A Kúria az alábbit mondta ki 2014. június 16-ai jogegységi határozatában:
A folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent. E rendelkezések azért is tisztességtelenek, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekben szereplő vételi és eladási árfolyamok, mint átszámítási árfolyamok helyett a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama válik a szerződés részévéa Ptk. 231. § (2) bekezdésében meghatározott diszpozitív törvényi rendelkezésre tekintettel, mindaddig, amíg kógens törvényi rendelkezés nem lépett azok helyébe.

Hiába tiltakoztak ez ellen a bankok, és hiába mondanak ellen bankszakmai és közgazdasági érvek a Kúria érvelésének, ezt az álláspontot a kormány azonnal a magáévá tette, és az Országgyűlés az első elszámolási törvénnyel júliusban a bírósági perekben nem érintett devizahitelekre kötelező érvénnyel kiterjesztette.

A 2014. évi XXXVIII. törvény, vagyis az első elszámolási törvény így fogalmaz:
3. § (1) A fogyasztói kölcsönszerződésben - az egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel kivételével - semmis az a kikötés, amely szerint a pénzügyi intézmény a kölcsön-, illetve a lízingtárgy megvásárlásához nyújtott finanszírozási összeg folyósítására a vételi, a tartozás törlesztésére pedig az eladási vagy egyébként a folyósításkor meghatározott árfolyamtól eltérő típusú árfolyam alkalmazását rendeli.
(2) Az (1) bekezdés szerinti semmis kikötés helyébe - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - mind a folyósítás, mind pedig a törlesztés (ide értve a törlesztőrészlet és a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék fizetését) tekintetében a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamának alkalmazására irányuló rendelkezés lép.
(3) Ha a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/A. §-ában vagy a Hpt. 267. §-ában meghatározott szerződések esetében és rendelkezések alapján az azokban megjelölt devizaárfolyam alkalmazására vonatkozó rendelkezés a szerződés részévé vált, vagy a törlesztés során a felek ennek megfelelően jártak el, a (2) bekezdés devizaárfolyamra vonatkozó előírását e szerződések esetében és a törlesztés e rendelkezések által érintett időszakára csak a folyósítás tekintetében kell alkalmazni.
2010 óta egyébként nem létezett már törlesztési árfolyamrés a lakáshiteleknél, ezt ugyanis jogszabály megtiltotta. Ugyanezt 2014 júliusában kiterjesztették a szabad felhasználású jelzáloghitelekre is. Most viszont a korábban felszámított árfolyamrés miatti
kisebb hitelfolyósítás, valamint nagyobb hiteltörlesztés mint különbözet visszajár az ügyfeleknek.
Az elszámolásról március-áprilisban küldenek hivatalos levelet a bankok volt és jelenlegi ügyfeleiknek.


Hírfigyelő Szolgálat