A hazautalások értéke évről évre növekszik. Tavaly már meghaladta a 126 milliárdot.
2008-ban összesen 10,391 milliárd forintot tettek ki a külföldről történő hazautalások, egy évvel később már majdnem az ötszörösére rúgott az összeg, 49,145 milliárd volt az érkező pénz összege – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Profession.hu-nak eljuttatott adataiból.
2010-re ez az összeg már több mint 509 millió forinttal nőtt. 2011-ben összesen 72,079 milliárdot, 2013-ban 96,212 milliárd forintot kaptak az itthon maradottak.
2014 első negyedévében már 30,5 milliárd forint érkezett Magyarországra, a következő negyedévekben egyre csak nőtt az összeg, a tavalyi év egészében összesen 126,810 milliárd forint érkezett.
Segítenek az otthon maradtaknak
Sok olyan külföldön dolgozó magyar van, aki a fizetése egy részét rendszeresen hazautalja: egyesek saját maguk küldik, mások esetében viszont a munkáltató juttatja el a pénzt az otthon maradottaknak – írja L. Rédei Mária, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense a Statisztikai Szemlében.
Pontos statisztika elkészítése azonban nem lehetséges, ugyanis rendkívül sok az eseti utalás. Az összeg becslését a tanulmány szerint az is nehezíti, hogy a már véglegesen kivándoroltak is küldhetnek kisebb-nagyobb összegeket.
Ha a migrációt képes irányítani egy ország, és nem “egyirányú utcaként” működik, a fogadó államnál növelhető a haszon, a küldőnél pedig mérsékelhető a veszteség – vallja Rédei Mária. A munkaerő vándorlásának következménye, hogy a hazaküldött pénzekből a külföldön dolgozók támogatják a családtagjaikat, emellett fizetik a hiteleket.
A hazaérkező összegek növelik az otthon maradottak fogyasztását, ám Rédei Mária szerint ezeknek a pénzeknek csak kisebb hányada jut helyi fejlesztésre, például vállalkozás beindítására. Ha elegendő pénzmennyiség érkezik ahhoz, hogy az otthon maradt családtagok beruházásra fordítsanak belőle, akkor a külföldi munkából származó összeg hatására a nemzetgazdaság növekedhet.
Érdekességként megemlíthetjük: vannak olyan országok, amelyeknek létfontosságú a külföldről érkező pénz, ilyen például Tádzsikisztán és Libéria, ahol az ország GDP-jének közel felét, illetve harmadát a külföldön élő polgáraitól érkező pénz adja.
(profession)