a szerb határ mentén, ahol mindenféle atrocitások történnek.
Értelemszerűen, ebben a helyzetben a hazafias szervezetek vállán is igen nagy felelősség nyugszik. Ha a határ mentén – esetleg a határ túloldalán – atrocitások történnek, az a balliberálisok számára kedvező helyzetet teremt. Ellenben, a határ innenső oldalán aktívan közreműködhetnek abban, hogy a rendőrség nagyobb hatékonysággal fogja össze az illegális bevándorlókat.
Mit tehet az újságíró, ha azzal szembesül, hogy a szerb rendőrök Magyarország felé továbbítanak illegális bevándorlókat? Először is: a jelenlegi helyzetben lehetőleg ne azzal kezdje, hogy fotókat hoz nyilvánosságra. Felelős cselekedet lenne erről a rendőrséget értesíteni, akik a megfelelő csatornákon utánanézhetnek, vagy felléphetnek ellene. Ha nyilvánosságra hozza, azzal az újságíró kinyilvánítja, hogy nem a megoldásban érdekelt, hanem a feszültség szításában. Magyarország és Szerbia közösen kell megoldja ezt a problémát, a hangulatkeltés pedig csak hátráltat minden megoldási kísérletet.

http://hidfo.ru/2015/06/szerbia-ellen-forditanak-a-szelsojobboldalt/