Számos adat látott már napvilágot a kivándorolt magyarok számáról, így pontosan nem tudhatjuk, hogy hányan dolgoznak már külföldön. Az azonban biztos, hogy több százezren vannak, és leginkább az iskolázott fiatalok hagyják itt az országot. Közülük is leginkább az orvosok és mérnökök, szemben a pedagógusokkal és a jogi végzettségű frissdiplomásokkal. Átfogó és részletes kutatás jelent meg az 1989 óta kivándorolt magyarokról. A Managing Migration in South East Europe (SEEMIG) transznacionális együtműködési program keretében az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával megvalósult projekt, amelynek vezető partnere a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A kutatás végső eredménye szerint 2013 elejéig körülbelül
350 ezer honfitársunk hagyta már el az országot.
Tény, hogy ez lényegesen kisebb szám, mint a korábban napvilágot látott adatok, de ugyanakkor azt maga a KSH is elismeri, hogy a 350 ezres szám inkább egy konzervatív becslés. Mindezekkel együtt is eddig ez a legkörültekintőbb kutatás a témában, a projekt pedig két és fél évig tartott.

A 350 ezer azért is hathat egyébként kevésnek, mert korábban maga a Nemzetgazdasági Minisztérium csak az Egyesült Királyságban élő magyarok számát 300 ezerre becsülte. Ráadásul a SEEMIG projektjében a 2013. eleji állapotokat rögzítették, miközben a német statisztikai hivatal adatai szerint csak tavaly 60 ezren költöztek ki hazánkból Németországba. Ezenfelül Vukovich Gabriella, a KSH elnöke egy korábbi interjúban arról beszélt, hogy körülbelül pluszban még 90-100 ezerre tehető azoknak a magyaroknak a száma, akik naponta, hetente vagy akár havonta járnak haza. Viszont az ingázók számát is nagyon nehéz pontosan meghatározni.

Fiatal értelmiségiek döntenek a költözés mellett

A SEEMIG legfrissebb felmérése szerint
leginkább a fiatal korosztályok hagyják el leginkább az országot, míg iskolai végzettség szempontjából pedig a legiskolázottabbak.
A migráns magyarok 25 százaléka 30 év alatti, és 63 százalékuk még nem érte el a 40 éves kort. A nemek szerinti megoszlás esetében a kivándorló férfiak aránya valamivel nagyobb, mint a nőké, azonban az eltérés nem jelentős.



Az összlakosságot tekintve a diplomások aránya 18 százalék, míg a kivándoroltak között ez az arány jóval magasabb, 32 százalékot mutat, amiből jól látszik, hogy jelentős részben a képzett népesség hagyja el az országot.

A nemrégiben megjelent Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR)adataiból kiderül, hogy a vizsgált frissdiplomások egyharmada tervez külföldi munkát az elkövetkező öt évben, további egyharmaduk pedig nem látja egyelőre az ilyen irányú terveit. A további külföldi munkát tervezők a legnagyobb (41%) arányban a természettudományi képzési terület frissdiplomásai között vannak jelen. A jogi, pedagógusképzési és agrártudományi szakokon végzettek az átlagnál ritkábban terveznek külföldi munkavállalást a következő években.

A fiatal orvosok és mérnökök már külföldön vannak

Egyébként a DPR-es megkeresés időpontjában a válaszadó frissdiplomások közül 7,6 százalék jelezte, hogy éppen külföldön dolgozik. Ez az arány azonban képzési területenként jelentős eltéréseket mutat. A külföldi munkavállalás az átlagnál gyakoribb az orvos- és egészségtudományi, természettudományi és műszaki diplomások körében. Viszont kimondottan ritkának mondható a jogi és pedagógiai diplomát szerzettek körében. A DPR adatai egybevágnak a KSH adataival, miszerint a férfiak némileg nagyobb eséllyel vállalnak munkát külföldön.

A DPR szerint
a külföldi munkavállalás leggyakoribb célországa egyértelműen Németország, ezt követi Ausztria, majd az Egyesült Királyság.
Ez egybevág a SEEMIG projekt adataival, ugyanakkor ez utóbbiból az is kiderült, hogy a negyedik legnépszerűbb célország Hollandia, valamint az, hogy a több mint egy éve kivándoroltak legalább 20 százaléka az EU-n kívülre távozott, az elsődleges tengerentúli célpont az USA. De sok magyar kivándorló él még
  • Ausztráliában,
  • Kanadában,
  • Belgiumban,
  • Svájcban,
  • Dániában,
  • Spanyolországban,
  • Finnországban,
  • Írországban,
  • Olaszországban,
  • Norvégiában,
  • Izraelben is.
A három legnépszerűbb országba kiköltöző magyarok adatait jobban megvizsgálva azonban feltűnik, hogy jelentős eltérés mutatkozik az egyes országokba települő magyarok között. Míg Németországba és Ausztriába sok szakmunkás férfi megy, addig Nagy-Britanniába nagyobb arányban költöznek fiatal, képzett magyarok: 43 százalékuk érettségivel, 36 százalékuk pedig diplomával rendelkezik.


Bíró Dalma összeállítása



Bertha Szilvia Zsuzsanna:
Ki szerint megoldás a magyar elvándorlást bevándorlással ellensúlyozni???

Olyanokkal feltölteni a magyar munkaerőpiacot, és olyanokra alapozni az ország jövőjét, gazdaságát, akiknek a magyarság számára elüldözéssel felérő megélhtési kilátás annyira vonzó, hogy elhagyják saját hazájukat is? Vajon milyen társadalmi, gazdasági, színvonalat jelent ez a jövőre nézve? És, mit jelent a magyar nemzet számára...? Ugye, nem kell magyarázni?

Érdemes elolvasni az elemzést, ugyanis az elvándorlási, és a kormányzati "munkahelyteremtési" problémára igen jól rávilágít, számadatokkal. (A számadatok torzítására vonatkozó elemzést én még pár dologgal kiegészítném, hogy miért is nyilvánvaló a csökkenő munkanélküliséget bizonyító (?) számadatok álságossága - de erről majd legközelebb...A cikkben olvasható végkövetkeztetések, valamint a sugallt megoldások egy részével pedig egyáltalán nem értek egyet. De, ettől még hiánypótló az írás.).

Néhány elgondolkodtató részlet a küföldre távozott magyarokról készült felmérésből:
"...
A pár napja publikált felmérés szerint 2013 elején 350 ezren lehettek, akik kivándoroltak Magyarországról. És ebben a számban nem voltak benne azok, akik egy Magyarországon is jelenlévő külföldi cég telephelyén dolgoztak (ők 90 ezren lehetnek). Sem azok, akik naponta ingáztak Ausztriába, illetve egy évnél kevesebb időt töltöttek külföldön. Valamint az a nagyjából 110 ezer ember sem volt benne, akik már dolgoztak ugyan kint, de amikor az adatfelvétel volt, éppen itthon voltak. No meg azok sem, akik 2013 eleje óta vándoroltak ki, kezdtek el ingázni vagy csak egyszerűen mentek ki dolgozni.
...
Vagyis a legjobb munkavállalási korban vannak, átlagéletkoruk 33 év, ráadásul többségük még családalapítás előtt áll. Ha minden bejön nekik kint, munka (a kivándoroltak 84 százaléka dolgozik), család, akkor kétséges, hogy hazajönnek-e.
Ami szintén nem sok jót jelent, hogy a kivándoroltak között jelentősen magasabb a diplomások aránya, mint az összlakosságon belül. De a kitelepült érettségizettek aránya is meghaladja a magyar átlagot.
....
A hazatérési szándékokról is érdeklődtek a háztartási kikérdezésnél. Az itthon maradt családtagok szerint a kivándoroltak 25 százaléka mondta azt nekik, hogy nem akar hazajönni, és csupán 10 százalék nyilatkozott úgy, hogy visszatér. A többiek bizonytalanok voltak, vagy nem volt információjuk a válaszadáshoz.
..."

http://fn.hir24.hu/gazdasag/2014/10/17/itt-van-vege-az-orbani-alomnak/