
Törökország
 valószínűleg nem fog csatlakozni az Európai  Unióhoz a következő tíz év
 folyamán. Ankara emiatt saját politikai  érdekérvényesítő képességét 
fokozza az Európai Unióban, és támogathat  olyan politikai 
érdekközösségeket, melyek cserébe támogatják a török  csatlakozási 
folyamat előreléptetését.
Günther 
Oettinger, digitális gazdaságért és társadalomért felelős  uniós biztos a
 német Bild napilapnak adott interjút, melyből kiderült;  Európában sem 
lelkesednek a vezetők Törökország uniós tagságáért, mert  ezzel egy 
újabb “problémás ország” csatlakozna az unióhoz, miközben az  Európai 
Unió egyben tartása Törökország nélkül is kihívást jelent.  Oettinger 
arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU egyre több tagállamában  jelenik 
meg a politikai instabilitás, vagy populista kormányok jutnak  
hatalomra, ami annak veszélyével fenyeget, hogy megkezdődik az Európai  
Unió felbomlása. A biztos szerint a korábbi válsághelyzeteket  
túlreagálták a szakértők – ő most először lát reális lehetőséget arra,  
hogy az Európai Unió darabokra hullhat.
Oettinger
 elmondása szerint ma már annak kérdésében is megosztottá  váltak a 
nyugati országok politikai elitjei, hogy jó döntés volt-e a  
kelet-európai országok felvétele. Szerinte az Európai Unió bővítését  
minél hamarabb folytatni kell, mindez azonban nem jelenti, hogy feltétel
  nélkül fel kellene venni újabb tagállamokat, pusztán a terjeszkedés  
biztosítékaként; az utóbbi bővítések során ugyanis az Európai Unió –  
nyugati tagjaihoz képest – csupa fejletlen országnak adta meg a  
tagságot, miközben egyértelmű volt, hogy ezek az országok  
versenyképtelennek bizonyulnak majd a nyugati piacokon. Szerinte  
Törökország tagsága éppen emiatt valószerűtlen; az Európai Unió szigorú 
 feltételrendszert kell megköveteljen az újonnan csatlakozó országoktól,
  aminek csak a tényleges teljesítése után válhatna lehetővé a  
csatlakozás. Amennyiben az EU vezetői nem a területi terjeszkedést  
tartják szem előtt, hanem az integráció lehetőségének megőrzését,  
Oettinger szerint Törökország ebben vagy a következő évtizedben nem  
válhat az Európai Unió tagállamává. “Ehhez előbb bizonyítania kell elkötelezettségét az európai értékek irányába”, ami – az utóbbi hónapok történéseit figyelembe véve – közel lehetetlen.
Törökország
 először 1987-ben jelentette be igényét az  EU-csatlakozásra. A 
tagjelölt státuszt 1999-ben kapta meg, azóta nem  történtek jelentős 
előrelépések a csatlakozás irányába. Az európai  vezetők tekintélyes 
része szintén ellenzi a törökök felvételét –  elsősorban az iszlámmal 
szembeni aggályok miatt -, a csatlakozás  gondolatát egyes érdekkörök 
főként geopolitikai szempontokat figyelembe  véve támogatják. Ezek az 
érdekkörök – az Oettinger által elmondottakból  következően – azonban 
komoly biztonsági kockázatot jelentenek az Európai  Unió számára. 
Törökországnak a belső piacok megszerzése miatt sokkal  inkább érdekében
 áll az EU-tagság megszerzése, mint amennyire az EU-nak  szüksége van 
Törökországra. Ankara emiatt saját politikai  érdekérvényesítő 
képességét fokozza az Európai Unióban, és támogathat  olyan politikai 
érdekközösségeket, melyek az európai érdek ellenében is  támogatják a 
török csatlakozási folyamat előreléptetését.
http://www.hidfo.ru/2015/12/nem-csatlakozhat-az-europai-uniohoz-az-erdogan-rezsim/
http://www.hidfo.ru/2015/12/nem-csatlakozhat-az-europai-uniohoz-az-erdogan-rezsim/
 

 Listát
  írhatnék a futószalagon gyártott sledrián törvény-, vagy átverős  
intézkedéshalmazok veszélyes és káros következményeiről, mely a lakosság
  túlnyomó többségét sanyargatja, mi több ellehetetleníti.
Listát
  írhatnék a futószalagon gyártott sledrián törvény-, vagy átverős  
intézkedéshalmazok veszélyes és káros következményeiről, mely a lakosság
  túlnyomó többségét sanyargatja, mi több ellehetetleníti. A
  városokból, a közterületekről eltávolították a mély-szegényeket, a  
hajléktalanokat, a koldusokat. Mindazokat, akik már saját erejükből soha
  többé nem élhetnek emberi életet, sőt már a puszta létük is veszélybe 
 került. Azonban az, hogy igyekeznek őket szem elől eltüntetni, nem jár 
 együtt a gond biztonságos és kielégítő megoldásával, de még a puszta  
létük megmentésével sem.
A
  városokból, a közterületekről eltávolították a mély-szegényeket, a  
hajléktalanokat, a koldusokat. Mindazokat, akik már saját erejükből soha
  többé nem élhetnek emberi életet, sőt már a puszta létük is veszélybe 
 került. Azonban az, hogy igyekeznek őket szem elől eltüntetni, nem jár 
 együtt a gond biztonságos és kielégítő megoldásával, de még a puszta  
létük megmentésével sem. Fentieket
  előrebocsájtva a szöveg verte ki a biztosítékot, melyet az “Ilyen 
nincs  a földön” címmel egy éve megjelent írásban olvastam, ugyanis 
hasonló  jellegű gyáva halogató technikát mind a mai napig tapasztaljuk,
 és nem  csak az ételosztások alkalmával. (pl. az idei bezárt győri 
jótékonysági  sütemény vásár alkalmával)
Fentieket
  előrebocsájtva a szöveg verte ki a biztosítékot, melyet az “Ilyen 
nincs  a földön” címmel egy éve megjelent írásban olvastam, ugyanis 
hasonló  jellegű gyáva halogató technikát mind a mai napig tapasztaljuk,
 és nem  csak az ételosztások alkalmával. (pl. az idei bezárt győri 
jótékonysági  sütemény vásár alkalmával)


























