Hazai agrár hírek

SZŐLÉSZET

Állami védekezés keretében légi permetezést rendelt el a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Lenti térségében a tavaly felbukkant veszélyes szőlőbetegség továbbterjedésének megakadályozására - tájékoztatta az igazgatóság csütörtökön az MTI-t. Az aranyszínű sárgaság (grapevine flavescence dorée phytoplasma, phytoplasma vitis) a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A kór ellen jelenleg nincs megfelelő növényvédőszeres kezelés, csak az azt terjesztő amerikai szőlőkabóca gyérítésére van lehetőség. A megbetegedést okozó amerikai kabóca felbukkant azóta Csongrád és Veszprém megyékben is. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama akár 50 százalékkal is csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A kórokozóra szinte az összes Magyarországon termesztett szőlőfajta fogékony. Többek között az itthon rendkívül népszerű Chardonnay, Cabernet sauvignon, Sauvignon, Pinot noir és az Olaszrizling növényei néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak.

A permetezést jövő keddtől csütörtökig, 17 és 21 óra között végzik Lenti, Kerkateskánd, Gosztola, Lovászi és Tornyiszentmiklós zártkerti ingatlanjainál, az érintett területek pontos adatairól, elhelyezkedéséről a települések önkormányzatainál megtalálható térképekről lehet tájékozódni. A légi permetezést az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szakmai felügyelete, felsőfokú növényvédelmi szakirányítás mellett, valamint a polgárőrség területbiztosításával végzik. A hatóság közleménye kitér arra is, hogy a készítmény a felhasználókra, mezőgazdasági dolgozókra és a helyi lakosságra alacsony kockázatú, a hatóanyag szúnyogirtószerként is használatos, méhekre pedig mérsékelten veszélyes.

Zalaegerszeg melletti szőlőskert

Felhívják az érintettek figyelmét,
hogy a védekezés időpontjában és azt követően legalább egy órán keresztül ne tartózkodjanak a szabadban, a házak, lakások ablakait mindenki zárja be. Lehetőség szerint gépkocsit, egyéb ingóságot ne hagyjanak szabadon a védendő területen. Az állatokat (beleértve a méheket is) erre az időszakra zárják be, a kutakat, ciszternákat, egyéb víztárolókat fedjék le. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte előtt ne takarítsák be és ne fogyasszanak a kertjükben termelt növényekből, s ezeket később is alaposan mossák meg. Lentiben, Tornyiszentmiklóson és a kerkateskándi hegyen tavaly augusztusban bukkantak rá a fertőzésgyanús növényekre. A több mint 200 hektárnyi szőlőültetvény átvizsgálásakor 46 termelőnél 283 fertőzött szőlőtőkét találtak, amelyeket kivágattak és megsemmisíttettek. A szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója miatt tavaly szeptemberben már volt légi permetezés Lenti térségében. Idén májusban zárlati intézkedéseket tett és károsító-felderítési feladatokat végzet a zalai szőlőültetvényeken az igazgatóság.

DRÁGA BÚZAKENYÉR

Az őszi búza betakarítása a vetésterület 73 százalékán már megtörtént az országban - közölte Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az MTI érdeklődésére. Hozzátette: a legnagyobb - 98 százalékos - arányban Békés megyében került magtárba az őszi búza, míg a legkisebb nagyságú területet Veszprém megyében - 32 százalék - takarították be. Az aratás előrehaladásának megyénkénti nagy eltérését a mostani zivataros időjárás is erősíti - jegyezte meg. A termésátlagok tájegységenként igen eltérőek - hektáronként 3,8 tonnától, hektáronként 5,6 tonnáig terjed -, az országos átlag hektáronként 4,674 tonna, ami megegyezik a tavalyi értékkel, az elmúlt öt év átlagát pedig 14 százalékkal haladja meg.

A koordinációs bizottságok jelentései alapján idén már június végén megkezdődött az aratás. A munkák azonban a múlt héten megérkezett csapadékos időjárás miatt az ország egyes részein lelassultak. De összességében az aratás tempója mindezzel együtt is megfelelően alakul - mondta a helyettes államtitkár. A július 21-én beérkezett jelentések szerint országosan az őszi árpa betakarítása befejeződött. A betakarított terület nagysága elérte a 208 000 hektárt. A termésátlag országosan 4,55 tonnát tesz ki hektáronként. Ez a tavalyi értéket 1,7 százalékkal, az elmúlt öt év átlagát pedig 16 százalékkal meghaladja. Összességében az idei kilátásokat, a jelenlegi információk alapján a 2014-es nyári kalászos gabona és repcetermés az elmúlt évek átlagát meghaladja, és bőven fedezni fogja a hazai szükségleteket. A belföldi fogyasztáson felül a 2014/2015-ös szezonban is jelentős mennyiségű gabonaexportra van kilátás. A tavalyi évhez képest jelentős mennyiségű takarmányminőségű búza képződhet. Ez pedig az őszi betakarítású takarmánykukorica piaci helyzetére is hatással lehet. A piaci árak a július 21-i megyei koordinációs bizottsági ülések adatai alapján jelenleg a következőképpen alakulnak: a búzájáért 38 000-45 000 forintot kaphat a termelő tonnánként. Az árpa felvásárlási ára 36 000-40 000 forint tonnánként. A repce 93 000-97 000 forintba kerül tonnánként. A jelenlegi világpiaci árazásokba már - valószínűleg - beépültek a nagy termésre és fennakadásmentes aratásra vonatkozó várakozások. Ennek figyelembevételével további lényeges áresés nem indokolt az új termés megjelenésével sem. A repce aratásával az országban 97 százalékos arányban végeztek az e hét eleji állapot szerint. A repce termésátlaga hektáronként meghaladja a 3 tonnát. De jelentős különbség mutatkozik a megyék között - Hevesben 2,2 tonna termést takarítottak be hektáronként, Vas megyében pedig 4,1 tonnát hektáronként. A jelenleg mérhető termésátlag a tavalyi értéket 15 százalékkal, az elmúlt öt év átlagát pedig 31 százalékkal meghaladja. A rozs, a triticale és a zab betakarítása 25-60 százalék között mozog országosan. A tavaszi árpa aratása is folyamatos, a vetésterület 63 százalékán végeztek a betakarítással. A megyei aratási koordinációs bizottságok jelentései szerint a repce esetében a termés minősége megfelelő. A búzánál ugyanakkor az elmúlt időszak csapadékos időjárása miatt a mennyiségi és minőségi mutatók csökkenni fognak a szakemberek szerint. Jelenlegi becslések alapján a betakarított őszi búza nagyrészt takarmány vagy euro minőségű, kisebb része étkezési kategóriájú, javító minőségű viszont már nincs. A belföldre szükséges liszt előállításához évi 1,2 millió tonna étkezési minőségű búza azonban még így is biztosított. De a malmoknak várhatóan szelektálniuk kell a piacon lévő búzából és többet kell fizetniük a jó minőségű búzáért. A mezei pocok kártétele Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében volt jelentős probléma. Raktár-kapacitási gondokról és rendkívüli eseményekről viszont nem érkezett bejelentés.

Tóth János-Drótos Tamás összeállítása - Hernád Völgye Hungarista Háztáji Közösség