Támadások kereszttüzében a Hídfő.net

Sok olvasó tapasztalhatta már, hogy az utóbbi napokban elérhetetlen, – a független tájékoztatásával méltán hírnevet szerzett; Hídfő.net.ru oldal.

A szerkesztők elmondása szerint; az oldal támadások kereszttüzében áll, – ezért kellett ideiglenesen felfüggesztenie működését. Jelenleg a szerkesztőség átköltözött egy tartalék szerverre, – így most a Hídfő elérhetősége a következő: https://hidfo2015.wordpress.com/ – Hídfő.net info blog.

A blogra 2 nappal ezelőtt a szerkesztők a következő tájékoztatást tették föl:

“Technikai problémák, várható változások

Gyors tájékoztatás a kialakult helyzetről: a korábbi gondok megoldása után újabb, ezúttal tisztán technikai jellegű problémáink vannak.

Ebben része volt szándékos károkozásnak is. Dolgozunk a probléma megoldásán; az oldal először régi formájában fog megjelenni, némi tartalomvesztéssel, ez egy esetleges megoldásként szolgál majd, hogy az átmeneti időszakban olvasóink elérhessék a régi tartalmat.

Május környékén a Hídfő kibővítésre kerül, és a korábbi elérhetőségen egy új, korszerűbb, nagyobb kapacitású és gyorsabban frissülő oldallal jelentkezünk. Mivel határozott próbálkozások vannak az oldal átmeneti kiiktatására, a későbbiekben a korábbi irányvonal mentén, de agresszívabb stílusban és károkozóink számára jóval kellemetlenebb formában térünk vissza.”

Addig is elérhetők a Hídfő hírei az info blogján. Még egyszer az elérhetősége: https://hidfo2015.wordpress.com/

Szabad Riport

Dél-Amerikában bezárják az USA összes katonai létesítményét

A Dél-amerikai Nemzetek Uniójának április 10-11-én, Panamában tartandó fórumára központi témává lett nyilvánítva annak kérdése, hogy bezárják az Egyesült Államok összes, dél-amerikai országban üzemeletetett katonai létesítményét. Az amerikai bázisok kérdésének megvitatásáról Ernesto Samper kolumbiai ezredes, a szervezet főtitkára nyilatkozott.

Elmondása szerint a fórumon új alapokra helyezik az Egyesült Államok és a dél-amerikai országok viszonyát, és ennek részeként az USA összes katonai létesítményét bezárják a térségben.

Samper hangsúlyozta, hogy a modern politikában egyik országnak sincsen joga a másiknál magasabb státuszúként feltüntetnie magát, ennél fogva a szankciók alkalmazása is megengedhetetlen. Az ezredes kifejtette, hogy a közelmúltban az Obama-adminisztráció szankciókat hozott Nicolas Maduro venezuelai államfő ellen, arra hivatkozván, hogy az ő személyét Washington nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti. A lépést a dél-amerikai országok kollektív módon a belügyeikbe történő beavatkozásnak tekintik, ennek egyenes következménye lesz az USA katonai létesítményeinek bezárása a régióban.

Az április 10-11-i fórumra eddig 31 vezető jelezte részvételét.

https://hidfo2015.wordpress.com/

Nyugati provokatív kérdések és állítások a putyini évfordulón

Dmitrij Peszkov az UNIAN ukrán hírügynökség tudósítójának kérdésére válaszolt az orosz államfő hatalomra jutásának 15. évfordulója alkalmából rendezett moszkvai kerekasztal-beszélgetésen. Az újságíró azt szerette volna tudni, az orosz hatalom miért restelli elismerni, hogy csapatokat küldött a Donyec-medencébe, miközben Vlagyimir Putyin a népszerűsége csúcsán van. „Egyáltalán nem szégyellünk erről beszélni, nyíltan beszélünk róla. Amiről egyes orosz sajtóorgánumok írnak, - és arról írnak, amiről csak akarnak, - azt határozottan cáfoljuk” - mondta erre a szóvivő.

Az orosz csapatok délkelet-ukrajnai jelenlétét szerinte a nemzetközi megfigyelők és „a kijevi hivatalos képviselők” is cáfolják, amivel Peszkov az Európa Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőire, valamint az ukrán hatalom képviselőire utalt. Orosz sajtójelentések szerint Viktor Muzsenko ukrán vezérkari főnök is kijelentette már korábban, hogy nincsenek orosz katonai alakulatok Ukrajnában.

A BBC orosz nyelvű hírszolgálata kedden interjút közölt egy szentpétervári férfival, aki a donyecki szakadárok egységparancsnokának mondta magát. Az orosz férfi arról beszélt, hogy az orosz hadsereg reguláris csapatai orosz tábornokok és más magas rangú katonatisztek irányításával foglalták vissza a múlt hónapban az ukrán fegyveres erőktől a stratégiai fontosságú kelet-ukrajnai Debalceve városát.

Március elején a Novaja Gazeta című orosz ellenzéki lap egy sebesült burjátföldi katonával készített beszélgetést jelentetett meg. Az Oroszországi Föderációhoz tartozó területről származó fiatalember elmondta, hogy orosz páncélos zászlóalj harcolt a délkelet-ukrajnai Debalcevénél. Az újság korábban is közölt cikkeket az ukrajnai fegyveres összecsapásokban részt vevő orosz katonákról, illetve több orosz katona haláláról.

Az orosz elnöki szóvivő azt is cáfolta, hogy a tavaly március 21-re Ukrajnától elcsatolt Krím félsziget veszteségeket okozna Oroszországnak. Azt mondta, hogy csupán pótlólagos költségek keletkeztek a terület és Oroszország egyesülésével Moszkva számára. Peszkov arra reagált, hogy Alekszej Kudrin volt orosz pénzügyminiszter a moszkvai kerekasztal-beszélgetésen közölte: az orosz gazdaság 3-4 év alatt akár 200 milliárd dollár veszteséget is szenvedhet a Krím elcsatolása miatt.

A terület támogatása évi 6-7 milliárd dollárt jelent az orosz költségvetésnek, de a nyugati szankciók, az orosz gazdaság és hatalom iránti bizalom elvesztése, az ennek következtében fellépő tőkekiáramlás, valamint „az orosz piaci játékszabályok megváltozása” összességében sokkal nagyobb veszteséget okoznak Oroszországnak - mondta a tekintélyes szakember.

Hírfigyelő Szolgálat

Osztrák félelmek a náluk is radikalizálódó iszlámtól

Az osztrák igazságügyi hatóságok attól tartanak, hogy a letartóztatott iszlamista szélsőségesek, akik közül néhányan a szíriai háborúból érkeztek vissza, újabb tagokat tudnak megnyerni a fogházban.

Az osztrák alkotmányvédelmi hivatal szerint az előzetes letartóztatás megfelelő terep az Iszlám Állam szélsőségeseinek ahhoz, hogy új híveket toborozzanak. A belügyminisztérium szóvivője, Karl-Heinz Grundböck szerint a fogházak a radikalizálódás táptalajai lehetnek. Peter Prechtl, a büntetés-végrehajtás vezetője szerint arra kell leginkább figyelni, hogy kivel érintkeznek, sétálnak a fogva tartottak, vagyis elsősorban azt kell megakadályozni, hogy új kapcsolatok jöjjenek létre, új toborzási kísérletek történjenek. Ezerkétszáz fogva tartottja van a bécsi Josefstadt negyedben található Igazságszolgáltatási Intézetnek, ahol 13 feltételezett szélsőségest tartanak fogva, egymástól és a többiektől elkülönítve. Ugyanitt csaknem háromszáz muszlim vallású letartóztatott van. Az intézet iszlám lelki vezetője szerint az elsődleges szempont a megelőzés, azonban ez gyakran idő és pénz hiányában nehézségekbe ütközik. Elmondása szerint arra kell figyelni, hogy a fogva tartottak közül ne váljon senki szélsőségessé.
A lelki vezető hangsúlyozta a felvilágosítás és információátadás fontosságát, amelynek üzenete, hogy az iszlám nem fogadja el ártatlan emberek meggyilkolását. A jelenlegi adatok szerint eddig kétszázan utaztak Ausztriából Szíriába és Irakba, hetvenen tértek vissza, harmincan haltak meg az ottani harcokban és harminchárman kerültek osztrák vizsgálati fogságba. Biztonsági okokból őket több különböző helyen zárták el.
Csak a múlt héten nyolc feltételezett szélsőségest fogtak el Ausztriában, őket azzal vádolják, hogy az Iszlám Államhoz akartak csatlakozni Szíriában. Hétfőn pedig vádat emeltek az alsó-ausztriai Sankt Pöltenből származó 14 éves fiú ellen, aki január óta van előzetes letartóztatásban. A fiú, akit először tavaly szeptemberben, majd másodjára idén januárban vettek őrizetbe, feltehetőleg azt tervezte, hogy robbanószerkezetet helyez el a bécsi Westbahnhof pályaudvaron és aztán Szíriába utazik.

Hirfigyelő Szolgálat

Kínai űrerőmű létesülhet

Hatalmas, napelemes erőművet építene Kína az űrben. Az erőmű komoly mértékben hozzájárulhatna a kelet-ázsiai ország energiaszűkének enyhítéséhez, segítene a károsanyag-kibocsátás visszaszorításában és a hagyományos tüzelőanyagok okozta szmog felszámolásában - sorolja a terv előnyeit az újság összeállításában. A létesítményt egy úgynevezett geoszinkron pályán, 36 ezer kilométerre a Földtől állítanák működésbe. Az erőmű napelemei összességében 5-6 négyzetkilométeren terülnének el az űrben, vagyis tizenkétszer akkorák lennének, mint a pekingi Tienanmen-tér - idézi a Zsenmin Zsipao a Kínai Tudományos Akadémia kutatóit. A szakértők szerint van esély arra, hogy egy ekkora objektum éjszaka szabad szemmel is látható lenne, ez esetben leginkább egy világító csillagra hasonlítana. Energiát termelő képessége napelemegységenként a földi körülmények között üzemelő napelemek kilencszerese lenne, az űrben ugyanis a nappal és éjszaka változása jelentette energiatermelő ingadozás kiküszöbölhető, vagyis az erőmű csaknem folyamatosan - az idő 99 százalékában - képes lenne energiát termelni, és az általa generált energiát mikrohullámokká vagy lézerré alakítva küldené egy földi gyűjtőállomásra. A pontos tervek még nem készültek el, így nem lehet tudni még azt sem, hogy a napelemek egy síkban lesznek elhelyezve vagy tányérformát öltenének.

Az űrbeli erőmű terve a kínai űrprogram hosszú távú célkitűzéseinek között szerepel, ezt megelőzően a kelet-ázsiai ország egy űrállomás felépítését határozta el az évtized végéig. Jövőre, 2016-ban debütál Kína második űrlaboratóriuma, a Tienkung-2, amely a Tienkung-1-et váltja, és annál jóval fejlettebb változat. A soron következő holdmisszióra, a Chang’o-5 2017-ben kerül sor, amelyet 2018-ban a Chang’o-6 expedíciója követi majd, űrhajóst csak ez után küldenének az égitestre. Holdbázis építését is tervezi Kína, egyelőre részletek és pontos dátum közlése nélkül.

Hírfigyelő Szolgálat

A modernkori iszlám, a dzsihadizmus megjelenése?

Integráció, asszimiláció, disszimiláció, iszlám Közép- és Dél-Európában.... Asszimilációs, disszimilációs trendekről, az európai iszlám irányzatairól és az európai integrációs politikáról esett szó az Európa 9/11 konferenciasorozat második rendezvényén, melyet a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja szervezett a közelmúltban, Budapesten. Régen az iszlám vallás gyakorlása korántsem volt olyan népszerű, mint manapság. A mecseteket jellemzően kevesen látogatták, a lakosság jelentős része nem gyakorolta aktívan a vallását, hitét. Mára azonban fordult a helyzet, ami annak is köszönhető, hogy protestvallás lett. Ma már az sem ritka, hogy az imára gyűlő tömeg a forgalmat is feltartja.

CSEHORSZÁG - A cseh iszlamofóbia megjelenése, az iszlamofób mozgalmak, pártok... Itt a muszlimellenesség nem vallási alapokon nyugszik. Bár van némi történelmi előképe, olyan indulatokat sosem keltett, mint manapság. Csehországban nem él nagyszámú muszlim kisebbség, így a velük szemben megnyilvánuló ellenségességet negatív tapasztalatokkal sem lehet magyarázni. Az első mecsetet a kilencvenes években kezdték építeni, ami vihart is kavart akkoriban. Az euroszkeptikus Vaclav Klaus nem meglepő módon támogatta, a szociáldemokrata Milos Zeman pedig nyíltan iszlamofób, aki választási programjába is beleírta, hogy megtiltaná mecsetek építését Csehországban. A hangvétel része ugyanakkor – szemben számos közép-európai szélsőjobbos párttal − a lojalitás az izraeli jobboldallal, így hangsúlyozza, hogy soha, semmilyen körülmények között nem támogatja a palesztin törekvéseket. Az iszlamofób hangulatról országszerte szélsőséges kampányok gondoskodnak, amelyek része például annak követelése, hogy a muszlim étkezéshez szükséges, úgynevezett „halal” élelmiszereket tiltsák ki a cseh üzletekből, illetve a mecsetek falainak összefirkálása és az iszlámellenes tüntetések.

DÉL-EURÓPA - A Balkán muszlim lakosságának jellemzői. Az itteni muszlim közösségek alapvetően különböznek a nyugat-európaiaktól. A Balkánon az iszlám vallásnak a török hódítás következtében történelmi gyökerei vannak. A Török Birodalom XIX. századi Balkánról való kiszorulásával elkezdett megváltozni a térség vallási összetétele. A háborúkkal járó etnikai tisztogatások megtizedelték az ekkor már kisebbségben lévő muszlimokat, akik közül sokan kerestek menedéket Törökországban vagy más iszlám országokban. Ma, miközben Nyugaton fiatalokból álló közösségek alakulnak ki és terjednek, a Balkánon az iszlám közösségek elöregednek. Ez a rossz gazdasági helyzet következtében meginduló elvándorlásnak köszönhető. Európa egyes területein történelmi gyökerei vannak az iszlámnak, de kockázatot még a Balkánon is csak mostanában kezdett jelenteni, amiben komoly szerepük volt a nyugati hatalmaknak is. A balkáni muszlimoknak nem sok politikai kapcsolatuk volt a külvilággal, leszámítva Törökországot, amelyre egyfajta anyaországként tekintettek. A kilencvenes években változott meg a helyzet, amikor a jugoszláviai polgárháború mindent felforgatott. Ekkor például Szaúd-Arábiából is érkeztek Macedóniába, Boszniába, Szerbiába „hivatásos” forradalmárok. A függetlenné vált korábbi tagállamokban, Koszovóban, Montenegróban a problémát súlyosbítja a szegénység és a működő államgépezet hiánya. Az albán vagy akár a bosnyák állam közel sem elég erős és szervezett ahhoz, hogy a szélsőségesek szervezkedését meg tudják fékezni: ennek a következménye, hogy a Balkánról érkező szélsőségesek feltűntek már a Szíriában működő halálbrigádokban is. A nyugat-európai multikulturális politika következtében lezajlott identitásvesztés miatt a bevándorlók jószerével nem is láthatják, hogyan kellene integrálódniuk.

A modernkori iszlám, a dzsihadizmus megjelenése?
http://jovonk.info/2015/04/02/modernkori-iszlam-dzsihadizmus-megjelenese

Józsi bácsi és a Quaestor

Józsi bácsi bemegy a Quaestor-hoz kötvényt venni 2 millió forintért, de azért egy kicsit bizonytalan, ezért megkérdezi:
-Aztán, ez a kötvény biztonságos?
-Persze, egy óriási cégcsoport áll mögötte hatalmas vagyonnal és rengeteg ügyféllel.
-Na jó, de mi van, ha ez a hatalmas vagyon mégis eltűnne, akkor mi lesz a pénzemmel?
-Ó, akkor se kell aggódni, mert a BEVA biztosítás 6 millió forintig garantálja, hogy Ön ebben az esetben is megkapja a pénzét.
-Na jó, de mi van akkor, ha a BEVA is tönkremegy?
-Azért ez már nagyon valószínűtlen, de ebben az esetben a Kormány garanciát nyújt a visszafizetésre.
Józsi bácsit ez sem nyugtatja meg.
-És ha a kormány is megbukik?
-Na most őszintén, Önnek ez nem érne meg 2 millió forintot?