Benyújtotta az igazságügyi miniszter a parlamentnek azt a 47 oldalas törvényjavaslatot, amely a devizahitel-szerződések tisztességtelen pontjainak elszámolásáról szól.
A törvényjavaslat rendkívül sok mindenre kitér, többek között néhány meglepő részletre is:
  • A túlfizetéseket tőke-előtörlesztésként kell figyelembe venni, ami a bankok számára a legrosszabb, az adósoknak a legjobb forgatókönyv.
  • A bankoknak az MNB későbbi rendelete alapján kell kiszámolniuk a visszajáró összeget, ami a kormány becslései szerint közel 1000 milliárd forint. Az MNB a számítások, az ellenőrzés és a kikényszerítés során is nagy feladatokat kap.
  • A végtörlesztők is kaphatnak vissza: nekik 10 ezer forint ellenében külön kérniük kell az elszámolást. Az eszközkezelősökre és az árfolyamgátasokra speciális elszámolás vonatkozik.
  • 2015. január 15-e és január 29-e, illetve február 14. és 28. között kell elküldeniük a bankoknak az elszámolást.
  • Első értelmezésünk szerint a bankok a jövő évi (és esetleg későbbi) társasági adójukból levonhatják azt az adóösszeget, amit korábban az elszámolás alapján nem kellett volna befizetniük.
  • Kamatemelési moratóriumot hirdetnek legkésőbb 2016. április 30-áig.
A törvény bonyolultabb elszámolásokat tartalmaz, mint amire sokan számíthattak, ezért hosszú időbe telhet, míg minden egyes szövegrészlet várható hatásait pontosan felmérhetjük.

Hírfigyelő Szolgálat



Kamatemelési moratóriumot vezetnek be 2016. április 30-ig

MTI: “Az elszámolási törvény alapján a bankoknak vissza kell térniük a tisztességes kamatszintre, egyúttal a jogszabály kamatemelési moratóriumot vezet be legkésőbb 2016. április 30-ig – közölte Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón, amelyen a Fidesz-KDNP tapolcai évadnyitó frakcióülésének döntéseiről számolt be.
Tájékoztatása szerint azoknál az ügyfeleknél, akiknek még élő szerződésük van, úgy számolnak el, hogy a banknak a tisztességtelenül elvett pénzösszegeket úgy kell kezelnie, mintha azzal az ügyfél előtörlesztett volna.
Emellett vissza kell térni a szerződéskori kamatszintre, hiszen ez jelenti azt, hogy tisztességtelenek az egyoldalú kamatemelések – mondta Rogán Antal.
A kamatemelési moratórium értelmében pénzügyi intézmény egyoldalú kamat-, költség- vagy díjemelésre nem lesz jogosult.”
Bal-Rad komm: Jó reggelt kívánok! Jobb későn, mint soha.
De ezt már vagy 4 éve meg kellett volna csinálni. Akkor amikor szemmel láthatóan irreálisan kezdtek emelkedni a kamatok, – kiderült, hogy a kamatemelés érdekében manipulálták a devizapiacot, s egyre jobban fény derült a bankok disznóságaira. Hány kilakoltatást lehetett volna megelőzni egy ilyen törvény korábban történő bevezetésével? – Rengeteget.
A liberális kormányokra (Gyurcsány, Bajnai), ez a kritika nem érvényes, mert az a SEMMI, amit azok csináltak devizaügyekben, – egyenesen kritikán aluli volt.




Jövő februártól csökkennek az első devizahiteles törlesztőrészletek

MTI: “A devizahiteles törlesztőrészletek jövő februártól, a pert indító bankok ügyfelei esetében pedig márciustól csökkenhetnek az elszámolási törvény nyomán. A törlesztőrészletek 25-30 százalékkal lehetnek kevesebbek – közölte Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón, amelyen a Fidesz-KDNP tapolcai évadnyitó frakcióülésének döntéseiről számolt be. Szólt arról is, hogy az elszámolás képletéről a jegybank határoz majd, a pénzintézeteknek pedig összesen mintegy ezermilliárd forintot kell visszafizetniük az ügyfeleiknek. Kamatemelési moratóriumot is bevezetnek legkésőbb 2016. április 30-ig.
Pénteken nyújtotta be a kormány a törvényjavaslatot a parlamentnek, amely szeptember 16-án kezdi tárgyalni, és szeptember 24-én szavaz róla. A 400 érintett pénzintézetnek minden fogyasztói deviza- és forinthitellel el kell számolnia, ami összesen mintegy 1,3 millió családot – nagyságrendileg 680 ezer deviza- és 650 ezer forintalapú hitelt – érint – ismertette.
Elsőként a devizahitelesek esetében kell elszámolni a tisztességtelen árfolyamrés alkalmazása és egyoldalú szerződésmódosítások miatt: a nem perelő bankoknak 2015. január 15-29. között kell elküldeniük ügyfeleiknek az elszámolást, a perelő 79 pénzintézetnek pedig február 14-28. között.
Előbbi devizahiteles ügyfeleknek februártól, utóbbiaknak márciustól csökkennek a törlesztőrészletei – tájékoztatott.
A forinthiteleseknél – a kifogásolt tisztességtelen egyoldalú szerződésmódosítások ügyében – 2015. január 5-12. közé esik majd a perindítás időszaka – közölte Rogán Antal. A nem perelő bankoknak április 16-30. között, a perelőknek pedig augusztus 15-29. között kell elküldeniük az elszámolást a forinthiteles ügyfeleiknek.
Ismertetése szerint egy átlag devizahiteles esetében 25 százalékkal csökkenhetnek a törlesztőrészletek és a kamatok, de olyan is lehet, akinél ez eléri a 30 százalékot.
Azoknál az ügyfeleknél, akiknek még élő szerződésük van, az elszámolás során a banknak a tisztességtelenül elvett pénzösszegeket úgy kell kezelnie, mintha azzal az ügyfél előtörlesztett volna, így csökkenni fog a tőke, ennek következményeként pedig a kamat.
A frakcióvezető bejelentette azt is, hogy az elszámolási törvény alapján a bankoknak vissza kell térniük a szerződéskori kamatszintre – hiszen ez jelenti azt, hogy tisztességtelenek az egyoldalú kamatemelések -, egyúttal a jogszabály kamatemelési moratóriumot vezet be legkésőbb 2016. április 30-ig. A kamatemelési moratórium értelmében pénzügyi intézmény egyoldalú kamat-, költség- vagy díjemelésre nem lesz jogosult.
A 2016-os határidőig az Országgyűlés újabb jogszabályokat fogad majd el, hogy a bankok áttérjenek az átlátható árazásra. Arra számítanak ugyanis, hogy ha kialakulnak a tisztességes árazáson alapuló hitelezés feltételei, akkor az emberek is bátrabban mernek majd kölcsönt felvenni.
A speciális esetekről szólva Rogán Antal kifejtette: akinek már lezárult a szerződése, annak esetében a banknak készpénzben kell elszámolnia az említett határidőkkel. A 2009. július 26. előtt megszűnt hitelek esetében az elévülés miatt a pénzintézetnek nem kell elszámolnia.
A banknak – az ügyfél kérésére – a végtörlesztőkkel is el kell számolnia, ezekben az esetekben azonban a végtörlesztéskor érvényesített kedvezmény mértékét a pénzintézet jogosult levonni – közölte. A végtörlesztők ezt jövő márciusban kezdeményezhetik a bankjuknál, amely novemberben köteles elszámolni.
Az árfolyamgátba belépett ügyfeleknél szintén lesz elszámolás, de náluk az összeget először a gyűjtőszámláról kell levonni, és azt követően lehet a meglévő tőketartozást csökkenteni.
Azt is elmondta a politikus, hogy az elszámolási törvény a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) hatalmazza fel arra, hogy rendeletet alkosson arról, milyen képletek alapján történjen meg a pénzintézetek ügyfelei felé az elszámolás. Szintén az MNB joga lesz, hogy minden egyes hitelszerződésnél és ügyfélnél ellenőrizze az elszámolást. A jegybank határoz majd az elszámolási formanyomtatványról is.
Rogán Antal kérdésre közölte, ezermilliárd forint környékén van az az összeg, amelyet a magyar bankrendszernek vissza kell fizetnie a családok számára.
A devizahitelek forintosítását firtató kérdésre megerősítette: fenntartják az erre vonatkozó szándékukat, de erről döntés még nem született.
A most zajló devizahiteles eljárásokban a bankok részleges pernyeréseiről a politikus azt mondta: az államnak ezekben az esetekben fellebbeznie kell. “A legutolsó fordulóig képviselni fogjuk a magyar családok érdekeit” – rögzítette.
A frakcióvezető a most bejelentett lépéseket úgy értékelte, hogy “az apró betűk korszaka Magyarországon véget ért”. “Az elszámolás lezárultával át kívánunk térni a tisztességes és fair bankrendszer időszakára” – mondta Rogán Antal.”
Bal-Rad komm: “Jövő februártól…márciustól…” – És addig? Szabad a vásár? Addig a bankok fosztogatnak még egy utolsót?
“A 2009. július 26. előtt megszűnt hitelek esetében az elévülés miatt a pénzintézetnek nem kell elszámolnia.” - Ezek szerint, akiket azelőtt fosztottak, lakoltattak ki, – azoknak már semmi esélyük arra, hogy visszakapják azt, amit a bankok és a végrehajtók jogtalanul elvettek tőlük?
“Egy átlag devizahiteles esetében 25 százalékkal csökkenhetnek a törlesztőrészletek és a kamatok, de olyan is lehet, akinél ez eléri a 30 százalékot.” - Ez szerintünk még mindig TÚL KEVÉS! – Ne szeressük még ennyire sem a bankokat!