Szerbiának egy erős szövetségesre van szüksége, hogy a NATO ne bombázhassa újra az országot: Oroszországtól vásárolnak légvédelmi rendszereket, mert a NATO gyorsított ütemben fegyverkezik Kelet-Európában.
Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes bejelentése szerint Oroszország és Szerbia február végéig felállítja azt a közös bizottságot, ami már tavasszal gondoskodik arról, hogy Szerbia megfelelő fegyverrendszerekkel rendelkezzen az ország védelmének szavatolásához. Rogozin a Belgrádban tartott megbeszéléseket követően újságírók kérdésére válaszolva kijelentette, hogy a szerb hadsereg számos fegyverrendszer beszerzésére vonatkozó igényét juttatta el hozzájuk, és tekintve a két ország gazdasági lehetőségeit, ezeket Szerbia a közeljövőben megvásárolja Oroszországtól. Rogozin megbeszélést folytatott Ivica Dacic szerb külügyminiszterrel, aki később szintén bejelentette, hogy február végéig létrehozzák a katonai együttműködés részleteit kidolgozó bizottságot. Dacic emellett kijelentette, hogy az Oroszországgal folytatott katonai együttműködés lehetővé teszi Szerbia nemzetbiztonságának garantálását egy olyan környezetben, ahol számos térségi ország válik militarizálttá (utalván ezzel többek közt Romániára, ami évek leforgása alatt a NATO kelet-európai és balkáni öklévé vált).
Rogozin január 11-12-én a szerb-orosz kereskedelmi, gazdasági, tudományos és technológiai együttműködésért felelős kormányközi bizottság találkozóján vett részt Belgrádban. A találkozót követően kijelentette; Szerbiának erős hadseregre és erős szövetségesre van szüksége, hogy ne ismétlődhessen meg az 1999-es forgatókönyv. Az újságírók azon kérdésére, hogy amennyiben megismétlődik az 1999-es történéssorozat – amikor a NATO Szerbiát bombázta -, Szerbia számíthat-e Oroszország segítségére, Rogozin azt válaszolta; természetesen, a mai Oroszország már nem 1999 Oroszországa. Az orosz hadsereg fokozta jelenlétét a nemzetközi színtéren, és a szíriai beavatkozás hatékonysága demonstrálja az ország katonai lehetőségeit, melyek nagy mértékben meghaladják az ezredforduló előtti állapotokat. Amennyiben a NATO újra Szerbiát bombázná, Oroszország segítséget nyújtana az ország legitim kormányának, ahogy teszi azt Szíriában is.
Rogozin továbbá kijelentette; ha Jugoszláviában jelen lett volna az Sz-300 légvédelmi rendszer, soha nem történhetett volna meg egy olyan tragédia, hogy az ország gyakorlatilag védtelen volt egy külső agresszorral szemben. A szerbiai légvédelem tehetetlen volt a NATO nagy hatótávú precíziós fegyvereivel szemben. “A szerbek nem tehettek semmit. A szerb hadsereg elszánt volt és harcba akart bocsátkozni az ellenséggel. Emiatt nem mertek kiterjedt szárazföldi beavatkozást indítani se Koszovóban, se Jugoszlávia más részein. Tudták, hogy a szerbek minden egyes házat fegyverrel fognak védeni.”
Rogozin hozzátette, hogy a NATO-országok előnyben részesítik az ellenséges ország távolból történő lebombázását, amire Szerbia a tragédia bekövetkeztekor csak korábbi generációs légvédelmi rendszerekkel tudott válaszolni. Az orosz Sz-300 jelenléte Szerbiában azonban megakadályozza majd, hogy a nyugati hatalmak újra megismételjék ezt a forgatókönyvet.


http://www.hidfo.ru/2016/01/oroszorszag-megvedi-szerbiat-egy-ujabb-nato-bombazastol/